2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

60 éves a Guinness Rekordok Könyve

  • 2015-08-25 16:19:59

  • MTI

Hatvan éve, 1955. augusztus 27-én adták ki először a Guinness Rekordok Könyvét. 

Hatvan éve, 1955. augusztus 27-én adták ki először a Guinness Rekordok Könyvét. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
Az írországi Guinness serfőzde vezetője, Sir Hugh Beaver 1951. november 10-én madárvadászatra indult barátaival. Az üzletember elvétett egy aranylilét, majd azon nyomban vitába keveredett arról, hogy melyik európai vadmadár a leggyorsabb: az aranylile vagy a skótfajd? (A helyes válasz egyébként az aranylile.) A megválaszolatlan kérdés miatt éjszaka nem jött álom a szemére, rádöbbent arra, hogy a világ „leg”-jeire a könyvtárak polcain porosodó kézikönyvek nem adnak választ. Az is eszébe ötlött, hogy a pubokban szenvedélyesen fogadó britek és írek vitáinak lezárását is megkönnyítené egy efféle adatgyűjtemény, amely a fogadási kedv mellett a Guinness sör fogyasztására is jótékonyan hatna.
Sir Hugh nem sokáig tétlenkedett: egyik alkalmazottja, Christopher Chataway ajánlására a Londonban tény- és adatszolgáltató ügynökséget működtető McWhirter ikreket bízta meg az újszerű összeállítás elkészítésével. Ross és Norris McWhirter 1954 augusztusára készült el a munkával, az ezer példányban kinyomtatott füzetet marketing céljából ingyen terjesztették.
Közben a londoni sajtó központjának számító Fleet Street 107. számú házban megalapították a Guinness Book of Records elnevezésű céget. A hasonló címet viselő, kemény kötésű, 198 oldalas gyűjtemény 1955. augusztus 27-én került a boltokba, karácsonyra már könyvsikernek számított. A könyv a következő évben Guinness Book of World Records címmel az Egyesült Államokban is megjelent, a francia nyelvű változat 1962-ben, a német nyelvű 1963-ban látott napvilágot. A kiadványt 1998 óta egységesen Guinness World Records néven dobják piacra, évente összegyűjtve az emberi csúcsteljesítményeket és a természet világának különlegességeit. A Guinness Records név az elmúlt évtizedekben közismertté, a hitelesített rekordok tekintetében fogalommá vált. Saját jogán is önálló szócikket szerzett, s minden idők legnagyobb példányszámban eladott, szerzői jogokkal védett könyve lett. A Guinness Rekordok Könyvét ma már 37 nyelven (1989-től magyarul is) 100 országban, több mint 100 millió példányban adják el. (A lopási statisztikát illetően is éllovas, az amerikai közkönyvtárakból leggyakrabban elemelt könyvek egyike.)
A McWhirter-ügynökség évtizedeken át végezte a könyv összeállítását, sőt meghatározó szerepet vállalt a könyv alapján indított Record Breakers című tv-showban is, ahol a kitűnő memóriájú testvérek a gyerekek kérdéseire az egyes szócikkeket fejből visszamondva adták meg a választ. Ross McWhirtert 1975-ben az Ír Köztársasági Hadsereg meggyilkolta, halála után a szerkesztést egyedül Norris vállalta 1985-ös nyugdíjba vonulásáig, s még tíz éven át tanácsadóként dolgozott. Az ő távozása után az üzlet- és szerkesztéspolitikát is módosították, a szöveges kiadványt gazdagon illusztrált kézikönyvvé alakították. A világrekordok többségét ma már nem listázzák automatikusan a nyomtatott változatban, illetve a 2000-ben elindított honlapon, a bejegyzésért kérvényben kell folyamodni. (A 4-6 hetes átfutási időt kivárni türelmetlen rekordereknek 300 angol fontért gyorsított ügyintézést ajánlanak.) A rekordállítási kedv fokozására 2005. november 9-én tartották meg először a Guinness-rekordok világnapját.
A kiadványba csak hitelesített rekordok kerülnek be, a hitelesítés szigorú szabályok szerint, bírák közreműködésével zajlik. Etikai okokból (például állatok megölése és kínzása) és az egészségügyi kockázatok (például evési és ivási csúcsok) miatt számos rekord került ki a hitelesítések köréből. Ugyanakkor az 1990-ben kizárt kardnyelés 2007-ben, az 1991-ben kizárt sörivás-gyorsasági csúcs 17 évvel később újra visszakerült, igaz, az utóbbit az Emberi teljesítmény fejezetből a Modern társadalom című részbe helyezték át.
A kiadvány hat évtizedes történetében elvétve még mindig akad olyan „leg”, amelyet nem döntöttek meg. A 2,72 méteresre nőtt amerikai Robert Pershing Wadlow (1918–1940) például máig a világ legmagasabb emberének számít, a ma élő legmagasabb férfi, a török Sultan Kösen húsz centivel alacsonyabb, „csupán” 2,51 méter magas. A régi rekordok többségét azonban újabbnál újabb csúcsteljesítményekkel szárnyalják túl a töretlen kedvű vállalkozók. A kategóriák száma szinte végtelen, a csoportos tánctól a relikviagyűjtésig, a testet leginkább beborító tetoválástól a leghosszabb végtagig, a hétköznapi teljesítményektől a tudományos kísérletekig bármivel próbálkozhatunk. Évente több magyar Guinness-rekord is születik. 2014-ben például egyidejű almaevéssel, matricaragasztással és hangtani kísérlettel sikerült diadalmaskodni. Ez utóbbit a Budapest Parkban a Punnany Massif koncert „előzenekara” állította fel: a négyezer fős közönség PVC-csövekkel játszotta el Beethoven IX. (d-moll) szimfóniájának Örömódáját.
Az óriásira növekedett Guinness-birodalmat – számos tulajdonosváltás után – 2008-ban a Jim Pattison Group vásárolta meg, ennek egyik leányvállalata, a Ripley Entertainment működteti a látványosságokat bemutató Guinness World Records' Attractionst. A vállalat vezetése Londonban van, irodáik vannak New Yorkban és Tokióban is, a múzeumi üzletágat a Ripley központjából, a floridai Orlandóból irányítják.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató