Visszaszolgáltatnak több mint száz tóratekercset

Elindultak a tárgyalások annak a 103 tóratekercsnek a visszaadásáról, amelyek jelenleg a nyizsnij-novgorodi Lenin könyvtár kézirattárában találhatók és a második világháború után kerültek Oroszországba.

Az újságíróknak Oberlander Báruch, a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi megteremtője mutatott be néhány tóratekercset, amelyeket az óbudai zsinagógában használnak. (Fotó: MTI)

Elindultak a tárgyalások annak a 103 tóratekercsnek a visszaadásáról, amelyek jelenleg a nyizsnij-novgorodi Lenin könyvtár kézirattárában találhatók és a második világháború után kerültek Oroszországba – jelentette be Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Az EMIH vezető rabbija rámutatott: ilyen nagy mennyiségű tóratekercs fellelésére tudomása szerint még nem volt példa, a tekercsek legnagyobb részét azonban restaurálni kell. Feltehetően Oroszországban vannak még „Magyarországról elkerült” tóratekercsek, ezért szeretnék, ha nemzetközi szervezetek és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány is bekapcsolódna a tóratekercseket feltáró folyamatba – tette hozzá.

Megemlítette, az ügyet támogatja Martonyi János külügyminiszter és az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, a tárgyalásokon pedig azt kérték az orosz féltől, hogy nemzetközi segítséggel felújíthassák a tekercseket, amelyeket kiállításokon bemutatnának Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban. Utalt arra: a nyizsnij-novgorodi könyvtár ugyanaz a hely, ahonnan 2006-ban visszakerültek a sárospataki református könyvtár egyes darabjai. A tórák szelleme a zsidóságé, még akkor is, ha eredeti tulajdonosait legyilkolták a holokauszt idején, ezért a restauráció után nemcsak kiállításokat szerveznek, hanem letétbe helyeznek különböző zsidó közösségeknek vallási használatra is – fogalmazott.

Köves Slomó felhívta a figyelmet arra: az orosz kárpótlási törvény határoz arról, hogy a műkincsek kerüljenek vissza az eredeti tulajdonosaikhoz, illetve közösséghez, ha azok a nácizmus üldözöttei voltak, vagy ha a műkincsek tulajdonosai harcoltak a nácizmus ellen, és természetesen akkor is, ha szakrális műkincsekről van szó.

Emlékeztetett: a német hadseregnek külön osztagai voltak műkincsek elrablására, „különös tekintettel a judaika kincsekre”. Miután a második világháború során a szovjet hadsereg Németországba benyomult, zsákmányként elvitték ezeket a műkincseket is a Szovjetunióba. Volt, hogy táskát készítettek a németek a tóratekercsek egyes darabjaiból, és előfordult, hogy egy náci tisztről készült festményt a holokauszt idején a Tóra tekercseit alkotó marhabőrre festettek.

Mint mondta, a tóratekercsek, amelyek Mózes öt könyvét tartalmazzák, a zsidó közösség legnagyobb becsben tartott írásai, 3 ezer éve ugyanazzal a módszerrel, kézzel másolják pergamenre lúdtollal és tintával, és még a betűk pontos formája is meghatározott. Hetente olvasnak belőle, és minden évben az egész tekercset elolvassák.