A Cushing-szindróma

*Fotók: Cristina Ionescu

Ember és állat harmóniája

A Cushing-szindróma idős kutyák hormonális betegsége, melyet a szervezet túlzott kortizoltermelése (stresszhormon) okoz. A betegség hátterében az esetek nagy részében az agyalapi mirigy jóindulatú daganata, vagy a mellékvese daganata áll. A tünetek általában hónapok alatt alakulnak ki, ezért a kutyatulajdonosok az öregedési folyamat részének gondolhatják, és nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. Ha azonban a jeleket nem észlelik időben, az súlyos egészségi következményekkel járhat. 

Nemrég egy szeretetre méltó francia buldog gazdija mesélt könnyek között a kis kedvenc megbetegedéséről, és az utolsó időszakban felfedezett betegség minden erőfeszítés ellenére bekövetkezett gyors végkimeneteléről. Mivel a betegség a laikus számára idegennek tűnik, szakembertől kértem felvilágosítást ezzel kapcsolatosan. 

– Melyek a Cushing-szindróma jelei? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a marosvásárhelyi Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét.

– Nem minden kutyánál ugyanazok a tünetek, de az alábbi elváltozások közül kettő vagy három egyszerre jelentkezik: fokozott vízfogyasztás és vizelettermelés, következésképpen egyes kutyáknál előfordulhat, hogy a vizeletet nem tudják visszatartani. A megnövekedett étvágy súlygyarapodáshoz vezet, lihegés, a hideg fekvőhelyek előnyben részesítése, a szőrhullás és a szőrnövekedés hiánya a betegség további jelei. A szőrhullás jellemző területei a hasi, háti, oldalsó részek, farok, fülek és a hátsó lábak hátsó része. A szőrzet kezdetben tompa és vékony lesz, majd ezt követően ki is hullhat. Vékony, száraz lesz a bőr, gyakran sötét elszíneződéssel, különösen a has alatti részen, továbbá izomsorvadás, megnövekedett haskörfogat, úgynevezett bödönhas alakul ki. A lábak az elvesztett izomtömeg miatt túlságosan vékonyak lesznek, izomgyengeség, letargia, ismétlődő húgyúti fertőzések alakulnak ki. Továbbá a szukáknál a tüzelés elmaradása, a kan kutyáknál a herék sorvadása, neurológiai problémák, a legyengült immunrendszer miatt fokozott fertőzésre való hajlam utal a betegségre.

– Milyen vizsgálatokkal lehet bizonyossággal megállapítani a betegséget?

– A diagnózis több lépcsőben történik, mert egyetlen teszt önmagában nem mindig megbízható, speciális hormonvizsgálatokra van szükség. Ezek közül a legelterjedtebb a vizelet kortizol/kreatinin arányát vizsgáló teszt, amelynek során a kortizolszintet a kutya három független reggeli vizeletmintájában kell mérni. Más tesztek az agyalapi mirigy és a mellékvese reakcióját vizsgálják. A diagnózis felállítása nehéz és időigényes, a gazdinak sok türelme kell legyen. Mivel indirekt jelek utalnak a betegségre, ezért szükséges a laborvizsgálat. A tesztek eredményeit mindig a klinikai képpel együtt kell értékelni, mert gyakoriak az álpozitív/álnegatív eredmények (pl. egyidejűleg más betegség torzíthatja az eredményt). A pontos diagnózist és kezelési tervet mindenképp állatorvos állítsa fel, ideális endokrinológiában jártas szakállatorvos bevonásával.

A teszteket nem könnyű kiértékelni, és előfordulhat, hogy többször meg kell ismételni. A kortizol stresszhormon feladata, hogy stresszhelyzetekben aktiválja az anyagcsere-folyamatokat, ezzel átmenetileg több energiát biztosítva a szervezet számára. Az állandó kortizolfelesleg Cushing-kórt eredményez, míg a kortizolhiány Addison-kórt, azaz mellékvesekéreg-elégtelenséget vált ki, amely ugyancsak életveszélyes.

A hasi ultrahangvizsgálat kimutatja a mellékvesék megnagyobbodását vagy a daganatos megbetegedéseket, de a megnagyobbodott máj is Cushing-kórra utalhat. Ha a vizsgálatok nem mutatnak egyértelmű eredményt, a kutya nem kezelhető.

– Milyen kezeléssel lehet kordában tartani a betegséget?

– A Cushing-kór sajnos élethosszig tartó állapot, a betegség általában gyógyszerekkel kordában tartható, akár a mellékvese, akár az agyalapi mirigy okozta. Mellékvese-daganat esetében azonban szükség lehet a daganat műtéti eltávolítására, amennyiben nem terjedt szét az állat testében. Agyalapimirigy-tumor esetén ritkább a műtéti eljárás. A kezelés megkezdése után állandó monitorozásra, gyakori vérvizsgálatokra van szükség, követni kell, hogy a kutya miként reagál a kezelésre, és a szervezete mennyire bírja a gyógyszert. Rendszeres megfigyeléssel és hosszú távú kezeléssel enyhíthetők az egészségügyi gondok. Amennyiben azonban nem részesülnek megfelelő nyomon követésben, a szövődmények következtében visszaesés és valamilyen súlyos betegség fordulhat elő, amely az állat életébe is kerülhet. Általában, ha a mellékvese aktivitása kontrollálható, hosszú évekig normális életet élhetnek, amennyiben betartják a gyógyszeres kezelést, és orvosi felügyelet alatt állnak. Ha az agyalapi mirigy daganata nő, és az agyat is érinti, gyakoriak lehetnek a neurológiai tünetek, és csökken a túlélési esély. A hosszú távú Cushing-szindróma növeli az olyan súlyosabb rendellenességek kockázatát is, mint a cukorbetegség, a hasnyálmirigy-gyulladás és a vesekő. Ezért fontos a Cushing-szindrómát időben diagnosztizálni és kezelni.