1956 vereség volt Hruscsovnak
Hruscsovnak nem volt más választása, mint az 1956-os magyar forradalom leverése, az azonban mégis vereséget jelentett számára – állította az egykori szovjet kommunista pártvezető fia egy vasárnapi német lapinterjúban.
Hruscsovnak nem volt más választása, mint az 1956-os magyar forradalom leverése, az azonban mégis vereséget jelentett számára – állította az egykori szovjet kommunista pártvezető fia egy vasárnapi német lapinterjúban.
Az Egyesült Államokban élő, ma történészként dolgozó Szergej Hruscsov a Der Tagesspiegel vasárnapi számában megjelent interjújában a többi között azt hangoztatta: apját, Nyikita Szergejevics Hruscsovot a magyar felkelés nagyon „kellemetlenül” érintette, az „nagy terhet” jelentett számára. Úgy vélte, hogy apja – aki 1953 és 1964 között állt a néhai SZKP élén – hibát követett el azzal, hogy nem maga utazott Budapestre, hanem Anasztaz Mikojant és Mihail Szuszlovot küldte oda tárgyalni. Szavai szerint Mikojan jó tárgyaló volt, de soha nem hozott döntéseket, Szuszlov pedig olyan ideológus, aki először mindig Marxot és Lenint „lapozta fel”.
A 76 éves Szergej Hruscsov elismerte, hogy 1956-ban Nagy Imre reményt jelentett a magyarok számára. A fiatal magyarok – mint hangoztatta – a szabadságért harcoltak. De mi történt volna, ha hatalomra kerülnek? – tette fel a kérdést, és ennek alapján azt állította, hogy apjának nem volt más választása, mint a forradalom leverése. Ez azonban vereséget jelentett számára, mert utána elnyomóvá vált. „Ez volt az egyik legnagyobb amerikai győzelem a hidegháború idején” – fogalmazott a volt szovjet kommunista vezető fia.
A terjedelmes interjú abból az alkalomból jelent meg, hogy közeleg a hírhedt berlini fal építésének 50. évfordulója, és a volt szovjet pártvezető fia ennek kapcsán apja szerepét értékelte. Egy kérdésre válaszolva közvetve elismerte, hogy az 1956-os magyar forradalom leverése után a következő szovjet vereséget a berlini fal építése jelentette.
Azt állította, hogy Hruscsov alapjában véve nem akarta a falat, annak felépítését azonban mégis engedélyezte. Szavai szerint mindez része volt Moszkva akkori, a tömbök egyenrangúságát célzó politikájának.
Az egykori NDK akkori vezetője, Walter Ulbricht – aki a falat kitervelte – soha nem lett volna abban a helyzetben, hogy Moszkva engedélye nélkül belekezdjen a hírhedt építmény létrehozásába – nyilatkozta Szergej Hruscsov, aki az építményt „Ulbricht falának” nevezte.
A volt NDK 1961. augusztus 13-án kezdett hozzá az építéshez, és a 155 kilométer hosszúságú fal 1989 november 9-ig állt. Szergej Hruscsov szerint Ulbricht emberei voltak azok, akik a falat – a szó fizikai értelmében – felépítették, az akkori NDK-ban, illetve Kelet-Berlinben állomásozó szovjet katonák az építésben nem vettek részt.
De a szovjet katonák készültségben voltak, és ők lettek volna azok, akik szembeszállnak az amerikaiakkal, ha valami történik – tette hozzá.
