2024. december 25., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Úttörő nők az orvoslásban és a gyógyszerészetben

  • 2018-03-07 14:30:49

Március 8-a pedig évtizedeken át nem virágcsokros, bulizós nőnapokról, hanem a nők egyenjogúságáért, emancipációjáért folytatott küzdelemről, tüntetésekről szólt.

Ki gondolná ma már, hogy a férfitársadalom mindössze 152 évvel ezelőtt, az 1866-os első Internácionálé kongresszusán fogadta el a nők hivatásszerű munkavégzésének az engedélyezéséről szóló határozatot, és tavaly volt száz éve annak, hogy az 1917-es oroszországi polgári kormány először a történelemben választási jogot biztosított a nőknek. Március 8-a pedig évtizedeken át nem virágcsokros, bulizós nőnapokról, hanem a nők egyenjogúságáért, emancipációjáért folytatott küzdelemről, tüntetésekről szólt. 
 
Wlassics Gyula nagy és merész eszméje 
Bár fejedelmek és főurak asszonyai és falusi füvesasszonyok révén a nők évszázadokon át részt vállaltak a betegek gyógyításában, orvosi, gyógyszerészi, pedagógusi szakképzésükre csupán 1895-től nyílt lehetőség. Wlassics Gyula (1852-1937) vallás- és közoktatási miniszter 1895. december 31-én közzétett72.039-es számú rendelete tette lehetővé, hogy a nők beiratkozhassanak az egyetemekre orvosi, gyógyszerészi és tanári képzésre. Rendeletét megelőzően a Magyarországi Gyógyszerész Egylettől is véleményt kért. Öt járásból egyetértettek, 13-ból ellene voltak, hat helyről nem tartották fontosnak véleményt mondani. Az ellenérvek a nők előképzettségét, latinnyelv-ismeretét hiányolták, az erkölcsi ellenérvek, miszerint „a nőknek a férfiakkal való együttléte az egyetemi tanulmányok alatt erkölcsi és tanügyi szempontból káros következményű lehet”, nem állták meg a helyüket. A gazdasági érvek viszont a nők képesítése mellett szóltak, mivel a férfiak is elismerték, hogy a képzettség megszerzése segít a gyógysze-
részözvegyeknek és árváknak a túlélésben. A nők mellett érvelt Budai Emil budapesti  gyógyszertár-tulajdonos is a következő figyelemre méltó szavakkal: „A gyógyszerészi pálya határozottan ajánlható nőknek, mert a hivatást senki jobban, senki tökéletesebben  betölteni nem képes, mint a nő. A nő veleszületett intelligenciájával, tanulékonyságával, tisztaságra és rendszeretetre való hajlamánál fogva már a természettől is predesztinálva van erre a pályára. A gyógyszerészi munka ügyességet, türelmet, éles megfigyelést kíván, mely sajátságok a nőkben sokkal nagyobb mértékben ki vannak fejlődve, mint a férfiakban.” 
Végül az egyetemekkel és szakmai társaságokkal kötött egyezség és a királytól kapott jóváhagyás birtokában megszületett a rendelet.  
Bár a bátor miniszter egy évvel később mondott képviselőházi beszédében továbbra is azt hangsúlyozta, hogy a nő igazi hivatását a családban látja, mégis kimondta: nem akarta megakadályozni azt, aki nem juthatott családhoz, hogy a szükséges szellemi képességek birtokában „tudományosan kiképezze magát, s magának állást biztosítson. Ez volt az alapelv, a vezérgondolat, és ily mérsékelt végrehajtása ezen nagy, és elismerem, merész eszmének, azt hiszem, csak előnyére fog válni a magyar művelődés ügyének” – hangzott el az állásfoglalásában. Az egyetemre felvételiző nőknek azt a feltételt szabták, hogy középiskolai érettségivel rendelkezzenek.  
Wlassics Gyula rendeletével Magyarország több európai országot megelőzött. Az akkor érvényben levő felsőoktatási törvény értelmében a gyógyszerészhallgatóknak gyakorlati ismereteik megszerzését követően Kolozsváron a Matematika-Természettudomány Karon kellett az első évet kijárniuk, majd ezután mint rendkívüli hallgatók az Orvosi Karon végeztek még egy évet.  
 
Az első gyógyszerésznők 
Elsőként a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen fogadták a női hallgatók jelentkezését. Az első beiratkozott nő gyógyszerészeti tanulmányok végzésére a nagyszombati Thinagl Szerafin volt, aki 1903-ban tett sikeres vizsgái után gyógyszerészi oklevelet kapott. 1905-ben a nyárádszeredai Hints Vilma követte őt. Első nőként a kolozsvári egyetem Orvosi Karára 1902-ben a kolozsvári születésű Kárpáti Gizella nyert felvételt, aki később ideg- és elmegyógyászatra szakosodott. A következőkben a három úttörő hölgy pályáját tekintjük át. 
Thinagl Szerafin nagyszombati többgyermekes családból származott, apja közjegyző volt. A család elszegényedése miatt a helyi gyógyszertárban kapott állást. A pénzből, amit keresett, Kolozsvárra utazott, ahol 1901-ben gyakornoki vizsgát tett, majd az év őszén beiratkozott a Ferenc József Tudományegyetem Matematika-Természettudomány Karára. Sikeres elővizsgák után az Orvosi Karon lett rendkívüli gyógyszerészhallgató. Az előadóterembe csak a tanárral együtt léphetett be, a férfihallgatók közé nem ülhetett. Kitűnő vizsga után 1903-ban tette le a gyógyszerészeti esküt, és kapott oklevelet. A következő évben férjhez ment a Tolna megyéből származó Pesthy Mihály gyógyszerészhez, és 1904-09 között a dévai Őrangyal patika tulajdonosai lettek. 1910-ben eladták, és Thinagl Szerafin Sárközújlakon bérelte az Isteni gondviselés patikát, majd Isaszegen telepedtek le, ahol az Angyal gyógyszertár tulajdonosai lettek. Férje korai halála miatt 1930 -37 között egyedül vezette a patikát, majd gyógyszerész lányának adta át az irányítást az 1950-es államosításig. Az első gyógyszerésznő 1956-ban hunyt el Budapesten, emlékét az Isaszegi Falumúzeum falán elhelyezett emléktábla őrzi. 
 
Életét a hivatásának szentelte
Farkaslaki Hints Vilma Nyárádszeredában született. Apja, farkaslaki Hints Gergely a nemesi család első gyógyszerészeként 1870-ben a pesti egyetemen szerzett oklevelet, majd 1876-ban Nyárádszeredában megalapította a Remény gyógyszertárat, abban az épületben, amelyet lakásnak és gyógyszertárnak építtetett. Hints Vilma édesanyja, nagyajtai Nyiredy Ilona szintén nemesi családban született, amelynek leszármazottai között neves gyógyszerészoktatók, gyógyszerészek és orvosok voltak. Bár az idei Bocskai Napokról szóló beszámolójában a botrányos emléktábla-avatás kapcsán Gligor Róbert László összefoglalta Hints Vilma életútját, röviden említsük meg, hogy a három Hints lány közül Vilma folytatta édesapja hivatását. A brassói német nyelvű polgári iskola után Kolozsváron fejezte be tanulmányait, ahol két évet járt a Tanítóképző Intézetbe. Időközben apja halála miatt édesanyja Püspöki Zsigmond, majd Huszár Gyula gyógyszerészre bízta a patika vezetését. Nyiredy Géza elismert kolozsvári tanár, a gyógyszerészi gyakornoki iskola vezetője biztatta Hints Vilmát, aki szívesen vállalta, hogy gyógyszerészetet tanul. A kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban különbözeti vizsgát tett, azt követően Halász Jakab kolozsvári gyógyszertárában volt gyakornok, s közben hivatástudattal készült édesapja mesterségének a folytatására. A gyakornoki idő és a sikeres vizsga után az 1903/4-es tanévben iratkozott be a Ferenc József Tudományegyetemre, ahol 1905-ben második gyógyszerésznőként kapott oklevelet. 1905-től alkalmazott gyógyszerészként dolgozott a családi patikában, amelynek 1915-től lett a vezetője. Az 1926-ban szerzett szabad joggyakorlás birtokában az 1952-es államosításig vezette a gyógyszertárat. Családja nem volt, így egész életét hivatásának szentelte, 1968-ban hunyt el Nyárádszeredában. 
Ha már a gyógyszerésznőknél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy Bécsben is úttörők voltak az erdélyi hölgyek. Az 1900-ban megnyílt lehetőséggel a bécsi egyetemen elsőként az erdélyi származású, Szászlekencén született Scheint Frida élt, aki 1907-ben kapott oklevelet. 1908-tól férjével, Seidnitzer Hugó gyógyszerésszel a besztercei családi patikát működtették. 
 
Az első orvosnő
A budapesti egyetem orvosi karán 1900-ban avatták az első okleveles orvosnőt, Steinberger Saroltát. 
A kincses városban született Kárpáti Gizella. Bajor származású édesapja a Magyar Állami Vasutak alkalmazottja volt. Lánya a Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett 1902-ben, s ezt követően iratkozott be a Ferenc József Tudományegyetem Orvosi Karára. Tíz féléven át tett vizsgáinak, szigorlatainak minősítései helytállását igazolják, olyannyira, hogy kiváló eredményei jutalmául évi 300 korona ösztöndíjban részesült.  Az egyetemi évek idején ismerkedett meg Szabó József hallgatótársával, akivel később összeházasodtak. Pályafutásukat Lechner Károly egyetemi tanár Ideg- és Elmegyógyászati Tanszékén kezdték. Lechner Károly elmegyógyász-professzor a szecessziós építőművészet legjelentősebb magyar képviselőjének, Lechner Ödönnek volt az öccse, aki a kolozsvári Kert utcában gyönyörű szecessziós stílusú villát tervezett bátyjának. 
Kárpáti Gizella 1909-től díjas gyakornok, 1911-től tanársegéd lett. Férje 1908-tól tanársegéd, majd adjunktus és magántanár. Az első világháború idején a fronton kellett szolgálatot teljesítenie, ahova felesége is követte. 
1919-ben, miután megtagadták a hűségesküt, az egyetem tanári karának a többségével együtt áttelepedtek Szegedre. Itt Szabó József pályája szépen ívelt felfele. Egyetemi tanárnak nevezték ki, 1925-ben közölte a Nyíri Gyulával írt 600 oldalas Elmekórtan című könyvet a gyakorló orvosok részére.1927-től az Orvosi Kar dékánjává nevezték ki, majd dékánhelyettes volt, de 1929-ben, 48 éves korában váratlanul elhunyt. Kárpáti Gizella orvosként már nem tevékenykedett Szegeden, mert két gyermekét, majd unokáit nevelte. Gyermekeivel együtt 1940-44 között visszatért Kolozsvárra, ahonnan Budapestre, majd ismét Szegedre költözött. Az első erdélyi orvosnő 1953-ban hunyt el, férjével együtt a szegedi belvárosi temető díszparcellájában nyugszik. 
Az úttörő orvosnők között volt Hugonnai Vilma is, aki orvosi oklevelét 1879-ben Zürichben szerezte. Magyarországon csak 18 évi küzdelem után Wlassics Gyula minisztersége alatt ismerték el orvosi diplomáját, és ötvenéves korában kezdhetett el orvosként dolgozni. 
Miután Kolozsváron és Budapesten is vettek fel nőhallgatókat, egyre többen jelentkeztek. A Ferenc József Tudományegyetem működése idején 1918-ig a 632 okleveles gyógyszerészből 32 nő volt. Az egyetem tanárai, Szabó Dénes majd Genersich Antal professzor elismerően nyilatkoztak a nők szorgalmáról, tehetségéről. 
A marosvásárhelyi gyógyszerészeti karon 1950-ben az első végzős évfolyam 15 tagja közül heten voltak nők, az 1980-ban végzett 60 gyógyszerész közül mindössze egy férfi volt. 
Végezetül pedig igazat kell adnunk Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki 1885-ben a budapesti és a kolozsvári egyetem tanácsához küldött átiratában a következőképpen fogalmazott: „A kiváló tehetségű és tudományos pályára hajlammal bíró nőknek a tudományos pályára való bocsátása  nem akadályozza a nő hivatásának betöltését. A tudás, a műveltség csak fokozza a belátást, a tapintatot, a családi élet igényeinek okos mérlegelését és a gyermekek nevelésének a színvonala pedig lényegesen emelkedik majd (…). A fő cél, hogy a legkiválóbb értelmi erővel és a tudományos pályára hajlammal bíró nők előtt ne legyen elzárva a tudományos pálya”. 
Összeállításunk dr. Péter H. Mária nyugalmazott egyetemi adjunktus írásaiból készült.
1. A nők küzdelme a XIX. században a gyógyszerészi oklevél megszerzéséért, Orvostudományi Értesítő, 90. kötet, 1. szám, 2017
2. Megemlékezés Kárpáti Gizelláról, az első nőről, aki 110 évvel ezelőtt orvosi oklevelet szerzett Kolozsváron, a Ferenc József Tudományegyetemen (kézirat)
3. A farkaslaki Hints család és a velük rokonságban levő családok gyógyszerészei. Gyógyszerészet 62. évfolyam, 2. szám, 99-107. oldal, 2018. február
 
*
Erdélyi nagyasszonyok „orvosságos” és „füves” könyvei 
Bár nem volt végzettségük, a könyvekből vagy a tapasztalati úton szerzett ismeretekre támaszkodva a nők mindig is részt vettek a gyógyításban. Az erdélyi fejedelmek, főurak feleségei közül jó néhányan elismerésre tettek szert ezen a területen, a házi gyógyításra alkalmas orvosságos- és füveskönyvük volt. 
Károlyi Zsuzsánna, Bethlen Gábor felesége, orvosának tanácsára házi patikaládát állított össze a korában leggyakrabban előforduló betegségek gyógyítására. 
Bornemissza Annának, I. Apafi Mihály feleségének nemcsak híres szakácskönyve, hanem orvosságoskönyve is volt, amely gyógyító munkájának az alapját képezte, és patikaládájának gyógyszereit is feljegyezték. 
Erdély kancellárja, széki Teleki Mihály feleségének, belényesi Veér Juditnak is fennmaradt az orvosságoskönyve, amelyben fő helyen a szülést megkönnyítő szerek szerepelnek, ami hasznos lehetett számára is, hiszen 13 gyermeknek adott életet. Neve onnan is ismerős a marosvásárhelyiek számára, hogy özvegyen maradva  1698-ban az ő adományából épült fel cserefából egyetlen vasszeg nélkül a református temető ravatalozója, amely a legrégibb ilyen rendeltetésű építmény Erdélyben. Az adományozó emlékét a mestergerenda felirata őrzi. 
Vay Ádámnak, II. Rákóczi Ferenc későbbi udvari marsalljának második felesége, báró csömörei Zay Anna az első magyar nőírók egyike, aki 380 oldalas orvosságoskönyvet használt a gyógyításra.  A könyvet Mathiolus cseh szerző Herbáriumából fordították magyarra, és 180 gyógynövény jótékony hatásáról szól.
Bethlen Katának, a barokk korszak első írónőjének, aki orvosi tanfolyamot is végzett, félezer könyvet tartalmazó könyvtárában, amelyet a nagyenyedi kollégiumra hagyott, három orvosságoskönyv volt. 
Lorántffy Zsuzsánna, I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem felesége házi eszközökkel gyógyított, Gyöngyösön ispotályt alapított.  
A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel feleségének, Bethlen Zsuzsannának a Teleki Tékában őrzött több mint ezerkötetes könyvtárában több orvosságos- és füveskönyve maradt fenn, amelyeket a múlt évben a Femina semper kiállításon láthattak az érdeklődők. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató