Országos szinten a katasztrófavédelmi erők 372 bevetésen vettek részt, amelyek során embereket és állatokat mentettek ki veszélyes helyzetekből, ugyanakkor 11 településre szállítottak ivóvizet, amelyeken a kánikula miatt gondok voltak a lakosság vízellátásával – áll az országos katasztrófavédelmi felügyelőség közleményében.
Bizonyára nem a mezőségi településekre, az ottani állattartóknak szállítottak ivóvizet, hiszen, amint lapunkban is írtuk, itt „előjegyzéssel” juthatnak vezetékes vízhez a lakosok. A tomboló kánikulában háromnaponta jön víz a csapokon, ember, állat szenved, az illetékesek pedig egymásra mutogatnak, illetve a megnőtt fogyasztást „hibáztatják”. Nyáron mindig megnő a fogyasztás, főként hőségben – ez közismert. A Mezőség helyzete mindig is problémás volt, hiszen nagy távolságra levő településekre kellett vezetni a vizet. Az anno vagy 20 éve a megyei önkormányzathoz tartozott, azóta megszüntetett SURM vidéki vízellátó idejében is folyton a szitaszerű, rossz vezetékekre, a magas vízveszteségre panaszkodtak. Aztán kiépült a rendszer, és, amint elhangzott az illetékesektől, másfélszeres fogyasztásra méretezték a hálózatot. De a jelek szerint ez sem elég, és ez, úgy tűnik, ilyenkor, nyáron derül ki. Most vagy a vezetékek méretezése nem megfelelő, vagy a településeket ellátó víztartályok kapacitása elégtelen. Most derül ki, hogy e vidéken a kutak könnyen kiszáradnak, és víz nélkül marad a lakosság? És erre nem lehet megoldást találni? Tényleg?! Vizet, csatornadíjat lehet drágítani, esővízdíjat szintúgy. Nehogy már Pista bácsi három szál tehene inná fel a vezetékes vizet, mert gondolom, a nagyobb állatfarmok beruháztak, és nem az ivóvízből oldják meg az állatok itatását. Egyrészt mert drága, másrészt, mert nem éri meg nagy távolságokra kiszállítani. Azt sem hinném, hogy a Mezőségen szűrőrendszer híján négynaponta feltöltött kerti fürdőmedencékben lubickolnak (szűréssel pedig nem kell háromnaponta cserélni a vizet), vagy köbmétereket öntöznek el a városi vízből kertjeikre. Ismételten, mivel a vezetékes víz drága, elég valószerűtlen az elképzelés.
Inkább azt gondolom, hogy a Mezőség vízellátás, kanalizálás szempontjából különféle okok miatt mindig is a megyei önkormányzat, a szolgáltató „mostohagyereke” volt.
A beruházásokon túl azonban szabályzások is léteznek. Például a prefektusok és a polgármesterek, azaz a megyei, illetve a helyi katasztrófavédelem (ISU) elnökeinek az együttműködéséről. Az intézkedések közt van, hogy a megyei ISU támogatja a helyi egységeket az ivóvíz, a kútvíz minőségének ellenőrzésében, szükség esetén a fertőtlenítését meg kell oldaniuk, illetve biztosítaniuk kell az ivóvizet, valamint a háztartási vizet a lakosság számára, illetve a haszonállatok itatására is, ugyanakkor „alternatív vízforrásokat kell biztosítaniuk arra az esetre, ha a vezetékes víz hozama jelentősen lecsökken, vagy ha a hálózat meghibásodik”, a különösen nehéz helyzetben levőknek pedig segíteni kell. Tehát például senki nem állítja meg a katasztrófavédelmiseket, a Mezőség polgármestereit abban, hogy egy-két tartálykocsi vizet kivigyenek a hegyoldalba az állattartóknak.
Gazdag az intézkedéscsomag, csak valaki végre is kellene hajtsa. Azonban ilyesfajta, konkrét intézkedéseket eredményező együttműködésről nem hallottunk a napokban. Csak a vízhasználat korlátozásáról.
