3P

Jövőben gazdasági válság?

A koronavírus hatása az építőiparra 

A koronavírus-járvány egyre jobban kihat gazdasági-társadalmi életünkre. A vesztesek között van az építőipar is. Az alábbiakban arról érdeklődtünk, hogy miként hatott a pandémia erre a gazdasági ágazatra. 

A marosvásárhelyi – építkezésbeli tervezéssel foglalkozó – Arhing Kft. vezetője, dr. Szekeres Balogh Gerő szerkezeti mérnök elmondta, hogy nem csökkentek a megrendelések, csak a szigorító intézkedések miatt eltolódott egyes munkálatok kivitelezési határideje. 

– A tavaszi szigorú kijárási tilalom idején nehezen tudtunk eljutni Craiova megyébe, ahol két műemléket restaurálunk, és Vajdahunyadra, az utóbbi településen a történelmi vár felújításán dolgozunk. Ezenkívül több óvodát, iskolát és sportlétesítményt renoválunk. Mivel országszerte ismert, elismert cég vagyunk, nem csökkent a munka volumene, csak nagyon nehezen tudtuk betartani a határidőket, és a távolság is akadályozta a munkát. A szigorítások lazítása után könnyebb volt dolgozni a vajdahunyadi, a fogarasi és a gyulafehérvári várnál. A munkatelepeken tapasztaltuk, hogy az ott dolgozók féltek kapcsolatba kerülni velünk, egymással, és talán ezért is akadozott a munka.

Mint ismeretes, a kormány ajánlatára egyre többen otthoni munkára kényszerültek. S bár sok mindent meg lehet oldani a számítógép segítségével, egyes felszerelések hiánya miatt akadtak nehézségek, különösen a tervezőirodában. 

– Ifj. Szekeres Balogh Gerő, az Arhing Kft. szerkezeti mérnöke elmondta, hogy az otthoni munka megnehezítette és lassította a folyamatokat, mert nem lehet úgy dolgozni, mint a munkahelyen, ahol minden szükséges eszköz a rendelkezésükre áll. Dr. Szekeres Iolanda műépítész, az Arhing Kft. aligazgatónője hozzátette, a karantén miatt csökkent a bevételük, mert kevés munkát tudtak felvállalni. Kevesebb magánszemély fordult hozzájuk, mivel a megrendelők féltek a fertőzéstől. Hegedűs Noémi, a Noarh Projekt Kft. műépítésze azt mondta, nem érződött annyira a koronavírus hatása, emiatt nem csökkentek a bevételei, mivel többnyire középületekkel foglalkozik, és annyi munkát vállalt el, amennyit el tudott végezni. Azoknál a tervezőknél, akik inkább magánházakkal, magánépületekkel foglalkoztak, csökkent a forgalom, mert az ügyfelek nem mertek belefogni az építkezésbe, hogy ne fertőződjenek meg a munkásoktól, emiatt hozzá se fogtak. 

– Az építőanyag-vásárlást illetően Czerán Csaba mérnök, a Turbo-Trans Kft. vezetője azt mondta, hogy volt egy időszak, amikor megnőtt a bevételük. Úgy tűnt, a hozzájuk fordulók igyekeztek minél előbb befejezni a már megkezdett építkezéseket, és ehhez vásároltak építőanyagot, attól tartva, hogy a megszorító intézkedések miatt a hatóságok bezárhatják a lerakatokat. Czerán Csaba hozzátette, a járvány miatti gazdasági válság az építőipart sem kerüli el, várhatóan jövőben kevesebben építkeznek majd, és ezt mindenki megérzi a szakterületen. 

Gödry Detti

Az építőipari termelés nőtt az első háromnegyed évben

Az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 17,6 százalékkal nőtt az első háromnegyed évben az egy évvel korábbihoz képest – közölte hétfőn az országos statisztikai intézet.

A szezonális és naptárhatással kiegészítve a bővülés 19,3 százalék volt.

A nyers adatok szerinti növekedés főleg a felújításoknak köszönhető, amelyek volumene 56,5 százalékkal nőtt, a karbantartási és javítási munkáké 39,8 százalékkal bővült. Az új építéseknél 6,4 százalékos volt a növekedés. Az épületek típusa szerint az ipari létesítményeknél 19,5 százalékos volt a bővülés, a lakóépületek építése 18,4 százalékkal nőtt, a nem lakóépületeké 14,2 százalékkal.

Szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint éves összevetésben 18,7 százalékkal nőtt, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 19,2 százalékkal volt nagyobb a tavalyi kilencedik hónapinál. Augusztushoz mérten a nyers adatok szerint 9,8 százalékos növekedést, a kiigazított érték szerint 1,6 százalékos bővülést jegyeztek. Tavaly csaknem 28 százalékkal nőtt a román építőipari termelés a nyers adatok szerint az előző évhez mérten, miután 2018-ban 4,1 százalékkal, 2017-ben 5,4 százalékkal csökkent éves összevetésben. (MTI)

Korszerű tejfeldolgozó üzem nyílik Szászrégenben 

Szászrégenben nemsokára megnyitják a volt megyei tejfeldolgozó vállalat helyén létesült korszerű üzemet, amelyet az erdőlibánfalvi Mirdatod Prod Kft. működtet. Az egykori állami üzemet nem tudták értékesíteni, így a rendszerváltás utáni közel 30 év alatt tönkrement. A cég három évvel ezelőtt vásárolta meg a telephelyet, amelyet 5 millió eurós saját beruházással és 2,5 millió pályázati pénzen újítottak fel. 

A napokban olaszországi szakemberek tesztelték a berendezéseket. A tervek szerint naponta 200.000 liter tejet dolgoznak fel, 70%-ban sajtféléket, 20%-ban tejsavóterméket (joghurt, kefir stb.) állítanak elő, 10%-ban tehéntejet palackoznak. Nyáron pedig, kísérleti jelleggel, juh- és kecsketejet is feldolgoznának. 

Jelenleg a Mirdatod Prod Kft. tejfeldolgozó üzeme Erdőlibánfalván van, 171 alkalmazottat foglalkoztatnak. 70-75.000 liter tejet dolgoznak fel naponta, amelyet két megyéből, mintegy 1800 gazdától szállítanak be, nagy részük (83%-ban) olyan kisgazda, aki 1-5 szarvasmarhát tart. 

Az üzemvezető Nicu Aurel Bumb mérnök az erdőlibánfalvi üzemben elmondta, hosszú út vezetett a lerobbant szászrégeni gyáregység megvásárlásához, korszerűsítéséhez. Az üzleti vállalkozást 1994-ben indították, amikor az erdőlibánfalvi Todoran David és Cornelia otthon egy 50 literes üstben, nagyrészt a közvetlen szomszédoktól összegyűjtött tehéntejből, elkészítette az első sós túrót, amelyet a görgényoroszfalui sós kútból származó lében érleltek. Először a környékbeli településeken, majd a közeli városban értékesítette a túrót, később a bukaresti piacokon is árulta. Az évek során tágult a kör. Egyre több – nagyrészt kisgazdaságokból származó – tejet vásároltak fel, a forgalmazói hálózat bővült, a piacokról eljutottak az élelmiszerboltokig, majd a szupermarketekbe is. Az alapanyag 80%-a még mindig a Görgény völgyéből származik, a legelők és a kaszálók különleges flórájának köszönhetően a készterméknek más lesz az íze. Annak ellenére, hogy 100%-osan biotermékeket állítanak elő, sokáig nem kértek bizonyítványt. Végül 2008-ban az egyik sajtot biotermékként levédték. A cég 2007-ben egymillió eurót nyert egy vidékfejlesztési pályázaton. Ebből sikerült korszerű berendezést vásárolni, és feljavították a feldolgozóüzem munkakörülményeit. A beruházást követően megnőtt a termelés, és többféle terméket készítettek, amelyekkel már hazai és nemzetközi vásárokon, piacokon is megjelentek. Egy ilyen nemzetközi vásáron merült fel annak az ötlete, hogy a sós túrót földrajzi eredetvédelemmel lássák el. Az ötlettől a kivitelezésig közel öt évet tartott a bürokratikus út, egy évet a görögökkel kellett pereskedni a név miatt, ugyanis a román telemea szó igen hasonlít az általuk használt telemisre, és ez megtévesztheti az unióbeli vásárlókat, ugyanakkor igazolták, hogy náluk régebben állítottak elő sós túrót, mint Romániában. Újabb egy év után tisztázták a helyzetet. Az első felvetést azzal cáfolták a libánfalviak, hogy a Görgény völgye legelőinek sajátos flórája és a sós kútvíz összetétele miatt sehol máshol nem lehet olyan túrót előállítani, mint nálunk. Az előállítás történetét sikerült igazolni azzal, hogy Konstancán előkerült egy dokumentum, amely szerint Dacia római fennhatósága alatt sós lébe áztatott fehér túrót szállítottak a birodalom más vidékeire. A hosszas huzavona után végül 2016. március 13-án kapták meg az uniós földrajzi eredetvédelmet. 

Ám ebből nem származik előnye a cégnek. Talán az, hogy ismertté vált az egység, és egyre többen fordulnak hozzájuk. De nem annyira a név, inkább a minőség mérvadó. Ha az eredetvédett terméket drágában kínálják, nem veszik az emberek. Ezt már kipróbálták a minősített biosajttal, ami iránt ezt követően nem nőtt meg a kereslet. A hozzájuk hasonló kapacitású üzemek közül sok megbukott, mert az előállítási időt csökkentve, nagyobb mennyiségben állítottak elő tejtermékeket, a minőség rovására, és nem tudták tartani a lépést. 

– Ahhoz, hogy a miénk és az ehhez hasonló vállalkozások jól működjenek, az egészséges táplálkozásra kell nevelni az ifjabb nemzedéket, hogy fogyasszák a jó minőségű, adalékanyagok nélküli termékeket. És ami nagyon fontos: nem Romániában előállítottat, hanem hazait vásároljanak. A kettő nem ugyanaz. Mert míg az egyiket akár külföldről hozott alapanyagokból hazai üzemben állítják elő, addig az utóbbit kizárólag hazai nyersanyagból készítik. Ha a tejtermékre gondolok, akkor a fogyasztók mindenekelőtt azt keressék a szupermarketek polcain, amelyhez „a romániai paraszt izzadsága tapad”. Mert ha ilyen termékeket vásárolnak, akkor gyerekeiknek lesz itthon munkahelye, és nem mennek bérmunkásnak, szolgának egy olyan országba, ahonnan majd az olcsó, rossz minőségű terméket importáljuk – mondja Nicu Aurel Bumb üzemvezető, majd viccesen hozzátette: a külföldi tejtermékek jóval olcsóbbak, mint a hazai kisgazdák kézműves termékei, amiben követhetően minden, ami kell, megtalálható, míg az előbbiek (sajtfélék) akkor láttak tejet, amikor üzletbe szállításukkor a tehergépkocsi elhajtott egy tehéncsorda mellett.

Pontosan az akadályozza meg a minőségi hazai termék külföldi forgalmazását, hogy nem tesznek bele tartósítószert, ezért hamar lejár a szavatossági ideje. Termékeik csupán 7%-a jut az EU tagállamain túl, a többit, mintegy 80%-ban, a belpiacon, illetve Bulgáriában, Németországban és Magyarországon értékesítik, köztük a sós túrót, amely sajátos receptjének köszönhetően tartósabb árucikknek minősül. A szászrégeni egységben több olyan terméket gyártanak majd, amelyeket a szupermarketek is forgalmaznak. Közel egymillió eurós beruházással felújítják az erdőlibánfalvi egységet is, ahol a már eddig is előállított és a céget közismertté tett termékeket készítik. Természetesen továbbra is itt készül majd az erdőlibánfalvi sós túró (telemea), hiszen a hagyomány és az uniós védettség erre kötelezi a céget. A tervek szerint a régeni üzemet a decemberi ünnepek előtt szeretnék felavatni. 

Vajda György

Újabb magyar nyelvű mezőgazdasági portál 

A marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány indítványozására magyar nyelven is olvasható lesz Románia egyik legnépszerűbb mezőgazdasági portálja, az Agrointeligenţa. A rendszeresen megbízható szakinformációkat közlő Agrointeligenţa Csoport a felmérések szerint a romániai mezőgazdasági sajtó élén áll, idén eddig havonta átlagban 1,5 millió olvasója volt. 

Az Agrointeligenţa Egyesület nevéhez fűződnek a romániai gazdálkodókat érintő legfontosabb információs kampányok, ugyanakkor napirenden tájékoztatja a gazdákat a megjelenő hazai és EU-s jogszabályokról, pályázati lehetőségekről, rövid riportjaiban hírt ad a gazdaéletről. Az együttműködési lehetőség a Pro Economica Alapítvány által 2019-ben Sáromberkén megszervezett Agro-Mania nagyszabású nemzetközi mezőgazdasági kiállításon merült fel, ahol jelen volt az Agrointeligenţa főszerkesztője, Vlad Macovei is. 

A Pro Economica Alapítvány fennállása óta több ezer gazdával és mezőgazdasági ágazatban dolgozó vállalkozóval teremtett kapcsolatot. A beszélgetések során merült fel az igény, hogy szükségük van arra, hogy napirenden legyenek az agráriumot érintő kérdésekkel, többek között hiányolták, hogy későn jutottak el hozzájuk a bukaresti döntésekről szóló információk, és így szűkülnek azok a lehetőségek, amikor bele tudnak szólni ezek alakulásába. Az AgroMania Expo szervezésekor Vlad Macovei csapatáról és az általuk működtetett agrointel.ro oldalról kiderült, hogy mindezekben tudnak segíteni, hiszen náluk naprakész információk gyűlnek össze, és hatékonyan kiállnak a gazdák érdekeiért. 

– Úgy éreztük, hogy ha mindez magyar nyelven is elérhető lesz, akkor nemcsak egy újabb hírportált hozunk létre, hanem bővítjük az érdekképviselet lehetőségét is a magyar gazdák számára – nyilatkozta Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány elnöke.

Az együttműködés kapcsán Vlad Macovei többek között elmondta, örül annak, hogy megvalósíthatták a közös projektet. Megköszönve a Pro Economica Alapítvány döntéshozóinak nyitottságát és bizalmát, kifejtette, „a siker ismét bizonyítja az Agrointeligenţa Csoport képességét arra, hogy releváns és hatékony partnerségeket építsen ki a gazdák tájékoztatásáért, támogatásáért”. 

A magyar portál az agrointel.ro-hoz tartozó link lesz a Hírek Agrointeligenţa elérhetőségen, ahol a magyar gazdák anyanyelvükön olvashatják a legfontosabb információkat mezőgazdasági témában. A heti hírlevelet bővítik majd a hirek.agrointel.ro elérhetőséggel, ahol az Agro-Mania szolgáltatásait is népszerűsítik, és célzott médiakampányokat szerveznek a gazdáknak. 

Az érdeklődők tehát a www.hirek.agrointel.ro internetes elérhetőségen kapcsolódhatnak be a médiaszolgáltatásba, ahonnan, miután feliratkoztak, rendszeresen értesítést kaphatnak e-mailben az újdonságokról és a legfrissebb hírekről. (vagy)