2022. szeptember 25., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az Ukrajna elleni orosz invázió mindent fölülírt: a világjárványt, az elszabadult energiaárak miatti aggodalmat és felháborodást, az egyre nagyobb szegénységet. Kedden éjfélkor lejárt a veszélyhelyzet, az államelnök bejelentette: lefutott a koronavírus-járvány ötödik hulláma, és ezzel véget ért a pandémia is. 

Elhisszük neki, hiszen egy államfő nem beszél(het) a levegőbe! Bár, ha arra gondolunk, hogy 2021 nyarán, amikor még javában pusztított az országban a negyedik hullám, még mindig sok volt a súlyos beteg, túlterheltek voltak a kórházak, és nemzetközi viszonylatban kimagaslóan nagy volt a halálos áldozatok száma, ráadásul itthon mélyült a kormányválság, futószalagon váltották le az egészségügyi minisztereket, az elnök bejelentette: „gyakorlatilag legyőztük a pandémiát!” Olyan jól „legyőztük”, hogy utána ránk zúdult az újabb hullám. Ami megint lecsengőben van – legalábbis az elnök szerint. A múlt hét végén jelentette be, hogy a veszélyhelyzetet nem hosszabbítják meg március 8-tól, mert „a koronavírus-járvány ötödik hulláma lefutott”. Vagyis a 2020. május 15-től bevezetett veszélyhelyzet alatt bevezetett megszorítások – amelyek közel két évig keserítették az emberek életét, korlátozták személyi szabadságukat – megszűnnek. 

Csakhogy a jó hírt azonnal követte egy kevésbé jó. A kormány az ukrajnai háború kapcsán különleges törvényt készül kidolgozni. Az államfő szombaton azt mondta, hogy Románia semmilyen szín alatt nem fog belekeveredni az ukrán–orosz konfliktusba, felkészülünk ugyan az önvédelemre, de nem kell támadástól tartani. Ennek ellenére a kormány úgy gondolta, hogy kidolgoz egy rendkívüli jogrendet, a válsághelyzetről szóló törvénytervezetet.

Mint tudjuk, a rendkívüli jogrendet valamilyen válság miatt léptetik hatályba, ami lehetővé teszi az állampolgárok bizonyos jogainak felfüggesztését vagy új kötelezettségek bevezetését. A kormánynak a válsághelyzet meghirdetéséről szóló törvénytervezete épp erről szól. Lényege, hogy az általános tartalékállományba tartozók körét már nemcsak a jelenleg hatályban levő, 18-35 éves korú férfiakra vonatkozó törvényre korlátozza, hanem ostromállapot, mozgósítás vagy hadiállapot esetén kiterjeszti a 35 és 60 év közötti korosztályra is, a katonai szolgálatra kötelezhetőkét pedig a 35 és 63 év közöttiekre.

A válsághelyzetet a védelmi miniszter javaslatára a Legfelsőbb Védelmi Tanács hirdetheti ki. A védelmi miniszter szerint a rendkívüli jogrend új formáját szabályozó törvény többek között a menekültválság menedzselését és a koronavírus-járvány további kezelését – az orvosok vezénylését vagy a katonai kórházak használatát – is elősegíti majd.

Remélhetőleg soha nem kerül sor ennek a törvénynek az alkalmazására. De arra jó, hogy továbbra is fenntartsa, sőt erősítse a bizonytalanság érzését az emberekben.