2021. április 13., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Egy éve a járvánnyal

Az emberek hajlamosak azt mondani, hogy gyorsan telik az idő, főként akkor, amikor valamilyen pozitív dologban van részük. Azonban, ha rossz történik, úgy érezzük, hogy már jó ideje benne vagyunk, és soha nem lesz vége. Így van ez a koronavírus-járvánnyal is. Megszoktuk a maszkot, megtanultuk elfogadni a korlátozó intézkedéseket, és ez lett a megszokott, már-már nem is tudjuk, milyen volt a régi életünk. A kulcs és a telefon mellett most a maszkot is mindig visszük magunkkal, méghozzá az arcunkon.


Szász Levente       Forrás: Romániai Magyar Közgazdásztársaság



Azonban tagadhatatlan, hogy az elmúlt év a legjobban a gazdaságot viselte meg, számos vállalat volt kénytelen lehúzni a rolót, és most is sok küzd az életben maradásért. Az elején a tanügy helyzete is reménytelennek látszott, de egy év elteltével a tanárok többsége már otthonosan mozog az online felületen.

2020. február 26-án igazolták az első koronavírusos megbetegedést Romániában. Az elmúlt évet gazdasági és oktatói szempontból összegezzük dr. Szász Leventével, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudo- mányi Karának dékánhelyettesével, a Covid–19 Romanian Economic Impact Monitor kutatócsoport vezetőjével. 

– Milyen gazdasági hatásai voltak a járványnak az elmúlt évben?

– Ha a teljes 2020-as évet nézzük, akkor egy pozitív ténnyel tudok szolgálni, hiszen jobban zártuk az évet, mint ahogy azt az elemzők gondolták. Az egyetemen működő kutatócsoport, a Covid–19 RoEIM előrejelzésénél is jobban. Ez azt jelenti, hogy a legfrissebb hivatalos statisztikai adatok szerint a tavalyi évet 3,9%-os GDP-csökkenéssel zártuk. Negatív teljesítmény, azonban jobb annál, mint amit vártunk. Mi a kutatási projektünkben 4,9%-os csökkenésre számítottunk, egy százalékkal nagyobb visszaesést vizionáltunk, és mi az optimisták közé tartoztunk, volt ennél pesszimistább forgatókönyv is. A 3,9%-os csökkenéssel az európai uniós élmezőnybe tartozunk, pozitív értelemben, talán a balti államok között vannak, amelyek jobban állnak, mint mi. Ebben a 3,9%-ban nagy szerepe volt a mezőgazdaság rossz teljesítményének. Ezért nem lehet a járványt okolni, az időjárás alakult kedvezőtlenül. A mi elemzéseink alapján, hogyha levesszük a mezőgazdaság hatását, kerek 3%-os csökkenésről beszélhetünk, ami teljes mértékben a járványnak tudható be. Egész 2020 a járványról és a negatív gazdasági hatásokról szólt, ehhez képest a 3-3,9%-os csökkenéssel megúsztuk. A rekordnegatív a turizmus és a vendéglátás, viszont Románia most abban a szerencsés helyzetben van – máskor nem lenne szerencsés –, hogy a turizmus és vendéglátás nagyon kis százalékát teszi ki az összgazdaság teljesítményének. Ez a tény most pozitív képet jelent más országokkal szemben, gondoljunk például 

Olaszországra, Görögországra, Horvátországra, Spanyolországra vagy Franciaországra. Ez az egyik ok, aminek ez a relatív kisebb csökkenés betudható. A másik dolog, hogy az őszi hullám során, amikor sok volt az új megbetegedés, az intézkedések enyhébbek voltak, mint március-áprilisban, amikor egy ismeretlen vírussal állt szemben minden kormányzat. Tavasszal a teljes leálláshoz hasonló intézkedéseket hoztak, ősszel viszont hibrid rendszerben történtek a szigorítások. Bár egyes iparágakban, ahol emberi kontaktusra van szükség, továbbra is szigorúak voltak. Azonban más vállalatok, gondoljunk például az ipari vállalatokra, őszre már meg tudták oldani, hogy a járvány tombolása ellenére, biztonsági és egészségügyi előírások betartásával, valamilyen fokon működjenek. Ha az autóiparra gondolunk: április–májusban teljes leállás volt, ősszel viszont nem hallottunk ilyenről. Ez nem csak az autóiparra érvényes. Minden ipari vállalat megtalálta a módját, hogy  adaptálódjon a helyzethez. 


Forrás:  Covid–19 Romanian Economic Impact Monitor



Röviden összefoglalva: a vártnál jobb a helyzet, és ez egyrészt a turizmus és a vendéglátás kis GDP-arányának köszönhető, másrészt ott vannak az enyhébb intézkedések az őszi hullám idején, továbbá ott van a gazdasági szereplők alkalmazkodása a helyzethez. Érdemes kiemelni, hogy európai uniós szinten történelmi lépések történtek a gazdaság támogatására, és bár a támogatás még nem érkezett meg, a gazdasági szereplők számolnak ezzel, és beépítik a működésükbe, illetve az országban is megvoltak a támogató politikák, kényszer-munkanélküliség, hitelmoratórium, a Nemzeti Bank részéről az irányadó kamatláb csökkentése. Tehát számos olyan intézkedés történt, ami tompította a válság negatív hatásait. De nem szabad elfelejteni, hogy a negatív hatás továbbra is ott van, közel 4%-os GDP-csökkenésről beszélhetünk.

– Hogyan alakultak a különböző iparágak?

– Például az IT-szektorban nagy növekedés volt megfigyelhető, 2019 decembere és 2020 decembere között 22%-os növekedés volt árbevételalapon számítva. Az építőiparban 12%-os volt a növekedés. Az ipar is, a leállások ellenére, de-cemberre már pluszban volt. A turizmus és a vendéglátás szenvedte meg a legjobban a járványt, 40% körüli visszaesés volt megfigyelhető.

– Tanárként hogyan látja az elmúlt évet?

– Azt hiszem, hogy az oktatási szektor nem került éppen olyan rossz helyzetbe, mint a vendéglátás, de hasonló nehézségekkel küzdött. Az igazán hatékony a szemtől szembeni oktatás. Márciusban hirtelen át kellett álljunk az online-ra, és kényszerből meg kellett tanulják a tanárok, a diákok és az adminisztratív személyzet is, hogy miként lehet egy teljesen online oktatási világban boldogulni. A tavasz volt a kísérletezés időszaka, aztán jött a nyári vakáció, amikor le lehetett szűrni a tapasztalatokat. Véleményem szerint a tavaszi online oktatás is elég jól sikerült, legalábbis a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen egy hét alatt a teljes rendszer átállt, és minden működik a világháló segítségével,  engem is meglep, hogy sikerült rekordidő alatt megtenni. Természetesen nem volt tökéletes, szükség volt arra, hogy levonjuk a tanulságokat, ez volt a nyár, és az őszi tanévnek már tapasztalt online oktatási intézményként tudtunk nekivágni. Mindezek ellenére nagyon várjuk, hogy legyen vége, az online-ból sok mindent tanultunk, lesznek olyan dolgok, amiket megtartunk, de reméljük, hogy hamarosan az előadó és a szemináriumi termek fizikai valóságában folytathatjuk az oktatást. Többször is nyilatkoztam azt, és továbbra is fenntartom, hogy tudást és készségeket igazán átadni szemtől szemben lehet, az a leghatékonyabb módja, amikor a tanár érzi a diáksereg minden rezdülését, látja a történéseket, azonnal közbe tud lépni, jól látja az arckifejezéseket, és nem csak egy pixeles kamerán kell kibányássza, hogy vajon most értik vagy sem? A csillogó szemek a kamerán keresztül nem jönnek át.

– Mi várható a gazdaság terén a jövőben?

– A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának keretében zajló projektünkben a 2021-es évre előrejelzéseket készítettünk. Járványhelyzet ide vagy oda, pozitív várakozásaink vannak. Idén 5% fö-lötti GDP-növekedéssel számolunk Romániában. Az a hipotézisünk, hogy a gazdaság újraindul az idén. Ha lebontom az évet, az első ne-gyedévben nem fogunk látványos növekedést tapasztalni. Az Európai Unióban több olyan ország is van, ahol ismét lezárások vannak, harmadik hullámról beszélnek, új vírustörzsek megjelenéséről, és ez aggasztó. Amennyiben a kereskedelmi partnereinknek rosszul megy az EU-ban, az közvetlen módon kihat a romániai gazdaságra is. A nyárra, a felmelegedés és a nagyobb átoltottság miatt, illetve a gazdaságban várható egyfajta újranyitásnak köszönhetően erőteljes növekedést prognosztizálunk. Ennek fényében pedig 5%-os GDP-növekedéssel számolunk 2021-re. 

– Mit jelent ez az 5%?

– Ez az 5% megfelel annak, sőt meg is haladja egy kicsit a járvány előtti növekedés ütemét. Egyrészt van ahonnan növekedni, hiszen volt egy mélyrepülésünk, úgyhogy onnan szükség is van a növekedésre. Ha a gazdaság újranyitása – beleértve a vendéglátóipart – megtörténik, és a többi EU-s országban is pozitívan alakulnak a járványmutatók, illetve megérkeznek az uniós támogatások, akkor egy valós gazdasági újraindulásról lehet beszélni.