2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Év végi számvetés az RMGE-Marosnál

December 18-án délben tartotta ünnepélyes évzáróját a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros szervezet, ahol meghívottak, gazdaköri elnökök, polgármesterek, elöljárók társaságában beszámoltak a tavalyi év tevékenységéről, terveikről, és megköszönték mindazoknak a munkáját, akik hozzájárultak ahhoz, hogy fejlődjön a Maros megyei gazdatársadalom és nem csak. A beszámoló előtt másodjára adták át a vándoragrárbölcsőt. 


Fotó: Nagy Tibor 



A rendezvény a jövőbe vetett hit reményében kezdődött, ugyanis második alkalommal adták át a magyar kormány Agrárminisztériuma által felajánlott vándorbölcsőt. E szimbolikus gesztussal az itthon maradást, a gyermekvállalást szeretnék ösztönözni olyan fiatalok körében, akik „az agráriumból élnek”, és szülőföldjükön tervezik a jövőt. „A bölcső szimbólum, amely az egykori archaikus világban nemzedékről nemzedékre öröklődött, és így az emberi lét folyamatosságát is jelzi” – mondta többek között az átadást megelőzően Fazakas Miklós, az RMGE-Maros elnöke. Ezúttal az ajándékot a sóváradi Sinka István állatorvos és felesége, Sinka-Molnus Lenke néhány hónapos babája, Zsuzsanna kapta, aki nővére, Anna-Dorka és családja társaságában „vehette át” a bölcsőt, amelyet Tatár Tibor sóváradi református lelkipásztor áldott meg. A lelkész örömmel újságolta, hogy Szovátáról az egyházközségébe igyekszik, ahol keresztelőt tart. Ez megerősíti azt a szándékot, amelyet a vándorbölcsővel jelezni kívánnak a kezdeményezők. A magyar kormány nevében Sándor Tibor László, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági és környezetvédelmi attaséja köszöntötte a fiatalokat és a jelenlevőket. 

Ezután Fazakas Miklós elnök az RMGE-Maros tavalyi tevékenységéről számolt be, aztán szót adott a szervezet falugazdászainak, akik különböző feladatköröket betöltve végezték a szervezetet építő munkát. Az oktatással, a gyümölcstermesztéssel és a méhészettel foglalkozó Kis Miklós falugazdász elmondta, hogy 2021-ben (kertészeti, méhészeti, három állattenyésztő, növénytermesztő) akkreditált tanfolyamot szerveztek, amelyen 123 gazda kapott diplomát. Két kurzus akkreditációs dossziéját felújították, és egy újat, az ökogazdálkodásról szólót akkreditáltak. Az utóbbit azért, mert az elkövetkezendő ötéves uniós ciklusban a zöldprogramokat és az ökogazdálkodást támogatják, és így lehetőséget teremtenek a gazdáknak arra, hogy minél több kiírásra jelentkezzenek. Folytatták a Szülőföldön okosan elnevezésű programot. Tíz helyszínen a fametszésről és a gyümölcstermesztésről tartottak elméleti és gyakorlati foglalkozást. 





A Kis-Küküllő menti kistérségi társulással, a LEADER csoporttal közösen lehetőséget teremtenek 80 gazdának arra, hogy tandíjmentesen vegyenek részt a tanfolyamokon. 2000-től az oktatás a legfontosabb pillére az egyesületnek, ezért a jövőben szeretnék bővíteni a kínálatot. Tárgyaltak több szakintézménnyel, ahol a gazdáknak lehetőségük lesz bizonyos szakterületekhez kötődő új technológiákat elsajátítani. Továbbá hangsúlyt fektetnek a hazai és külhoni tapasztalatcserére is. Ezekről alkalomadtán értesítik az érdekelt tagokat. 

A szervezési munkát felvállaló Sikó László falugazdász hozzátette, a tavaly 35 településen tartottak különböző képzéseket, szakmai bemutatókat, felkészítőket, amelyeket hathatósan segítettek a gazdakörök elnökei. Megemlítette, hogy hat hónap alatt a Pro Economica Alapítvány által meghirdetett pályázat 1033 nyertesének a háztáji gazdaságában tartottak ellenőrzést. Az egyesület képviseletében részt vettek a Sapientia EMTE által idén rendezett erdélyi kertészeti és tájépítészeti konferencián, amelynek a szervezet társszervezője volt. Március közepén a megyeszékhelyen szervezett húsvéti vásár partnerszervezői voltak. A ZG Raifeissen céggel tavasszal több helyen legelőtakarítási gyakorlati bemutatót tartottak. A nyáron az APIA Drons válalkozás együttműködésével megismertették a gazdákkal a drónok használatát a mezőgazdaságban. A vidékfejlesztési ügynökség munkatársaival (AFIR) mintegy három hónapon át tizenkilenc településen a pályázati lehetőségekről számoltak be. Ezen a találkozókon több mint 700-an vettek részt. A haszonállatok gazdaságos takarmányozásáról volt egy gyakorlati és elméleti felkészítő Tófalván. Jelen voltak a huszonnegyedik balavásári borversenyen is. Sikerült a tavaly is megszervezni a legszebb konyhakertek vetélkedőjét, és díjazni a benevezetteket. Augusztusban a Magyarok kenyere program keretében búzaösszeöntési rendezvényt szerveztek a marosvécsi kastélyban. Hasonlóan eredményes volt a tizedik alkalommal, Szovátán megrendezett gazdanap, ahol jelentős számban képviselték szervezeteiket a külhoni gazdák is. Ősszel Náznánfalván volt kukoricabetakarítási, talajlazítási bemutató. Felújították a Bekecs oldalán a Darányi Ignác-kutat. A betakarításkor a martonvásári kukoricafajták bemutatója volt Sáromberkén és Káposztásszentmiklóson. Számos külföldi eseményen is képviselték az RMGE-Marost. A szervezet elnöke és alelnöke részt vett Ópusztaszeren a Magyarok kenyere búzaösszeöntő ünnepségén. Augusztus 16. és 30. között a Hajdú-Bihar megyei agrárkamara meghívására ellátogattak a debreceni nemzetközi mezgőzgazdasági kertészeti kiállításra, a Farmerexpóra. Nemes Levente képviselte az RMGE-Marost a Kárpát-medencei ökogazdálkodók szövetsége közgyűlésén. Az RMGE-Maros mintegy 60 négyzetméteren állította ki a megye termékeit az OMÉK-on, amely vadász- és halászkiállítással is társult. Ez idő alatt több magyarországi farmot is meglátogattak. Az RMGE-Maros képviselői jelen voltak Martonvásáron, a Magyarok kenyere búzaösszeöntő adományozó ünnepségen, majd a Marton Genetics kísérleti állomást is meglátogatták, illetve együttműködési szerződést kötöttek. Az egyesület képviselői részt vettek a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége gazdakörének rendez- vényén. Fazakas Miklós jelen volt Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági rendezvényén, a bábolnai gazdanapon, ahol kapcsolatfelvétel céljával több szervezettel, mezőgazdasági egységvezetővel tárgyalt. 

A bel- és külkapcsolatokhoz tartozik az is, hogy az RMGE-Maros tagja a legnagyobb romániai gazdaszervezetnek, a LAPAR-nak, csatlakozott az európai szervezethez, a COPA COGEGA-hoz és a fiatal gazdákat tömörítő CEJA-hoz is. 

A következőkben Urbán Izabella és Ábrahám Szilárd ismertették az egyesület www.rmgemaros.ro honlapját és Facebook-oldalát. Megtudtuk, hogy a tavaly jóval többen keresték fel a megújult online felületeket, mint tavalyelőtt. A honlapra 2020-ban 8000, míg 2021-ben 13.000, a Facebook tartalmára pedig 130.000-en, illetve 200.000-en voltak kíváncsiak. Itt a napi információk mellett szakismereti tudnivalókat és a Maros Gazda Kft. kínálatát is megtalálják az érdeklődők. László Barna IT-szakértő a gazdakártyát (tagsági kártya) és az online használatát, szükségességét népszerűsítette. Toós László falugazdász beszélt a Maros Gazda Kft. működtetéséről, arról, hogy milyen termékeket lehet vásárolni. Megtudtuk, hogy az egyesület felvette a kapcsolatot több magyarországi vetőmag-előállító és -nemesítő céggel, ugyanakkor új technológiák forgalmazóival is. Ennek köszönhetően a Maros Gazda Kft.-n keresztül a beszállítók a legrövidebb úton, előnyös feltételekkel léphetnek kapcsolatba a gazdákkal. A továbbiakban várják a gazdák visszajelzését, hogy mire lenne szükségük, mert csak tervszerűen, bizonyos mennyiségben tudnak a zárt rendszeren belül (tagsági kártyával) megfelelő ajánlatot kínálni. 

Fazakas Miklós megköszönte az együttműködők, támogatók, politikusok és civil szervezetek, intézmények segítségét, akik/amelyek az év során támogatták tevékenységüket. Az elnök nem rejtette véka alá a hiányosságokat sem. Sajnálatosnak tartja, hogy több mint ezer tagjuk van, és mindössze 83-an váltották ki a tagkártyát, annak ellenére, hogy ez komoly kedvezményekkel jár – mondta, majd megjegyezte, hogy több mint 700 gazdát tájékoztattak az uniós előírásokról, pályázatokról, és az érdeklődést nem tükrözte a benyújtott pályázatok száma. Ezen kellene javítani a jövőben a polgármesterekkel, gazdakörökkel és agrárszakértőkkel közösen, mert az elkövetkezendő időben is nagyon sok lehetőség áll a gazdák rendelkezésére. Intézményes hátteret kell teremteni, például inkubátorház létrehozásával, pályázatíró szakértők képzésével, hogy sikeresebben szerepeljünk az uniós támogatások lehívásában, tette hozzá az elnök, majd azzal zárta, hogy a szovátai rendezvény lehetőséget teremtett a találkozásra, a számvetésre, de arra is, hogy a jövőt közösen tervezzék. Felelősséggel vállalták a munkát, és folytatják, hiszen – pl. a magyar kormány támogatásával biztosított (sz.m.: falugazdász-hálózat fenntartása) – lehetőségekkel élni kell. Várják az ötleteket, javaslatokat, de mindenekelőtt azokat az embereket a soraikba, akik tennének valamit a megyei és ezáltal az erdélyi magyar gazdatársadalomért. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató