2019. november 18., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vezetőváltás az egyesületnél

November elsejétől új elnöke van az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megyei szervezetének. Ezt a feladatot Barabási Attila-Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója vállalta fel, aki egykori pedagógusként nem állt távol a művelődési egyesülettől, majd intézményvezetőként is több EMKE-rendezvényt támogatott. Az új elnököt egy október végi vezetőtanácsi gyűlést követően választották meg. Az új vezetőség Barabási Attila-Csaba mellett: Fazakas Ildikó alelnök, Incze Tünde titkár, Ábrám Zoltán tiszteletbeli elnök, Barabás László és Kilyén Ilka vezetőségi tagok.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1885-ben alakult meg, és 1946-ig működött, amikor a kommunista rendszer beszüntette. A rendszerváltást követően 1991-ben Brassóban alakul újra, majd országos központja Kolozsvárra kerül. Legfontosabb célja hajdanában az erdélyi magyar közművelődési élet megszervezése volt, 1989 után a rendezvényszervezés mellett hangsúlyozottan a kulturális autonómia megvalósításáért száll síkra. 1992 óta EMKE-díjakat is adnak át azoknak a személyiségeknek, akik az erdélyi magyar közművelődésért, kultúráért kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki. 


– 2018 decemberében merült fel, hogy amennyiben időm és lehetőségem van, vegyem át az EMKE Maros megyei szervezetének vezetését. Az erről szóló beszélgetéseken nem voltam ugyan jelen, de nem vetettem el a gondolatot. Nemrég kerestek meg, hogy vállaljam el a tisztséget – mondta lapunknak az elnök, majd hozzátette: 1999-ben fiatal tanárként szülőfalujában, Kibéden hagyományőrző tánccsoportot alakított, vezetett, amellyel részt vettek az EMKE által szervezett Gyöngykoszorú néptánctalálkozókon. Kibéd már 1991-ben bekapcsolódott az akkori elnök, Szabó György Pál által kezdeményezett rendezvényekbe. Az 1999-es találkozót követő kiértékelőn kérte fel Szabó György Pál Barabási Attila-Csabát, hogy a Felső-Kis-Küküllő mentén, Kibéden szervezze meg a Gyöngykoszorút. Még az évben sikerült is, és így bekerült az EMKE által akkor összehangolt mozgalomba, azóta pedig rendszeres kapcsolatot ápol a szervezettel. 

– Mindig felnéztem az EMKE-re. Egy olyan közművelődési egyesület volt, amibe belenőttem. Akkor is, amikor a kibédi tánccsoport szervezője voltam, később, amikor a Maros Művészegyüttes igazgatója, több közös rendezvényünk is volt. Az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy az EMKE tevékenysége ingadozó. Egyik évben több, máskor kevesebb eseményt szerveztek. Voltak olyan sikeres rendezvények, amelyek aztán elmaradtak. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy jelenleg, amikor nagyon színes a kulturális kínálat, ugyanakkor a virtuális világ is igen leköti a figyelmet, nehéz kézben tartani egy művelődési egyesületet. Egy sikeres rendezvény megszervezéséhez csapatmunkára, összefogásra van szükség. Az 1990-es évek elején, amikor Szabó György Pál kezdeményezte a már említett Gyöngykoszorú találkozókat, nem volt pályázati lehetőség, és az önkormányzatok sem igazán tudták anyagilag támogatni a rendezvényeket, mégis sikerült a mai napig fenntartani a mozgalmat, mert a közösségi érdek mentén volt összefogás – hangsúlyozta az új elnök, aki első lépésként november közepén szeretné összehívni azt a közgyűlést, amely összeállítja a 2020-as eseménynaptárt. A hagyományos rendezvények mellett szándékában áll kiszélesíteni a kínálatot. A népi kulturális események mellett irodalmi estek, előadóestek, könyvbemutatók, kiállítások szervezését is tervezik, amelyekhez az anyagi alapot pályázatok útján teremtenék elő. Természetesen támogatókra is számítanak. Azt is számba kell venni, hogy kik azok, akikre még a szervezésben számíthatnak, akik mellé új, fiatal csapatot is felállítana az elnök, és ezáltal szeretné, ha új kulturális, kortárs műfajok is megjelennének az EMKE palettáján. 

Az előző évek bejáratott eseményei közül jövőre is felvállalják január elsején a Petőfi Sándor születésnapi emlékünnepség megszervezését. Ezután következne a Don-kanyari áldozatok emlékrendezvénye. Az EMKE továbbra is vállalja a magyar kultúra napi rendezvényeket, mint ahogy április 12-én rendszeressé teszik az EMKE-nap megszervezését is. A szervezethez méltó rendezvény az Értékmentők díjátadó gála, ahol az értékteremtőket tüntetnék ki, és új lendülettel szerveznék meg a Kerekes Tóth Erzsébet népdalvetélkedőt. Mint EMKE-kezdeményezést, hangsúlyozottabban támogatnák a Gyöngykoszorú mozgalmat is. 

Barabási Attila-Csaba tervei között szerepel még a Fazakas Ildikó által elindított citeramozgalom támogatása. A mozgalom sikeres, táborokat is rendszeresen tartanak. Azt szeretné, ha az EMKE más állami intézményekkel karöltve szervezne rendezvényeket. A megyei tanfelügyelőséggel vagy a múzeummal közösen különböző vetélkedőket lehetne kezdeményezni kis- és középiskolásoknak. Fontosnak tartja az egyházakkal való kapcsolat megerősítését, közös világi rendezvények szervezését. Hangsúlyosabban szeretne jelen lenni a szervezettel más rendezvényeken, mint amilyen a Marosvásárhelyi Napok vagy a Vásárhelyi Forgatag, a Múzeumok Éjszakája, a civil szervezetek vására és hasonlók. Jó ötletnek tartaná a Maros megyei honismereti kirándulásokat, amelyeken az érdeklődőkkel a gazdag kulturális és épített örökséget ismertetnék meg. És az is kulcsfontosságú, hogy az EMKE társszervezőként is hangsúlyosabban legyen jelen a megye kulturális életében. 

Az elkövetkezendő időszak csapatépítő és szervezetmegújuló lépései közé tartozik az is, hogy az elnök szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni az országos és más megyékbeli EMKE-szervezetekkel, ezért több ilyen jellegű találkozón is részt venne. És várják azokat a kulturális életet fontosnak tartó embereket, akik aktívan szerepet vállalnának az erdélyi magyar művelődési élet egyik legrégebbi szervezete megyei ténykedésének a fellendítésében.