Változik az EU-s agrárpolitika

Múlt hétfőn Bukarestben, a parlament székházában találkozott Dacian Cioloş, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa a képviselőház és a szenátus mezőgazdasági bizottságainak tagjaival.

Fotó: archív

Múlt hétfőn Bukarestben, a parlament székházában találkozott Dacian Cioloş, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa a képviselőház és a szenátus mezőgazdasági bizottságainak tagjaival. Jelen volt az EU-ügyek minisztere is, Anca Boagiu. A biztos az EU mezőgazdasági politikájának 2014–2020-as időszakra vonatkozó várható változásairól tájékoztatta a politikusokat. A beszélgetésről dr. Kelemen Atilla, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke tájékoztatta lapunkat.

Bár a mezőgazdaság támogatására más szakterületekhez viszonyítva jelentős EU-s pénzeket sikerült pályázati alapokból lehívni, jócskán maradt el nem költött pénz a Románia számára biztosítandó keretből. A 2014–2020-as időszakban az előző periódushoz képest változások lesznek. Szükség van arra, hogy a nemzeti parlamentek megteremtsék a törvényes felté-teleiket, hogy a gazdák több pénzt tudjanak fordítani a mezőgazdaság fellendítésére. Az EU közös agrárpolitikája prioritásként jelölte meg a családi gazdaságok támogatását. Ez Románia számára előnyös, mivel az országban több millió ilyen egység létezik, csak megyénkben 30.000 szerepel a nyilvántartásban. Várhatóan az egyszerűsített kifizetési módszerrel az APIA-n keresztül az 5 és 50 hektár közötti területeken gazdálkodók arányosan több pénzt fognak kapni, mint az 5 hektárig, illetve az 50 hektár feletti parcellákat megdolgozó gazdálkodók. Új fogalomként megjelenik majd az „aktív mezőgazdász”. Azért vezetik be ezt az új meghatározást, mert nemcsak Romániára ugyan, de nálunk kimondottan jellemző volt az „ügyeskedés” a földalapokkal – többen akkor is lehívták az uniós földalapú támogatást, ha nem folytattak mezőgazdasági tevékenységet. Nagyon sok vállalkozás működött úgy, hogy a tulajdonosok felvásároltak földterületeket, nem folytattak rajta mezőgazdasági termelést, de megkapták ezért a földalapú támogatást. A biztos olyan eseteket is említett – főleg nagyvárosok mellett –, ahol sportpályákra kaptak a tulajdonosok mezőgazdasági támogatást. Ezt kiküszöbölendő a mezőgazdasági minisztérium kidolgozza az APIA-nak az új alkalmazási normákat, aminek a segítségével körültekintőbben lehet megítélni, hogy EU-s mezőgazdasági alapokból ki részesülhet támogatásban. Ezt erősíti majd az a szabály is, amely meghatározza a minimális mezőgazdasági tevékenységet. Például minimális állatlétszám alatt a gazdák nem vehetnek majd fel legelőgazdálkodási támogatást. Ez egyelőre hektáronként három juh.

A továbbiakban átgondolják az életjáradék odaítélésének a módszerét is. Mert, bár Romániában alkalmazták ezt a juttatást, kevesen éltek a lehetőséggel. Jó hír az is a gazdáknak, hogy mezőgazdasági befektetésre néhány pályázattípust ki is dolgoztak, mert a tapasztalatok szerint nagyon sok pályázat azért bukott meg, mert formailag hiányos volt. Az is igaz – hangsúlyozta a biztos –, hogy a fizetési ügynökségeknek sem a hibakeresési elbírálási rendszert kell alkalmazniuk, hanem azon kell lenniük, hogy a pályázati tervek elkészítése előtt útbaigazítsák a gazdákat. S az is fontos, hogy a lehívott pénzt kizárólag a pályázati kiírás alapján költsék el, ellenkező esetben vissza kell fizetni és még további büntetést is kiróhatnak az érintett pályázókra.

Dr. Kelemen Atilla megyénk több farmerét is érintő információt próbált megtudni az EU-biztostól. Arra volt kíváncsi, hogy mikor szünteti meg az unió a tejkvótát, ugyanis ez jelentősen érintheti majd a hazai szarvasmarha-tenyésztő és/vagy a tejfeldolgozó ipart. Dacian Cioloş kitérő választ adott: tudomása szerint egyelőre a kitűzött határidő 2015.

Kelemen Atilla a Népújságnak kifejtette, nagyon fontos, hogy erre felkészüljenek a gazdák, mert ezt követően főleg az északi országok komoly konkurenciát jelenthetnek a piacon. Arra kell törekedni, hogy, ezt megelőzendő, földrajzi eredettel rendelkező, védett termékeket állítsanak elő, amelyek megfelelnek az uniós minőségi elvárásoknak, és ezekkel törjenek be a közös piacra. A szubkárpáti övezetben termelt, nyomelemekben gazdag tej előnyre tehet szert a vegyszerezett, kevésbé megfelelő földrajzi adottságokkal rendelkező más – nem hegyvidéki – országokbeli termékeknél, s ezt az előnyt kell kihasználni. Ennek egyik járható útja az eredetbizonylattal rendelkező gazdák tejszövetkezetekbe való tömörülése, amelyek az adott vidéki terméket megfelelő módon juttatják majd a piacra.

– Az említett időszakban újabb lehetőségek nyílnak a gazdák előtt, de ennek a kihasználására fel kell készülni. Románia bizonyítottan a mezőgazdaságnak köszönhetően növelhette az év bruttó összjövedelmét, van tehát jövője ennek a gazdasági ágazatnak, s azért, hogy az említett időszakot maximálisan kihasználjuk, mindenki tegye meg a szükséges lépést a maga területén, mert csak úgy maradhatunk talpon a kíméletlen szabad piacon – mondta többek között dr. Kelemen Atilla.