6,5 millió eurós sertésfarm létesül

A gazdasági válság közepette

A megváltozott világpiaci viszonyok és a sertéspestis kockázata mellett is fejlesztésekbe kezdett a környék legnagyobb sertésfarmjainak vezetője, Szabó János vállalkozó. A mezőbándi és a kapusi telep mellé újabb sertésfarmot létesít Mezőpanit és Mezőbánd határán. A létesítmény a megyei útról nem látszik, kövezett úton lehet megközelíteni. Az arra járók láthatják, óriási területen nagy munkálatok folynak, az egyik istálló majdnem kész. A farmépítés kihívásairól, a sertéstenyésztés helyzetéről, a hús árának alakulásáról a farmvezetővel beszélgettünk.

– Két hízóistállót építünk egyelőre, amelyet részben a magyar állam támogatásával valósítunk meg a Pro Economica Alapítvány kiírása révén, nagyobb részben önerőből. Az istállók egyenként 2500 férőhelyesek. Van egy másik pályázatunk, ezután szeretnénk kivitelezni, ami részben uniós forrásokból valósul meg, ez egy 700 egyedes kocaistálló lesz, ahol a malacokat 25 kg-ig neveljük. Tehát két hízóistállót és egy kocaistállót építünk. Ezt egy tíz hektáros területünkön valósítjuk meg Mezőbánd és Mezőpanit határán. A két hízóistállót május 15-ig fejezzük be. A reprodukciós farmra meghirdettük a licitet, április 4-én jár le a pályázatok benyújtási határideje, de az a probléma, hogy a 2018-ban elkezdett pályázat költségvetése mára nem érvényes. Ugyanis az építőanyag ára minimum 40-50 százalékkal, esetenként 100 százalékkal nőtt. Azok a projektek, amelyeket az önkormányzatok valósítanak meg, kaphatnak az államtól vagy más forrásból kiegészítést, de a privát projektek nem részesülnek ebben. Mindenképpen megvárjuk, hogy ki pályázza meg az építést, bár egyesek azt mondják, maradjunk nyugodtan, mert nem fognak megkeresni. December 31-ére kellene befejezni az építést, ez lehetséges is lenne, ha jönne egy építőcég, amely vállalná a munkát az eredeti árban. Ha nem, akkor a támogatás 1,5 százalékáról le kell mondanunk, s akkor még egy év haladékra leszünk jogosultak, azaz 2023. december 31-ig. Úgy néz ki, hogy ez lesz a megoldás – fogalmazott Szabó János, a mezőbándi sertésfarm tulajdonosa, aki elmondta, hogy a két hízóistálló több mint 3 millió euróba kerül, a reprodukciós farm ugyanennyibe, tehát a beruházás összértéke 6,5 millió euró. A reprodukciós farm létrehozására két éve egy 750 ezer eurós hitelszerződést írtak alá, ami lehívásra vár, 1,8 millió eurót finanszíroz az unió, az önrész több mint egymillió euró. A két hízóistállóra 900 ezer euró támogatást kaptak, az önrész több mint kétmillió. 

– A pandémia elején arról beszélgettünk, hogy nagyon lecsökkent a hús iránti kereslet, mert leálltak a vendéglátóipari egységek. Két évvel a világjárvány kitörése után hogyan alakul a piac? 

– A világpiacon nagy változások történtek, egyrészt a pandémia, másrészt a sertéspestis miatt. Sertéspestisben Kínában minden második disznó elpusztult, ezért nagy mennyiségeket importáltak. Közben normalizálódott a helyzet. Tudni kell, hogy ott tartják a világ sertésállományának felét, jelenleg több mint 50 millió kocájuk van. Ahogy Kína kevesebb sertéshúst importált, az ár nagyon lecsökkent. A mi farmunk 2020-ban 6,1 lejben számlázta az élő sertés kilogrammját, 2021-ben 5,3 lejre esett az ára, miközben minden megdrágult. A sertés árának csökkenése 3,7 millió lejes jövedelemkiesést jelentett tavaly. 

A csőd felé tart az állattenyésztési szektor 

– Most mennyi a sertés ára? 

– Most nem számlázunk, mert Mezőgerebenesen egy gazdaságban 16 sertés pestises lett, és a farmunkat lezárták. Kaptunk egy átiratot az állategészségügyi igazgatóságtól, hogy 30 napig nem szabad állatot értékesíteni. Legközelebb április 4-én számlázhatunk, ha nem lesz új eset. Egy hónappal ezelőtt 4,8 lej volt az élő állat kilója, egy hétre rá felment 5,2 lejre, aztán 5,7, ekkor a farmot lezárták, aztán 6,8 lejre nőtt, s az elmúlt héten 8,2 lej körül alakult az ár. 

– Ez jól jöhet a farmnak...

– Igen, de ezt ki kell bírni. A költségek nagyon megnőttek. A búza ára 80 baniról 1,80 banira nőtt, a kukorica 70-80 baniról 1,50-1,60 lejre drágult, az árpa 1,60-1,70 lej, a szójadara, a fehérjehordozó ára 2,40 lejről 3,35 lejre nőtt, a napraforgódara 1,3 lej helyett 1,9 lej lett. Azonkívül megdrágultak a premixek, amelyek a takarmány 2-3 százalékát teszik ki. Erre szükség van az intenzív tenyésztésben, hiszen ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. Megdrágultak a szintetikus aminosavak, a forgalmazók pár napos ajánlatokat adnak, mert folyamatosan nő az ár. Ahhoz, hogy valami haszon is legyen, 10-11 lejért kellene értékesíteni az élő sertés kilogrammját. A gond az, hogy mindent drágán veszünk, és nincs eladásunk. Az állategészségügyi igazgatóság pedig azzal érvel, hogy az uniós törvényt be kell tartani. Ez igaz, csakhogy senki sincs, aki felvilágosítaná az uniót, hogy a nyugat-európai uniós országokban alkalmazható ez a törvény, de a kelet-európai országokban nem, mert itt 250, 500 méteres körzetben szinte mindenkinek disznó van az udvarán. Írtunk az egészségügyi igazgatóságnak, a prefektúrának, nem is válaszoltak. Azt mondtam, kiengedem a disznókat az útra, és hívom a sajtót, vagy „feketén” adom el az állatot. Valaki fel kellene emelje a szavát, hiszen katasztrofális a helyzet. Oda jutunk, hogy a farmnak gazdaságilag előnyösebb, ha pestis üti fel a fejét, mert ha bebizonyítod, hogy a járványügyi szabályokat betartottad, akkor kárpótlást kapsz, de ha lezárják a farmot, s nem adhatsz el disznót, akkor fizetésképtelenné válhatsz. Tehát költség rengeteg van, és nincs bevétel. A mezőbándi és a kapusi farmokon egyenként 11 ezer disznónk van, a két farmról hetente 800 állatot kellene eladjunk. Mivel ez nem történik meg, egy hónap alatt 3 millió lej kiesésünk van. Sajnos Romániában az elkövetkező hónapokban az állattenyésztők 80-90 százaléka csődbe megy. 2017 óta a hatóságok semmit sem tettek ennek megakadályozására – panaszolta el Szabó. 

 Az üzemanyag ára is jelentősen növeli a húsét 

– Az állomány takarmányozása érdekében a földeket meg kell dolgozni. Az üzemanyagárak nagyon megugrottak...

– Kilencszáz hektár földet művelünk meg, a műtrágyát megvettük, a számlát meg sem merem nézni. A MOL-tól vásároljuk a gázolajat, egy tételben 9 tonnát szoktunk venni. Nemsokára kezdődik a földek előkészítése, a vetés, sok gázolajat fogunk elhasználni. Az ár nőni fog, Nyugat-Európában 2,2 euró egy liter gázolaj, akkor itt is lesz kettő – ezek a költségek mind beépülnek a hús árába – fogalmazott Szabó János vállalkozó, a Pig Band Kft. és az Europiglets Band vezetője.