A városban is kelendők a csíkfalvi tejtermékek

Szabó Árpád családi vállalkozásként űzi az állattartást, testvérével közösen gazdálkodnak, édesanyja pedig eljuttatja Szovátára a megrendelt tejtermékeket.

 Főként Marosvásárhelyen és Szovátán értékesíti a finom házi tejet, valamint rendelésre tehéntúrót, sajtot is szállít a csíkfalvi Szabó Árpád. A gazda úgy véli, fontos a vásárlókkal való személyes kapcsolat, hogy az emberek bizalommal fogyasszák a termékeit. 

A csíkfalvi gazda takaros farmja tavaly készült el, 22 állatot tart itt, amiből 14 fejőstehén. Szabó Árpád családi vállalkozásként űzi az állattartást, testvérével közösen gazdálkodnak, édesanyja pedig eljuttatja Szovátára a megrendelt tejtermékeket. A marosvásárhelyi, szovátai vásárlókkal egy éve kezdték megismertetni termékeiket, és máris kialakult egy viszonylag stabil vásárlókörük.

– Marosvásárhelyen a Corina és Fortuna között egy kis élelmiszerboltban van egy tejautomatánk, ahol 2,5 lejért adjuk a házi tej literét. Naponta 50-60 literrel viszünk be, és ami nem fogy el, azt visszahozzuk, lefölözzük, és tejfölt, sajtot, tehéntúrót készítünk belőle, majd rendelésre szállítjuk ezeket a boltba, de vannak ügyfeleink, akiknek hetente házhoz szállítjuk a kért mennyiséget. A fél kiló tehéntúró öt, a nyers sajt kilója pedig tizenöt-tizenhat lej – mondja a gazda, majd hozzáteszi: ő annak a híve, hogy a vásárlókkal való személyes kapcsolat a hosszú távú siker titka, ezért szívesen fogad a farmon bárkit, akit érdekel, hogy miként készülnek a polcra kerülő termékek. – Megfigyeltem, hogy a vásárlóink zöme két csoportba sorolható: az egyikbe az idősek, akik még emlékeznek a falusi tej ízére és ezt keresik, a másikba pedig a kisgyerekes családok, akik odafigyelnek arra, hogy mivel etetik a gyerekeket. Állítom, hogy a legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy egy termék fogyasztható, ha a vásárló látja, hogyan készül. A www.nyaradmente.com honlapon van elérhetőségünk, szállást biztosítunk. Részt lehet venni a fejésen, a tejtermékek előállításánál – ajánlotta fel Szabó Árpád.

A gazda szerint a fiatalok már nem látnak jövőt az állattartásban, a községben egyre ritkul az állatlétszám. Jobbágyfalván, ahol egykor a legtöbb jószágot tartották, most 30-40 között van a számuk, Csíkfalván pedig kevesebb mint 100 állat jár ki a legelőre.