11. Csűrszínházi Napok

Gazdag program várta mindazokat, akik a hétvégén kilátogattak Mikházára a 11. alkalommal megszervezett Csűrszínházi Napokra.

Fotó: Vajda Boróka

Gazdag program várta mindazokat, akik a hétvégén kilátogattak Mikházára a 11. alkalommal megszervezett Csűrszínházi Napokra. A szokásos színházi előadásokon kívül az idén három, premiernek számító esemény is volt: felavatták azt a könyvtárat, amelynek köteteit a Csűrszínházi Egyesület kezdeményezésére, a Népújság támogatásával gyűjtötték össze, bemutatták a Széllyes Sándorról összeállított kötetet és első alkalommal szervezték meg a Maros Művészegyüttes volt táncosáról, mókamesteréről elnevezett népdalvetélkedőt.

A rendezvénysorozat pénteken délután kezdődött az egykori kántori lakásban, amelynek egyik szobájában berendezték a könyvtárat. A szervezők örömmel tapasztalták, hogy közel 5000 kötet gyűlt össze. A rendszerezésben Demeter Márta segédkezett. Szélyes Ferenc, a Csűrszínházi Egyesület elnöke köszönetet mondott az adományozóknak, és közölte, hogy hamarosan elkészülnek a jegyzékkel, amit majd kifüggesztenek. Elismerően nyilatkozott a Népújságról is, hiszen lapunk hozzájárulásával, hathatós közbenjárásával sikerült gyarapítani az állományt. A megnyitón jelen levő Karácsonyi Zsigmond főszerkesztő kifejtette: örömmel vállaltuk a kezdeményezést, amely példaértékű. Az internet térhódítása mellett is jó az, hogy a Mikházához hasonló, kisebb településekre is eljut a könyv, a kultúra. A könyvtárban helyet kaptak Kacsó Sándor író emléktárgyai is. A középső szobában a Kallós Zoltán Alapítvány jóvoltából Válaszútról egy újabb tájegységet bemutató népi szoba berendezését állították ki. Erről, valamint a Kallós Alapítványról Török Viola vezetőségi tag beszélt az egybegyűlteknek. A szomszédos helyiségben rendezték be a Széllyes Sándor-emlékszobát. Sebestyén Spielmman Mihály történész a Mentor Kiadó képviseletében két, nemrég megjelent kötetet ismertetett: Pál Antal-Sándor: A székelyek földje és népe, illetve saját kötetét a Bánffy Dienes elárultatása címűt. Mindkettő igen érdekes epizódokat fed fel Erdély történelmi múltjából.

A Napok következő mozzanata Simon Endre és Simon Zsolt – Marosvásárhelyről Magyarországra költözött képzőművészek, apa és fia – kiállításának megnyitója volt. A szerzőkről és a grafikákról Nagy Miklós Kund művészeti író beszélt. Elmondta, a Mikházán kiállított munkák nagy része az idén készült. A nagyméretű fekete-fehér alkotások – tájak és absztrakt ábrázolás – igazán minőségi, esztétikai élményt jelentett a művészetkedvelőknek.

A nyárádremetei születésű, jelenleg Budapesten élo Kakuts Ágnes színművész tolmácsolta egy 16 gyerekes csángó asszony megrázó élettörténetét, amely példázata az erdélyi magyar kisebbségi sorstörténetnek. A Maros Művészegyüttes Szót a táncnak, legények! című előadása nem pusztán néptáncból és népdalból állt, hanem gazdag hagyományainkban is gyönyörködtetett.

A szombati program irodalomkedvelőknek kínált meglepetést. Míg a kisebb korosztálybeliek a Csűrszínház játszóházában tehették próbára fantáziájukat, alkotókészségüket, a felnőttek a Reneszánsz panzióban a Székelyföld című folyóirat két szerkesztőjével, Fekete Vincével és Lövétei Lázár László főszerkesztővel találkoztak. A beszélgetést Lokodi Imre mikházi újságíró, publicista vezette. A téma a lapszerkesztés mellett a székely identitás volt.

A következő újdonság a Székely Szabó Zoltán volt színművész Széllyes Sándorról szóló könyvének a bemutatója volt. A szerzőn kívül jelen volt H. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó képviseletében, Tófalvi Zoltán szerkesztő és id. Szélyes Ferenc is. Tófalvi Zoltán a könyv kapcsán elmondta, Széllyes Sándor kiválóan ismerte a Nyárádmente, Mikháza hagyományait, táncait szokásait és ezeket építette be az önálló műsoraiba, amelyeket a kizárólag rá jellemző stílusban adott elő, annyira eredetien, hogy még az idősebb adatközlők hanglejtését, gesztusait is visszaadta. Széllyes Sándor közkincs, amelyet végre a falu felfedezett és büszke kell legyen arra, hogy „milyen nagy ember született itt” – mondta Tófalvi Zoltán.

H. Szabó Gyula kifejtette, Széllyes Sándor elsősorban a rigmusairól volt híres – ezek a „székely népi géniusz utolsó fellobbanásai” – mondta, amelyeket úgy tudott megalkotni, hogy a tulajdonképpen vőfélyi rigmusokól a korabeli hatalmat is megtréfáló igazmondások lettek. Ettől voltak eredetiek és maradandók. A könyv az életrajzi adatok mellett az első kísérlet, hogy Széllyes Sándor „igazmondásait” végre rögzítsék. A kötet külön érdekessége egy CD, amely Széllyes Sándor műsoraiból tartalmaz válogatást az aranyszalagtárból Kacsó Ildikó, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa jóvoltából. Id. Szélyes Ferenc öccsérol mesélt eddig még talán nyilvánosan nem hallott történeteket, amelyekből hiteles képet kaphattunk róla a „bölcsőtől a koporsóig”. Többek között azt is megtudhattuk, hogy minek köszönhette kiváló színpadi tehetségét, mi több, hallhattuk, hogy kiváló művelődésszervező és prózaíró is volt. Székely Szabó Zoltán a könyv megjelenésének körülményeit ecsetelte, azt részletezve, miként állt össze a kötet Széllyes Sándornak a padlásról előkerült jegyzetei alapján. A könyvbemutatót a kötetben szereplő fotókból összeállított kiállítás is színesítette.

A nap következő kellemes és vidám pontja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének labdarúgó-mérkőzése volt a Maros Művészegyüttes válogatottjával. Az igazi kihívást ezúttal nem a két csapat taktikai módszereinek a kifürkészése jelentette, hanem a pálya (rossz) minősége, ami igencsak próbára tette a technikát. Ezúttal a táncmesterek bizonyultak jobbnak.

Szombaton este Görgey Gábor: Mikszáth Kálmán különös házassága című színdarabját adta elő Hajdú Géza és Körner Anna. A színész házaspár, amely több mint 25 éve játssza a darabot, Mikházán is igen nagy sikert aratott.

Az est, és a 11. Csűrszínházi Napok fénypontja a Széllyes Sándor népdalvetélkedő-döntője volt, amelyet a Communitas Alapítvány és sok más támogató segítségével a Maros Művészegyüttes, a Csűrszínházi Egyesület és az Artecotur Egyesület szervezett meg. Amint erről többször írtunk, Maros megyében nyolc kistérségben – Felső-Maros mente (Marosfelfalu), Felső-Kis-Küküllő mente (Szováta), Középső-Kis-Küküllő mente (Erdőszentgyörgy), Alsó-Kis-Küküllő mente (Dicsőszentmárton), Nagy-Küküllő mente (Segesvár), Nyárádmente (Nyárádszereda), Székelymezőség (Mezőpanit) és Marosvásárhely – elődöntőket szerveztek, ahonnan két korcsoportban, a 15 év alattiak és fölöttiek, összesen 16 versenyző jutott tovább. A szabály szerint a döntősöknek – a 15 éven aluliak kivételével – egy népdalt hangszeres kísérettel, egyet pedig a zsűri (Kásler Magda népdalénekes, a Maros Művészegyüttes táncosa, Kacsó Ildikó, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, szerkesztője, Török Viola rendező, Szélyes Andrea Natália bábszínész és dr. Csíki Csaba egyetemi tanár, a zsűri elnöke) választására hangszeres kíséret nélkül kellett elénekelni. Az előadás különlegessége az volt, hogy a dalok előadása mellett a nézőknek alkalmuk volt vetített képekben is megismerni a kistérséget és az énekeseket, ugyanakkor a színpadot a különböző tájegységről elhozott tárgyakból kiállított standok díszítették. Szélyes Ferenc elmondta, a Csűrszínházat elsősorban a mikháziak, de nemcsak, örömére működtetik. Megköszönte a Maros Művészegyüttesnek, hogy oroszlánrészt vállalt a szervezésben és kifejtette, méltó emléket állít ez a rendezvény is a színház névadójának Széllyes Sándornak. A szünet után kapott szót Barabás Attila, a művészegyüttes igazgatója, aki hozzátette, kötelességüknek érzik volt kollégájuk emlékének ápolását, ezért visszatérő vendégeik a Csűrszínháznak, ahol a fellépéseik mellett támogatnak minden olyan kezdeményezést, amelyben a néptáncot, a népdalt népszerűsítik. Minden versenyszámot külön-külön kielemzett a zsűri, majd az előadást dr. Csíky Csaba értékelte és a szervezők jelenlétében átadta a díjakat.

A maratoni műsor után a következő helyezés alakult ki: 15 év alatti kategória: 1. Hely Szöllősi Kata (Marosvásárhely), 2. Lénárd Imelda (Nyárádremete), 3. Veress Orsolya (Nyárádremete), 4. Márton Csenge (Szováta), 5. Veress Kincső (Segesvár), 6. Szabó Richárd Attila (Hármasfalu), 7. Baróthy Debóra (Dicsőszentmárton), 8. Csorvási Lívia (Kisfülpös). A 15 év fölötti korcsoportban: 1. Samu Etel Imola (Szováta), 2. Diós Brigitta (Csiba), 3. Ritziu Ilka Krisztina (Marosvásárhely), 4. Balázs János (Mezőbánd), 5. Fülöp Emese (Segesvár), 6. Dali Erzsébet (Marosmagyaró), 7. Pál Imola Gabriella (Erdőszentgyörgy), 8. Béres Andrea Klára (Dicsőszentmárton). A nyerteseket pénzzel és a támogató cégek által felajánlott ajándékcsomagokkal jutalmazták. Mindkét kategóriában az első három helyezett felléphet a Maros Művészegyüttes műsorában, illetve a két-két elsővel stúdiófelvételt készítenek a Marosvásárhelyi Rádióban.

Az előadáson az is elhangzott, hogy jövőre a szervezők a vetélkedőt erdélyi színtűre terjesztenék ki.

Vasárnap délelőtt a marosvásárhelyi Ariel Gyermek és Ifjúsági Színház előadta: Urbán Gyula: A tengerkék kutyus című darabját, amivel zárultak a 11. Csűrszínházi Napok júniusi rendezvényei.