80 évvel ezelőtt szabadították fel az auschwitz-birkenaui haláltábort

Holokauszt-emléknap

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort, ahol a nácik több mint egymillió embert gyilkoltak meg, köztük több mint 400 ezer magyart. A felszabadítás 80. évfordulója alkalmából a helyszínen nemzetközi megemlékezést tartottak. Az Európa Tanács nyilatkozatot adott ki, amelyben az antiszemitizmussal szembeni küzdelem mellett kötelezték el magukat a politikusok. Az eseményről Marosvásárhelyen is megemlékeztek.

Helyszíni megemlékezés 

A lengyelek ápolják az auschwitzi volt náci német haláltábor és más lágerek emlékezetét, azért, hogy a világ soha többé ne engedjen meg az ott történtekhez hasonló emberi katasztrófát – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn, a haláltábor felszabadításának 80. évfordulója alkalmából.  A lengyel államfő is lerótta kegyeletét az Auschwitz I. láger halálfalánál a túlélők egy csoportjával. Az államfő felidézte Witold Pileckinek a nyugati szövetségesekhez a második világháború idején továbbított auschwitzi jelentését, amelyet a lengyel lovassági kapitány azt követően írt, hogy bezáratta magát a lágerbe, megszervezte ott az ellenállást, majd megszökött.

„Mi ma bizonyos értelemben Pilecki kapitány örököseiként gondozzuk ezeket az emlékhelyeket”, azért, hogy a világ soha ne engedje meg „az emberiség ilyen katasztrófájának megismétlődését” – jelentette ki Andrzej Duda.

Felidézte: az auschwitz-birkenaui haláltábort a németek „azért létesítették, hogy végrehajtsák a zsidó nép megsemmisítését”. Ebben az összefüggésben az elnök megemlékezett a holokauszt során meggyilkolt több mint 3 millió zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárról. Az Auschwitz I. koncentrációs tábort a náci Németország eredetileg a lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben a harmadik birodalomhoz csatolt lengyel területen. A birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében.

Az auschwitz-birkenaui tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel. Az auschwitzi múzeum szerint a felszabadítás előtt a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg a táborkomplexumban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a helyen. 

Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett megsemmisítésük fő színhelye. Legtöbbjüket – az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert – érkezésük után azonnal gázkamrában pusztították el, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelekciók során gyilkoltak meg.

Auschwitz felszabadításának 80. évfordulója alkalmából hétfő délután központi megemlékezést tartottak. A ceremónián több mint 50 túlélő vett részt, valamint közel 60 ország magas rangú küldöttségei, többek között Sulyok Tamás, Magyarország   elnöke, III. Károly brit király, Emmanuel Macron francia elnök, Justin Trudeau kanadai kormányfő és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

A Buckingham-palota hétfői közleménye szerint III. Károly király hosszú évek óta kiemelten foglalkozik a holokausztról szóló ismeretek átadásával és az áldozatok emlékének ápolásával. A 76 esztendős uralkodó „mélységesen személyes indíttatású zarándoklatnak” tekinti részvételét az évfordulós megemlékezésen. Keir Starmer brit miniszterelnök a hétfői emléknapon közzétett nyilatkozatában leszögezte: a holokauszt olyan hétköznapi emberek kollektív cselekedete volt, akiket teljesen a hatalmába kerített a különbözőség miatti gyűlölet, és e gyűlölködés ellen szintén kollektív módon kell fellépni. 

„A megemlékezések közben is cselekedni kell, hiszen kimondjuk, hogy soha többé, de hol volt ez a soha többé a kambodzsai, a ruandai, a boszniai és a darfúri népirtások idején, és hol van a soha többé fogadalma most, amikor az antiszemitizmus még mindig zsidókat gyilkol?!” – fogalmazott hétfői nyilatkozatában a brit miniszterelnök.

Felerősödött Európában az antiszemitizmus

Marcel Ciolacu miniszterelnök megerősítette a román kormány szilárd elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni küzdelem és a holokauszt áldozatai emlékének ápolása mellett, hangsúlyozva: a hatóságok kötelessége biztosítani, hogy „a román társadalom tisztában legyen a történelem hibáival, és ne ismételje meg azokat”. A kormányfő részt vett hétfőn a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott szertartáson a bukaresti Korál zsinagógában.

„Ma emlékezünk meg az auschwitz-birkenaui koncentrációs és haláltábor felszabadításának 80. évfordulójáról. Ennek a helynek a története borzalmas, elképzelhetetlen kínokat és szenvedést rejt magában. Szeretnék mély tisztelettel adózni mindazok emléke előtt, akik szenvedtek, és életüket vesztették a holokauszt során, amely a 20. század, sőt a világtörténelem egyik legnagyobb tragédiája volt. Ugyanakkor azok mellett állok, akik túlélték, és akiknek volt bátorságuk beszélni az elszenvedett borzalmakról, hogy az emberiség tanulhasson a fájdalmukból” – fogalmazott Ciolacu. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a történelem sötét eseményeit nem szabad elfeledni, hogy azokhoz hasonló atrocitások ne történhessenek meg ismét. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Romániának is voltak olyan diktatórikus vezetői, akik brutálisan és szisztematikusan a zsidó lakosság kiirtására törekedtek, és számukra nincs mentség. 

„Soha nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a gyűlölet és az antiszemitizmus hogyan mérgezte meg a rendszereket és a társadalmakat, beleértve Romániát is. Ez a nap nemcsak tisztelgés azok előtt, akik szenvedtek, hanem felhívás a kollektív lelkiismeretünkhöz is. Ez a nap annak biztosításáról szól, hogy soha ne engedjük megismétlődni az ehhez hasonló atrocitásokat” – tette hozzá Ciolacu.

A kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az antiszemitizmus, a szélsőségesség és az idegengyűlölet az utóbbi időben „egyre inkább felerősödött Európában”, egy olyan térségben, amely paradox módon az alapvető jogok és szabadságok bölcsője. „Ezért szeretném ez alkalommal is megerősíteni a román kormány szilárd elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni küzdelem és a holokauszt áldozatai emlékének ápolása iránt. Nekünk, a hatóságoknak kötelességünk biztosítani, hogy a román társadalom tisztában legyen a történelem hibáival, és ne ismételje meg azokat” – jelentette ki Ciolacu. Hozzátette: ez oktatás révén érhető el, és örvendetes, hogy a diákoknak alkalmuk nyílik az iskolában a zsidók történelméről és a holokausztról tanulni. Kiemelte a kormánynak a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségével fenntartott jó viszonyát.

Beszéde végén a miniszterelnök felkérte az esemény résztvevőit, hogy tisztelegjenek az áldozatok előtt, akik a múlt század tragédiájában, a holokausztban szenvedtek és haltak meg. „Nekik és azoknak, akik túlélték ezeket az atrocitásokat, és akik sajnos egyre kevesebben vannak, tartozunk a fogadalommal, hogy tanúságtételük kiállja az idő próbáját, és hogy a gyűlölet többé nem lesz képes megmérgezni értelmünket és emberségünket” – mondta még a kormányfő.

Európai Tanács: „Elkötelezettek vagyunk az antiszemitizmussal szembeni küzdelem mellett”

Mint ismeretes, az ENSZ Közgyűlése 2005-ben egyhangúlag elfogadott határozatában leszögezi, hogy a tagállamoknak kötelességük megemlékezni a hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött, meghurcolt és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot. 

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy felvegyük a küzdelmet az antiszemitizmussal, és megvédjük, előmozdítsuk a zsidó életet Európában” – jelentették ki az Európai Tanács tagjai a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban hétfőn.

Az auschwitz-birkenaui német koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulóján kiadott nyilatkozatban a tagállami vezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai kontinensen az antiszemitizmus olyan „példátlan erősödése” zajlik, amely – szavaik szerint – a második világháború óta nem volt tapasztalható.

„A lehető leghatározottabban elítéljük az erőszakos antiszemita incidenseket, a holokauszttagadást és a holokauszt eltorzítását, csakúgy, mint az összeesküvés-elméleteket és a zsidókkal szembeni előítéletet” – fogalmaztak a nyilatkozattevők, majd hangsúlyozták: elítélik továbbá a megkülönböztetés minden formáját, az intoleranciát, a rasszizmust és az idegengyűlöletet. Leszögezték, hogy határozottan fellépnek annak érdekében, hogy elhárítsák a demokratikus társadalmakkal szembeni ilyen fenyegetéseket.

Kijelentették: az Európai Tanács tevékenységét az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a vallás és meggyőződés szabadsága –, továbbá a kisebbségekhez tartozók jogai tiszteletben tartásának kell vezérelnie, összhangban az Európai Unió alapját képező közös értékekkel.

A „soha többé” most van – tették hozzá nyilatkozatukban az uniós tagországok vezetői. (MTI, Agerpres – hírösszefoglaló)

A haláltáborokból az elhurcoltak egyötöde jött vissza

Marosvásárhelyről és a környékről 7400 zsidót hurcoltak el, közülük 1493-an jöttek vissza. A Marosvásárhelyi Hitközség jelenleg 180 tagot számlál, ebből 79 zsidó. A közösségben Diamantstein Zsuzsa volt az utolsó holokauszt-túlélő, aki tavaly 102 éves korában hunyt el. 

Dr. Dub László, a Marosvásárhelyi Hitközség vezetője elmondta, hogy a holokauszt nemzetközi emléknapján kívül a helyi zsidó közösség évente két megemlékezést is tart. Májusban a zsinagógában találkoznak, és azoknak a helyi áldozatoknak a nevét olvassák fel, akik a kivégzőtáborokban hunytak el. A másik megemlékezés október 9-én van, a romániai zsidó áldozatok emléknapján. Ilyenkor országszerte tartanak megemlékezéseket, Marosvásárhelyen a holokauszt-emlékműnél emlékeznek és koszorúznak. Ekkor a hatóságok méltó módon állnak a hitközség mellé, hogy közösen elevenítsék fel a szomorú eseményeket, és emlékezzenek a romániai áldozatokra. A volt gettó területén, a jelenlegi Dimitirie Cantemir Egyetem udvarán levő emlékműnél is elhelyezik az emlékezés koszorúit.

– Január 27-e a zsidóság számára fontos nap, lelkileg átéljük ennek súlyát. Idén a hitközség egy dokumentumfilm megtekintésére kapott meghívást a Shopping City Cineplexx mozitermébe. A film címe: Ambassador of Remembrance, azaz Az emlékezés nagykövete – mondta dr. Dub László.

 A filmben Stanislaw Zalewski, egy lengyel ellenállócsoport tagja emlékezik a történtekre. 1943-ban, 17 éves korában Varsóban tartóztatták le, kényszermunkára ítélték, majd az auschwitz-birkenaui táborba küldték, onnan Mauthausenbe, majd Gusenbe került, ahol a rabokat arra kényszerítették, hogy a német hadiiparnak fegyvergyárakban dolgozzanak. Stanislaw Zalewski sokáig hallgatásba burkolózott, s nem mesélte el nyilvánosan életének e fájdalmas fejezetét. Az emlékek nagykövete, a dokumentumfilm „főszereplője” 99 éves. A náci haláltáborok túlélője szörnyű élményeit az egész világ elé tárja, részt vesz rendezvényeken, a fiatal generációnak mesél, hogy a népirtás kegyetlenségei sohase ismétlődjenek meg. A filmet Magdalena Żelasko rendezte, a Cineplexx-mozik országszerte műsorra tűzték. (mezey)