Zemplén varázsa

A mai területi egység jobbára csak nevében őrizte meg a 11. századtól kialakult történelmi vármegyéket.

Vizsoly

Májusban varázslatosan szép a zempléni táj. Az út mentén apró lángnyelvekként égnek a pipacsok, virágzik a bodza, illatozik az akác, színekben és fényekben fürdik minden, s a messzeségben játékszernek tűnik az alföldi tájból kidudorodó dombok vonulata, falvak, városkák egymásutánja. Már-már nyúlna utána az utas, annyira kézzel foghatónak érzi ezt a szemmel könnyen átölelhető játékos vidéket, amely természeti és épített kincsei révén gazdag, változatos élmények sokaságát ígéri. És be is váltja. Egyszer mindenkinek látnia kellene. Akinek nincs rá lehetősége, azok számára próbálom meg képekben felvillantani, hogy a látványon túl miért érzi az erdélyi utazó lépten-nyomon lélekben is közelállónak Magyarország északkeleti szögletét.

A mai Borsod-Abaúj-Zemplén valójában négy megye volt, amelyből Trianon után hármat úgy megcsonkítottak (Abaúj-Torna területét 48, Zemplénét 72, Gömörét 92,5 százalékban Csehszlovákiához csatolták), hogy a maradékot az épen maradt Borsoddal kellett összevonni. A mai területi egység jobbára csak nevében őrizte meg a 11. századtól kialakult történelmi vármegyéket. Egyébként mindhárom név egy-egy várhoz kötődik, amelyekben nem szűkölködik ma sem ez a vidék. A szláv eredetű Zemplén földet jelent, s a nevét adó földvár maradványai a felvidéki Zemplén falu mellett láthatók. A megye fő turisztikai látványossága az aggteleki cseppkőbarlang és Lillafüred, a híres üdülőhely.

A zsóri kénes termálvíz

A termálfürdőkben gazdag Magyarország kevésbé ismert üdülője a Mezőkövesdtől négy kilométernyire levő Zsóry-fürdő. A 72 fokos kéntartalmú gyógyvíz 1939-ben Zsóry Lajos országgyűlési képviselő birtokán tört fel, s reumás betegségek, ízületi bántalmak, kopások kezelésére ajánlják. A strand- és gyógyfürdő fedett és szabadtéri medencéi mindent igényt kielégítenek, de például a hotel is, ahol megszállunk – a különböző hőfokú gyógyvizes medencék mellett –, úszómedencét, pezsgőfürdőt, szaunákat, sórbarlangot és gazdag ellátást biztosít. A fürdőzések között pedig el lehet látogatni a mezőkövesdi matyó múzeumba.

A szegénység gazdagon színes virágai Matyóföldön

A város valamikori fényes vendéglőjének és szállodájának felújított épületében végigkövethetjük a hungarikumnak számító matyó népviselet és hímzés fejlődésének történetét, azt a folyamatot, ahogy a piros-kék ómatyó hímzés megszínesedett, s a szűcshímzés motívumait felhasználva jellegzetes sűrű, tömött mintájúvá vált. A múzeum a matyó népcsoport életmódját, lakberendezési tárgyait is bemutatja. Érdekes megfigyelni, hogy a régi fényképek tanúsága szerint mezőgazdasági idénymunkából élő szegény népesség az olcsóbb anyagokat milyen pompás díszítéssel tette különlegesen egyedivé.

Stációk Kossuth életéről

Útban Tokaj felé megálltunk Monokon Kossuth Lajos szülőházánál. A halálának 100. évfordulóján megnyílt kiállítás emléktárgyakon, dokumentumokon keresztül mutatja be életét és munkásságát, Zemplén politikai életében való részvételét, családi bútorokat, Kossuth-bankókat, kormányzóelnöki díszkardját, halotti maszkját és a Kossuth-kultusz emléktárgyait. Kossuth szülőházától az Andrássy-kastélyig vezető úton pannók ismertetik életét, a Törökországban, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és végül Turinban töltött kevésbé ismert emigrációs évek eseményeit is. Az Andrássy-kastély, ahol sokáig iskola működött, felújításra vár. Lezárt ajtók mögött sikerült megőrizni a kápolnát, s az erkélyes nagyterem freskóinak humoros figuráit is érdemes lenne megmenteni az enyészettől.

Tokaji alkonyat

Késő délután a Nagykopaszhegy vulkáni kúp példásan rendezett szőlőültetvényeiben gyönyörködve érkezünk a lábánál fekvő híres településre, Tokajra, ahol szinte minden a borról szól. Okkal. Előzetes bejelentkezés alapján hármunknak mutatják be a város központjában levő Rákóczi-pincét, ahol hajdanán Szapolyai Jánost királlyá választották. A híres Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok boraiból kínálnak kóstolót a nemes penésszel borított falak között. A pince tulajdonképpen múzeum, de hosszú asztalával rendezvények helyszíne is. Kísérőnk bemutatja az aszúkészítés folyamatát, majd négyféle bort kínál a Hétszőlő márkájú sárgamuskotálytól egészen az aszúig, s hogy melyik a legfinomabb, nehéz megmondani. Másnap nézzük meg a Szerelmi pincesort, s alkonyatkor a belváros régi címeres házai között sétálunk el a Bodrog és a Tisza összefolyásáig. A két egymásban megnyugvó folyó fölötti hídon állva esküdni mernénk, hogy annál szebb táj nincs is a világon. Halat vacsorázunk egy Tisza-parti vendéglőben, s az Ismeretlen borivó emlékművénél meggyőződünk, hogy a kőablakból kihajló mellszobor bronzpoharából nem fogy ki a bor.

Boldogkővár

A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején már messziről érdekes látványt nyújt az oroszlánfejhez hasonló sziklára kinyúló szabálytalan alaprajzú vár belső tornyaival. Írásos említése 1282-ből maradt fenn, a Kassára vezető utat és a Hernád völgyét védte. Rengeteg tulajdonosa volt, köztük Martinuzzi Fráter György bíboros, Thököly Imre, I. Rákóczi György. A várban írta Borivóknak való című versét Balassi Bálint, aki az 1580-as években tartózkodott e tájon. 1701-ben a Habsburgok robbantották fel, s 1945-ben a földbirtokos Péchy családtól államosították. A romokban levő vár helyreállítása az 1960-as években kezdődött el. Ma a romantikus kapubástyán át jut be a látogató a várudvarba, s a déli toronyban a sziklába faragott tömlöcöt és kínzókamrát megtekintve a sziklakilátóból, valamint a gyilokjárón végighaladva a lőréseken át szép kilátás nyílik a tájra. A felső várban hadtörténeti eszközök, numizmatikai, címer- és zászló-, szobor- és ásványtani kiállítás tekinthető meg, s a palotarész érdekessége az ólomkatona-kiállítás, amely a magyar történelem sorsdöntő csatáit eleveníti meg miniatűrben, minden apró részletet feltüntetve. A muhi csata mellett az erdélyi látogató számára érdekes a segesvári csata miniatűr bemutatása.

A falu kijáratánál látványnak is különleges korszerű pálinkafőzdét, a Bestillo pálinkaházat tekintjük meg, ahol a híres gönci barackpálinka készül, de más gyümölcsökből is főznek ízletes, erős párlatot.

Reményik Sándor Vizsolyban

A Zempléni-hegységet körbejáró úton érünk el Vizsolyra. A Hernád menti falu főútja mentén emelkedik a kőfallal övezett Árpád-kori református templom. Ebben őrzik az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példányát. Súlya 6 kg körül van, 800 példányban nyomtatták, s 52 példány maradt meg máig. Fordítója Károli Gáspár gönci prédikátor. Mivel a vezetésre várni kell, a hangulatos bibliakiállítást nézegetjük a kávézóul is szolgáló látogatóközpontban, amelynek festett kazettás mennyezetén tanulságos idézetek olvashatók. Kovács Zsolt Levente református lelkész elmondja, hogy az ezer lakosú Vizsolyban 40 egyházfenntartó református él, ezt a gyülekezetet kell megtartania a vizsolyi biblia emlékének őrzése mellett. Érdekesen szép a három téregységből álló vizsolyi református templom, amely messziről olyan, mintha egy egymásba tolható kockajáték darabjai lennének. A félköríves román stílusú szentély az előtte levő hajóval a 13. században épült. A szélesebb hajót és a nyugati homlokzatot a toronnyal gótikus stílusban a 14. században építették hozzá. Az idők során a templomot folyamatosan díszítették, a középkori freskók a restaurálás során kerültek elő a vakolat alól.

Kísérőnk elmondja, hogy a néhány éve ellopott Biblia hollétére egy véletlenszerű közúti ellenőrzés során derült fény, s majd ezt követően került vissza eredeti helyére. A kiállított tárgyak között van Reményik Sándor 1929-ben Károli Gáspárról írt verse (A fordító). Ebből való az alábbi idézet:

„Ó be nagyon kötve van Jézusához,

Félig ő viszi, félig Jézus őt,

Mígnem Vizsolyban végül megpihennek,

Együtt érve el egy honi tetőt.

Amíg mennek, a kemény fordítónak

Tán verejtéke, tán vére is hull,

De türelmén és alázatán által

Az örök Isten beszél magyarul.”