Új közoktatási törvény módosításokkal

Még lehet javaslatokat tenni

Egy sor előírást kiemelve mutatta be február 27-i sajtótájékoztatóján a hónapok óta vajúdó új tanügyi törvény több ponton módosított változatát Ligia Deca, a közoktatási tárca vezetője. Kiemelte, hogy a jogszabály-tervezet módosításakor figyelembe vették a fontosnak tartott javaslatokat, a vonatkozó törvények változásait és a kormánykoalíció képviselőinek javaslatait. 

A romániai oktatásügy fontos célja a logikus gondolkodás és az értő olvasás fejlesztése. Javítani kell a jelenlegi helyzeten, amikor tíz érettségiző diákból kettőnek nem sikerül a vizsgája. Ahogy azon is, hogy a pedagógusok nagyobb számban vegyenek részt a korszerű oktatási módszerek elsajátítására szervezett továbbképző tanfolyamokon. A tervezetben szerepel, hogy ötévente 15 kreditpontot kell megszerezniük. 

Jó hír, hogy megmaradnak a pedagógiai líceumok tanítóképző osztályai, a meghatározatlan időre szóló kinevezéshez azonban szükség van a hároméves egyetemi tanulmányok elvégzésére is. Akik más szakon végzik középiskolai tanulmányaikat, és alsó tagozatos tanárok szeretnének lenni, azok négyéves egyetemi képzésben kell részt vegyenek. Az alsó tagozatos pedagógusok számára a törvénytervezet szerint általánosítják a mesteri képzést is, amely alatt ösztöndíjban részesülnek. 

A pedagógiai líceumokban maradnak az óvónő és csecsemőgondozó szakos osztályok, ahol a végzősöknek nem kötelező az egyetemi képzés.

Fokozatos fizetésemelés

A pálya népszerűsítése érdekében az aktuális bruttó átlagbérnek (jelenleg 6697 lej) megfelelő fizetést kapnak a pályakezdő pedagógusok. Ebből kiindulva fokozatosan emelik a tanárok fizetését. A 15 év régiséggel rendelkező pedagógusok esetében lehet csökkenteni a kötelező óraszámot. Aki nyugdíjba vonul, két alapfizetésének megfelelő prémiumot kap.

Nőni fognak a diákoknak járó ösztöndíjak is. Az érdemösztöndíj havi 200 lejről 450 lejre módosul. Az országos tantárgyversenyek díjazottjai havonta 700, a nemzetközi tantárgyversenyeken helyezést elért diákok havi 1000 lejes ösztöndíjban részesülnek. Ez az élsportolókra is vonatkozik. 

A képességvizsga egyelőre nem változik 

Marad a román-, a matematika- és a nemzetiségi diákoknak az anyanyelvi vizsga. Azok a középiskolák, amelyekbe sok a jelentkező, felvételi vizsgát szervezhetnek a líceum profiljának megfelelő két tantárgyból. Ily módon a helyek 60 százalékát tölthetik be. A többi 40 százalékot az országos elosztásból töltik ki, a fennmaradó tíz százalékot sajátos igényű diákok kell kitegyék. Az országos számítógépes elosztás a képességvizsga és a felvételi vizsga után következik. Mindezeket az előírásokat az idén még nem alkalmazzák, feltételezhetően 2028-tól lép érvénybe azon diákok számára, akik 2024-ben fogják az V. osztályt kezdeni.

Módosul az érettségi 

Ez a határidő vonatkozik az érettségi vizsga megszervezésére is, amit az iskola profiljához (elméleti, tehetséggondozó, szakképző) igazítanak. A tanult szaknak megfelelő érettségire régen várnak már a technológiai líceumok. A szóbelin két idegen nyelvből kell vizsgázni, annak megfelelően, hogy a nyelvet hány órában tanulta a diák. A humán osztályokban érettségiző diákok számára kötelező lesz a vizsga egy reál tantárgyból, mint a matematika vagy a természettudományok. A reál szakon érettségizők választhatnak a történelem, filozófia vagy a pszichológia között. Ezekre a szóbelikre átment, nem ment át minősítést kapnak az érettségizők, és korábban is letehetik a vizsgákat az iskolai év során. Akinek nem sikerül a nyári szesszióban az írásbelije, annak ősszel a sikeres szóbeliket nem kell megismételnie. 

Nagy hangsúlyt fektet a törvénytervezet a duális szakképzés kiterjesztésére és fejlesztésére, az e célból alakult konzorciumokban az egyetemek is részt vehetnek. 

150 iskolának, egymillió diáknak biztosítanak egészséges meleg ebédet a Mezőgazdasági Minisztériummal közösen. A cél az, hogy vonzóbbá tegyék az iskolákat, és csökkentsék az iskolaelhagyást. 

Tervezik a délutáni oktatás megszervezését helyhatósági vagy vissza nem térítendő külföldi támogatásból, előnyben részesülnek azok a tanintézmények, ahol nagymértékű az iskolaelhagyás. 

Marad a diákok portfóliójának a vezetése, amely minden gyermeket végigkísér az óvodától kezdődően. Az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek és eredmények feltüntetése megkönnyíti a pályaválasztási tanácsadást. 

Azok a pedagógusok, akiket a diákokkal szemben elkövetett erőszakkal vádolnak, nem taníthatnak, de a fizetésüket folyósítják addig, amíg befejeződik az ellenük indult igazságügyi eljárás. 

Drasztikus előírások a plágium ellen 

Az egyetemi oktatás terén a változások elsősorban a legérzékenyebb témát, a doktorátust érintik. A törvénytervezet szerint az alkotmánybíróság vonhatja vissza a doktori címet, egyénileg lemondani ezután nem lehet. 

A megírt doktori dolgozatot 90 napra nyilvánossá kell tenni, amiről a szakértők véleményt mondhatnak, mielőtt a doktorandusz megvédené. 

Az egyetemre benyújtott óvásokat az egyetemi címeket, diplomákat és igazolványokat attesztáló országos tanács fogja elemezni, és már kezdetben eldönti a dolgozat eredetiségét és minőségét. 

Ha egy dolgozatról bebizonyosodik, hogy plágium, a rektor kell kérje az igazságügyi szervektől a doktori cím érvénytelenítését. A törvénytervezet előírja a doktorátusvezető és a dolgozatot értékelő bizottság büntetését is. Ha ilyen esetek történnek, visszavonhatják a doktorátusvezető és akár az egyetem jogát is, hogy új hallgatókat vegyen fel a doktori iskolába. Ha nagyon súlyos esetek fordulnak elő, visszavonhatják az egyetem működési engedélyét. 

Az egyetemi oktatásra vonatkozó törvénytervezet szabályozza, hogy a rektori megbízatás öt évig tart, és a rektort egyszer lehet újraválasztani újabb öt évre, függetlenül attól, hogy megszakadt-e időközben a megbízatása vagy sem. 

Anyanyelvi oktatás 

Szabó Ödön, az RMDSZ tanügyi szakpolitikusa elmondta, hogy az RMDSZ több javaslatát sikerült elfogadtatni. Ezek egyike, hogy a szaktárcának külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására a nemzetiségi diákoknak. Ez nem elsősorban az érvényben lévő tanterv megváltoztatására vonatkozik, hanem korszerű kisegítő és digitális anyagok elkészítésére, román nyelvű táborok, cserediákprogramok megszervezésére minisztériumi támogatással – mondta érdeklődésünkre a képviselő. 

Sikerült meggyőzniük a törvényalkotókat, hogy az anyanyelvi oktatás több órát jelent, ezért több költségre van szükség a hatékonyabb működés érdekében. Így például az óvónők esetében is különóraként fogják fizetni a román nyelv oktatását. Támogatták a kezdő és a rendszerben dolgozó pedagógusok fizetésének az emelését, hogy biztos anyagi helyzete legyen a pályát választó és az oktatásügyben dolgozó családoknak. 

A tervezetbe bekerült, hogy a vidéki szórvány-, illetve kis iskolákban akkor is biztosítani kell a működéshez szükséges teljes forrást, ha a diákok létszáma 300 fő alatt van. 

A RMDSZ javaslatai között szerepelt az iskolai prémium létrehozása, amellyel a társaikhoz képest több feladatot vállaló pedagógusok munkáját ismerik el. 

Az iskolák és intézmények közötti konzorciumok létrehozása a normatív finanszírozás 25 százalékos emelkedését eredményezheti, ha az együttműködést szerződésben rögzítik. 

A tanárhiányt lehet ellensúlyozni a felsőoktatásban elérhetővé váló dupla szakosítással.

A diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven a középiskolában végeztek (kivételt képeznek a nemzetbiztonsági szakok). 

A tanügyi rendszer keretében működő önálló kisebbségi intézmények részleges finanszírozását a teljes központi finanszírozás váltja fel. Az oktatáskutató intézet, valamint a vizsgatételeket előkészítő tanács esetében kötelezően működnie kell egy kisebbségi részlegnek – nyilatkozta Szabó Ödön a kisebbségi oktatást jobbító eredményekről, majd beszámolt a tanfelügyelőségek átalakulásáról. 

Kérdésünkre, hogy mit ér a jogszabály, ha nem kötelező mindenkinek betartani, így például a MOGYTTE szenátusának, hiszen a marosvásárhelyi egyetemen a korábbi tanügyi törvény előírásai ellenére sem alakultak meg az önálló magyar karok, a képviselő kifejtette, hogy ebben az ügyben maga sem érti a bíróság állásfoglalását. 

A MOGYTTE-n befagyasztott helyzetből kiindulva kíváncsian várjuk azt is, hogy amikor az új jogszabály alapján átszervezik a megyei tanfelügyelőséget, ki fogja megakadályozni, hogy a katolikus iskola ügye eljusson a minisztériumba. 

Az új jogszabály először a parlament elé kerül, ha elfogadja mindkét ház, ki kell dolgozni az alkalmazási útmutatókat. Ez idő alatt még sokat változhat (reményeink szerint jó irányban), amíg az előírásait előbb vagy később alkalmazni lehet. 

A tervezet olvasható a tanügyminisztérium honlapján,ahova javaslatokat is lehet még tenni.