2020. június 5., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A mezőgazdaság válsághelyzetben biztos pillér

Felforgatták az országot a katonai rendeletek, amelyek – abszolút jogosan – egyebek mellett kijárási tilalmat rendeltek el a tavaszi mezőgazdasági munkálatok kezdetén. Pontosítani kellett, hogy az általános óvintézkedéseket betartva a gazdák megművelhetik földjeiket, hiszen ilyenkor, válsághelyzetben van leginkább szükség a mezőgazdasági terményre. Tánczos Barnával, a szenátus mezőgazdasági bizottságának alelnökével az intézkedésekről és arról beszélgettünk, hogy ezekhez miként kell viszonyuljanak a gazdák.

  Fotó: Nagy Tibor (archív)


– A belügyminiszternek pontosítania kellett, hogy a kijárási tilalom ellenére – a szabályokat betartva – az emberek elvégezhetik a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat. Mit kell ilyen helyzetben szem előtt tartani? 

– Természetesen ebben a kritikus időszakban mindenkit arra biztatunk, hogy maradjon otthon, kerülje a személyes kapcsolatot másokkal, semmiképpen ne szervezzenek kalákákat. Ugyanakkor a gazdák szempontjából nagyon fontos, hogy az utolsó katonai rendelet külön kitér arra, hogy a mezőgazdasági munka megengedett. A gazdáknak tudniuk kell azonban azt is, hogy amikor az otthont elhagyva a mezőre, szántóföldre, gyümölcsösbe, szőlősbe mennek, saját felelősségükre ki kell töltsék a kijárási nyilatkozatot. Ebbe be kell írni, hogy konkrétan honnan hova mennek és milyen céllal. A nyilatkozattal és személyazonossági igazolvánnyal rendelkezőnek a hatóságok képviselői egy esetleges ellenőrzést követően minden további nélkül megengedik, hogy a megjelölt helyre elmenjen. Akik nem mezőgazdasági cégnél alkalmazottak, hanem saját tulajdonban levő és/vagy bérbe vett földterületeket akarnak megművelni, amire az APIA támogatást nyújt, kimehetnek a parcellára a saját felelősségű nyilatkozattal, nem kell mellékelni a munkáltató által kitöltendő dokumentumot. Arra biztatok mindenkit, hogy magára és másokra vigyázva, késedelem nélkül végezzék el a tavaszi munkálatokat. A gazdáknak tisztában kell lenniük azzal, hogy küldetésük van ebben a nehéz időszakban. A család számít arra, hogy előteremtik a létfenntartáshoz szükséges anyagiakat, de a gazdatársadalomnak biztosítania kell az alapélelmiszert a válság miatt nehéz helyzetbe kerülteknek is, ezért el is kell végezni a munkát. Ilyen körülmények között nehezebb megdolgozni a földet, mert nem lehet segítséget hívni, a család kell gondoskodjon mindenről, de nagy szükség van a mezőgazdasági termékekre. 

– Szükség van az ún. inputokra is, mint a vetőmag, műtrágya, tej a tejfeldolgozó üzemekbe stb. Volt fennakadás ezen a téren?

– Az elmúlt napokban foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Felvettem a kapcsolatot több tejfeldolgozó céget működtetővel, ugyanakkor megpróbálom felmérni a helyzetet a mezőgazdaság minden egyes területén. Tapasztalatom szerint a tejfeldolgozásban többé-kevésbé problémamentesen működik a rendszer, biztosíthatjuk a gazdákat, hogy a tejfelvásárlás akadálymentes. Szó sincs arról, hogy valaki leállítaná a felvásárlást, kifizetést, hiszen igen nagy a kereslet a tejtermékek iránt. Az egyéb – említett – inputok esetében elvileg a szállítás nem állt le. Lehet, hogy nehezebben lehet kamiont találni, megakad az utazás a részleges a határzárlat miatt egyik országból a másikba, amiért határidő-eltolódások lehetnek, de elvileg nincsenek logisztikai problémák, nincsenek elakadva a leszállítók, akik biztosítják az árut. Talán jó hír, hogy jelentősen csökkent az üzemanyag ára, így a tavaszi munkálatokat kisebb költséggel lehet elvégezni. 



– A járvány miatt csökkent a napipiacokon a forgalom. Kevesebb a vásárló és az eladó is, pedig nagyon sok olyan – Marosvásárhely környéki és nyárádmenti – kistermelő van, akinek a megélhetése függ a napi bevételtől. 

– Több polgármesterrel beszéltem erről a helyzetről. Keressük a megoldást arra, hogy minden városban többé-kevésbé zökkenőmentesen értékesítsenek a gazdák. Tudatában vagyunk annak, hogy egy olyan családban, ahol a kistermelő a tavaszi vagy téli üvegházi zöldségek termesztésével foglalkozik, óriási veszteséget okozhat a piaci lehetőség csökkenése, hiánya. Mi több, megélhetősége foroghat kockán, ha nem tudja eladni ebben az időszakban a termékeit. Ezért arra biztatom a polgármestereket, hogy keressenek lehetőséget a zöldségek forgalmazására, segítsék az őstermelőket, a családi vállalkozásokat. A megfelelő óvintézkedések meghozatalával, de működtessék a napipiacokat. A vásárlókat pedig arra kérem, ilyenkor elsősorban a napipiacról vásároljanak, az őstermelőktől, helyi termékeket, mert lehet, hogy egyszerűbb a nagyáruházak polcairól levenni a zöldséget, de gondoljanak arra, hogy van aki éjt nappallá téve dolgozott azért, hogy a friss zöldség eljusson a piacra. Ezzel őket segítjük.

– Sajnos, az is tapasztalható, hogy egyes zöldségek, gyümölcsök és egyéb mezőgazdasági élelmiszertermékek drágábbak lettek.

– Azt mindenképpen felelősségteljesen állíthatom, hogy ebben az időszakban nem az őstermelők emelik az árakat, hiszen elsősorban az az érdekük, hogy eladják, és ne maradjon a földben a termény. Bármilyen válság legyen, a gazdák soha nem zsaroltak fogyasztókat, viszonteladókat áremeléssel. Ha a Székelyföldön felment a krumpli ára, akkor ez azt jelenti, hogy valamelyik piacon hiány keletkezett, és ezt kihasználva a kereskedők, a viszonteladók srófolták fel. Sajnos, ezt a tendenciát nem lehet megfékezni. Viszont a járvány elterjedését megelőző időben is beigazolódott, hogy azok a termesztők maradtak meg a piacon, akik beruháztak a gazdaságukba, minőségi vetőmagot használtak, kiépítették a forgalmazói hálózatukat. Aki komolyan foglalkozik a mezőgazdasággal, ilyenkor biztos nem spekulál. 

– Mindenki a járvány hosszú távú gazdasági hatását mérlegeli, ami egyelőre kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Mi a helyzet a mezőgazdaságban? 

– Azért, hogy a járvány gazdasági hatása miatt ne legyen krízis az élelmiszerpiacon, szükség van arra, hogy mindenki legjobb tudása, akarata szerint idejében végezze el a mezőgazdasági munkákat. Ha tisztességesen, becsülettel odaállnak a gazdák, akkor a járvány okozta gazdasági válság a legkevésbé fog kihatni a mezőgazdaságra. A gond azokban az országokban jelentkezhet először, ahol nagymértékben vendégmunkások végezték a mezőgazdasági munkát, mint Németország, Spanyolország, Olaszország. A munkaerőhiány nagy kiesést jelenthet, ami kihat majd a világpiaci árakra. Bízom abban, hogy a nyár folyamán valamennyire helyreáll a helyzet a mezőgazdaságban is.

– Ha már a világpiaci helyzetet említettük, elmondhatjuk, hogy Románia előnyös helyzetbe kerülhet, hiszen óriási mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. 

– A mezőgazdaság minden területén – talán a gabona kivételével – Románia behozatalra szorul. Ezért a hatékony és a tudásalapú mezőgazdálkodással a gazdák hosszú távon biztos megélhetőséget teremthetnek a családnak, folyamatosan növelhetik a termesztést. Van és lesz piaca a jó minőségű, rendszeresen leszállított tejnek, húsnak vagy más mezőgazdasági, élelmiszeripari terméknek. Országunkban még mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ha a gazda nem tudja az azonos mennyiséget leszállítani, romlik a termék minősége, akkor piacot veszíthet, és az eladott termék ára csökkenhet. Aki a nyereségcélú mezőgazdaság felé irányult, az elégedett, és jó áron tudja értékesíteni termékeit. Nehéz ugyan versengeni a nagyáruházláncokkal, viszont erre konkrét megoldást kínálhatnak a mezőgazdasági-élelmiszeripari értékesítő szövetkezetek. Aki megfelelőképpen termel és közös értékesítésben gondolkodik, annak mindentől függetlenül van jövője, mert a mezőgazdaság az a gazdasági ágazat, amelynek válsághelyzetben is biztos felvevőpiaca van.