Újabb kérdőívek a szakoktatásról

A szakoktatás helyzetére vonatkozó véleményét fejtette ki egy újabb találkozó keretében Dorin Florea polgármester, aki 2014 tavasza óta tervezi a helyzet javítását ezen a téren. Ezúttal Someşan Ştefan főtanfelügyelő, Csegzi Sándor, a polgármester tanácsosa, a marosvásárhelyi szakközép- és általános iskolák igazgatói és a szóban forgó tanintézmények vezetőségében részt vevő tanácsosok voltak jelen. 

2014-ben már végeztek egy felmérést, de mivel az eredmények a polgármester szerint nem voltak kielégítőek, a VII., VIII. és a IX., X. osztályos diákoknak és szüleiknek újra ki kell tölteniük a polgármesteri hivatalban összeállított kérdőíveket. 

Az igazgatók azt a feladatot kapták, hogy mozgósítsák a szülőket, a kitöltött kérdőívekkel pedig három héten belül jelentkezniük kell a polgármesteri hivatalban. Arról nem hangzott el pontos tájékoztatás, hogy mikorra várható a válaszok feldolgozásának az eredménye, hiszen a tanfelügyelőség már elkészítette a jövő évre szóló beiskolázási tervet, amelyben nem minden esetben vették figyelembe a Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ által a diákok körében készített felmérés eredményét.

Egyre nagyobb a hiány képzett szakemberekből, mivel négyből három külföldön vállal munkát, ezért egyes gazdasági egységek csökkentették vagy be kellett szüntessék a tevékenységüket. A Munkaügyi Minisztérium könnyen bocsát ki megalapozatlan okleveleket, miközben minden téren a középszerűség uralkodott el – mondta a polgármester. A szakoktatás helyzetéért és a gyermekek jövőjéért aggódó Dorin Florea elégedetlen az iskolák vezetőtanácsában a polgármesteri hivatalt képviselő személyek munkájával. A helyszínen tett látogatásai pedig arról győzték meg, hogy vannak iskolai műhelyek tele szeméttel, kidobott, leírt, használhatatlan felszereléssel. Ahhoz, hogy a városvezetés érdemben tudja támogatni a szakoktatást, európai pénzeket kell megpályázni. Ebből lehetne a szakoktatás számára szükséges szaktermeket, műhelyeket felújítani, korszerű felszereléssel ellátni. 

A szakoktatás fellendítését a helyhatóság, a gazdasági egységek és az iskolák közötti partneri kapcsolat kiépítése révén látja megvalósíthatónak Dorin Florea, aki arról szeretné meggyőzni a közvéleményt, hogy szülők és diákok ne csak egyetemi diplomában gondolkozzanak, amikor a munkaerőpiacon elsősorban szakemberekre van szükség. Ahhoz, hogy Marosvásárhely élen járjon a szakképzés terén, azt kellene elérni, hogy ne kényszerűségből sodródjanak oda azok a diákok, akik máshol nem jártak sikerrel. A szakoktatás feladata az lenne, hogy felébressze a tanulókban a szakma iránti szenvedélyt, és jól nevelt, becsületes fiatalokat képezzen. Ehhez, mint már többször elhangzott, német szakemberek segítségét veszik igénybe. A polgármesteri hivatal küldöttsége Mannheimba utazik, hogy elkészítsék egy közös pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. Részt vesznek továbbá a kölni Didactica 2016 nemzetközi kiállításon, ahova a tanfelügyelőség képviselői is kiutaznak. Ezt a főtanfelügyelő jelentette be, aki az igazgatók lelkére kötötte, hogy teljes komolysággal foglalkozzanak a kérdőívekkel. 

A találkozón három iskola igazgatója kért szót. Matei Dumitru, a mezőgazdasági szakközépiskola vezetője szerint a nyolcadik osztályt végző tanulókat jobban kellene tájékoztatni a lehetőségekről, majd a pék és cukrász szakos duális képzés sikeréről számolt be. A gazdasági egységekben gyakorlatozó diákok többsége már ígéretet kapott, hogy alkalmazzák őket. A Gh. Şincai Szakközépiskola igazgatónője, valamint Oproiescu Florin, az Aurel Persu iskola vezetője az autószerelő szak iránti érdeklődésről számolt be, az utóbbi pedig felvetette, hogy a középiskolákba az országos képességfelmérő vizsgán legalább ötös általánost elért diákokat kellene csak felvenni. 

Csegzi Sándor, a hivatal által finanszírozott Művészeti és Tudományegyetem vezetője a nonformális szakoktatás fontosságát hangsúlyozta. A képzésre azok a 18 év fölötti fiatalok jelentkezhetnek, akik szeretnének mesterséget tanulni vagy egy új szakmát elsajátítani, de már nem vehetnek részt az iskolai oktatásban. A második esélyt az életfogytiglani tanulás címén az általa vezetett intézmény biztosíthatja számukra. Ehhez készítenek egy újabb felmérést arról is, hogy milyen területen van hiány szakemberekben, akiknek a képzésére az iskolai oktatás nincs felkészülve. Megyénkben a sikertelen érettségi után 10-12.000 fiatalnak nincs semmilyen képzettsége. Őket szeretnék bevonni a duális szakoktatásba, ahol a gyakorlati tevékenység nagyobb része azokra a cégekre hárulna, amelyeknek munkaerőre van szükségük, és állást biztosítanának az egységükben mesterséget tanuló fiataloknak. A munkaerőpiac újabb felmérésére az érintett cégek vezetőivel tervezett találkozót követően kerül sor. Ehhez hozzáadva a hivatal által összegzett információkat, tesznek javaslatot az iskoláknak, hogy milyen szakokból indítsanak képzést. A kilátásokról és lehetőségekről, amelyek ma alig ismertek, meg kell győzni a diákokat és a szülőket – hangsúlyozta Csegzi Sándor. Az intézmény számára korszerű laboratóriumokat, műhelyeket fognak kialakítani az évek óta nem használt helyiségekben, amelyek felújítását, felszerelését a már említett pályázati úton tervezik, majd ezeket a formális szakiskolai oktatás is használhatná – tette hozzá.