A törvényhozás egyik házán már átment a sok vitát kiváltott egységes bértörvény tervezete, mire világosan kiderültek ennek az államháztartási hatásai.
A törvényhozás egyik házán már átment a sok vitát kiváltott egységes bértörvény tervezete, mire világosan kiderültek ennek az államháztartási hatásai. És a brüsszeli figyelmeztetés után ezúttal a nemzetközi valutaalap is jelezte a kormánynak, sokat kockáztat ezzel a lépéssel.
A valutaalap minden tagállamának gazdasági kilátásaira vonatkozóan éves jelentést készít, standard eljárásként. Már a márciusi tájékozódó látogatáskor sem voltak elragadtatva a Regátban látottaktól, és a tegnap közzétett jelentés adatokba is önti az akkori aggályokat. A valutaalapi szakik szerint 61,2 milliárd lejes költségvonzata van az egységes bértörvénynek, ami a bruttó nemzeti össztermék 6,6 százalékára rúg – és ehhez még hozzá lehet tenni, hogy azóta voltak módosítások a tervezeten, tehát lehet ez a számla még vastagabb is, mire az adófizetők asztalára kerül. A jelentéstevők úgy vélik, nem csak az idén, hanem jövőre is mélyebb lehet az államháztartási hiány a maastrichti kritériumokban megengedettnél, ezért az új törvénybe foglalt bérek fokozatos bevezetését javasolták, és gazdaságpolitikai szemléletváltást. Nem vonták kétségbe az erős gazdasági növekedést, ami várhatóan jövőre is folytatódik, ám azt javasolták a kormányzatnak, hogy a fogyasztást bátorító intézkedések helyett – mint az állami béremelések és adócsökkentések – inkább a beruházások támogatásával ágyazzanak meg a fenntartható gazdasági növekedésnek. Ebben semmi újdonság nincs, ugyanezt hajtogatták mindig is a józan elemzők és szakértők, csak az utóbbi évtizedekben nálunk egyetlen kormány sem így járt el. Mert főleg a szakértelem, de volt, amikor a gazdasági kontextus is hiányzott ehhez az értelmes országokban követett gazdaságpolitikához. Jobb helyeken tudják, hogy bőségben fejleszteni kell, amiből akkor is fordul haszon, amikor nehezebb idők járnak. Nálunk, amikor van egy kis pénz, azt két kézzel szórják, aztán ha fordul a gazdasági széljárás, az koplalást hoz.
A következő napokban a politikusaink lehet hogy megint jól kiosztják a csúnya globalista kapitalistákat, de gyakorlatilag már szinte minden szóba jöhető gazdasági és politikai szereplő figyelmeztette a kormányzatot, hogy nem jó felé halad ezzel a bértörvénnyel. Eddig nem sokat hatottak a figyelmeztetések, így nem árt lélekben felkészülni a nehezebb időkre, mert a számla vastag lehet. Ha már valutaalapról volt szó, a legutóbbi, tőlük 2009-ben felvett közel 12 milliárd eurós kölcsön törlesztését a tavaly fejeztük be. Ennek a kamatterhei, amit elkönyvelhetünk a politikum kétbalkezességének áraként is, 700 millió euróra rúgtak. Most is azok kormányoznak, akik azt a számlát összehozták, de hozzáértés tekintetében semmi különbség nincs a hatalmi és az ellenzéki oldal között.
