„Méltó teret a találkozáshoz”

Gutenberg neve készteti megállásra ezentúl a Bernády városának főterén sétáló könyvbarátokat. A könyvnyomtatás atyjának nevét viselő könyvkereskedés a napokban nyílt meg Marosvásárhely belvárosában, a Rózsák tere 56. szám alatt. Tőzsér Lászlóval, a könyvek új otthonának igazgatójával beszélgettünk.

Gutenberg neve készteti megállásra ezentúl a Bernády városának főterén sétáló könyvbarátokat. A könyvnyomtatás atyjának nevét viselő könyvkereskedés a napokban nyílt meg Marosvásárhely belvárosában, a Rózsák tere 56. szám alatt. Tőzsér Lászlóval, a könyvek új otthonának igazgatójával beszélgettünk.

– A vásárhelyi könyvüzlet tulajdonképpen a második a sorban, 2011-ben a csíkszeredai sétálóutca egyik tágas, világos üzlethelyiségére került fel először a Gutenberg könyvesbolt cégér. Úgy érzem, ezzel a könyvüzlettel sikerült végre megteremteni azt a teret, amely méltó a sok ezer, gondosan kiválasztott könyv hatalmas eszmei értékéhez és a könyvek iránt érdeklődők fogadásához. Utólag nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy mertük követni az álmainkat, és szakítottunk a szerencsétlenül megcsontosodott erdélyi könyvesboltképpel: a könyvüzletet úgy rendeztük be, hogy funkcionális, letisztult, de nagyon barátságos, sőt család- és gyermekbarát tér fogadja az ide betérőket. A csíkszeredai könyvesboltról azt mondják, hogy a könyvek mellett felkínálja azt a nyugodt félórát is, amely alatt a látogató belelapozhat néhány szép kötetbe, kedvére elmerülhet néhány könyvújdonságban. A marosvásárhelyi könyvesbolttal is ezt a koncepciót kívánjuk követni.

– Hogy született az elképzelés?

– Az elképzelés, mint minden más a Gutenberg Kiadó, nyomda és könyvesbolt körül, az elkészült könyv és az ehhez szükséges műhelymunka találkozási pontjai, egyszerűbben a könyvek és a könyves szakma iránt érzett tisztelet fizikai kiterjesztése. Kissé pátoszosan hangzik, de nem az: a Gutenbergnél – és ez alatt egyszerre értem a kiadót, a nyomdát és a könyvesboltokat – olyan csapat dolgozik, amely rendkívül izgalmas, kihívásokkal teli, nagyon kreatív és jutalmazó tevékenységként éli meg munkáját, legyen az grafikai tervezés, nyomatkészítés, illusztrálás, szerkesztés, vagy – ez esetben – egy könyv ajánlása az érdeklődőknek. Sosem merült fel, hogy minket megérintsenek a pesszimista, a könyv sorsát sirató hangok. Az más kérdés, hogy mint minden egyéb, a könyvek világa is átalakulóban van, és az idejétmúlt vagy nem megfelelő hozzáállás szűkös eredményt hoz. Meggyőződésünk, hogy sikerül átvinni valamit a mi rajongásunkból azokba a percekbe, amelyekben az olvasó a könyvvel találkozik. Ha ennek megfelelő teret is tudunk teremteni, a találkozás nem lehet kudarcos.

– A kínálat szempontjából mire fektetik elsősorban a hangsúlyt, ki az első számú célközönség? A Gutenberg kiadó könyvei mellett még milyen kiadóktól kínálnak könyveket?

– A Gutenberg könyvesboltokban a könyvek polcra kerülését igen alapos, szakmai és esztétikai támpontok alapján, nagy empátiával végzett válogatás előzi meg. Meghatározó értékként kezeljük a könyvet, de az kétségtelen, hogy önmagában nem mindegyik könyv értékes. Pontosan ezt látjuk a könyvesboltok feladatának. Ma már nem gond könyvhöz jutni, számtalan forrás van erre a hagyományos vásárlástól az on-line rendelésig. De ez a folyamat zajos, és a hatalmas kínálatban szinte lehetetlen mindig jól eligazodni. A könyvesboltjaink szerepe tehát az előválogatás: pluszként a mi szemléletmódunkat, kritériumrendszerünket adjuk. Ez az elkötelezettség és komolyan vett jövőkép meg is hozta a gyümölcsét: az erdélyi könyvműhelyek legjobb kötetei mellett a Gutenberg ma a neves magyarországi kiadók – például a Magvető, a Móra, a Helikon, a Holnap, a Corvina, a General Press, az Athenaeum, a Libri, a Kalligram, a Scolar, a Cerkabella, de a felsorolás korántsem teljes – legjelentősebb erdélyi forgalmazója. A marosvásárhelyi könyvesbolt szépirodalmi, művészeti, műszaki kötetek mellett albumokat, szótárakat, kézikönyveket is ajánl, mindezek mellett pedig a Gutenberg könyvesbolt másik erősségét a gyönyörű gyermekkönyvek jelentik.

– Beszéljünk a könyvesboltban kialakítandó játszóházról.

– Ez az egyik legnagyobb örömmel végzett tevékenységünk, ami ugyanakkor visszahat a könyvesbolt hangulatára. Csíkszeredában például gyakran megtörténik, hogy az egyébként visszafogottan elegáns üzletben válogató felnőttek lába mellett egyszer csak elhúz egy neonzöld műanyag triciklin nyargaló négyéves. A triciklit nem szabványosíthatom, de a gyermekekkel való foglalkozás a vásárhelyi üzlet egyik sajátos tevékenysége lesz: a gyermeksarokban rendszeres foglalkozások, találkozások, közös meseolvasások, diafilmvetítések várják a kicsiket és szüleiket, nagyszüleiket. A gyermekkönyvek megválasztásánál elsődlegesen a tartalomra figyelünk, utána rögtön jön a vizuális ismérv. Főleg a gyermekirodalomnál fontos a grafikus, a képzőművész gondos kiválasztása, hiszen egy giccses rajzzal tönkre lehet tenni bármilyen nagyszerű tartalmat. Az pedig, hogy sikerül elérni, hogy a könyv egyszerre legyen közös szórakozás, pedagógiai eszköz, játékszer a gyermek kezében, nagyon jutalmazó tud lenni.

– Milyen elvárásai, célkitűzései vannak a közeli, illetve távoli jövőt illetően a könyvesbolttal kapcsolatosan?

– Erdély több nagyvárosában szeretnénk meghonosítani azt a koncepciót, amely alapján az eddigi két könyvesboltot létrehoztuk. De ebben a történetben nem a terjeszkedés a lényeg. Nem egy üres hálózatot akarunk kiépíteni, számunkra a „könyvterjesztés,” „könyvkereskedés” szavak önmagukban még túl kevés tartalommal rendelkeznek. Mi találkozási pontokat akarunk létrehozni, úgy, hogy a találkozás körülményeit a magunk legjobb szándéka és tudása szerint alakítjuk olyanná, amilyennek meglátásunkban lennie kell. Célkitűzés? Hogy ennek a folyamatnak a végén sikerüljön igazolni: a mi világunk, a mi elképzeléseink közösek, és a mi örömünket át tudjuk adni minél több, a könyvben maradandó értéket látó embernek.