Turizmus világjárvány idején

A gyógyturizmust nem kellene ellehetetleníteni!

– Szovátán megvannak az adottságok a gyógyturizmusra, és a vendégeink, valamint a dolgozóink hozzáállásából azt tapasztalom, hogy a védekezést komolyan veszik. Figyelembe véve a hazai, illetve a nemzetközi szabványokat, meghoztuk a konkrét, a szovátai helyzetre vonatkozó intézkedéseket, ezeket a szigorú szabályokat betartjuk és betartatjuk – jelentette ki Fülöp Nagy János, a szovátai fürdővállalat vezérigazgatója. 

Az igazgató véleménye szerint van esély arra, hogy jó irányba haladjanak a dolgok, a szállodáik jól működjenek. Tisztában van azzal, hogy a betervezett gazdasági mutatókat nem fogják elérni talán még 2021-ben sem, de már a karácsonyi ünnepségre, szilveszterre koncentrálnak. 

Vissza kell térjen az élet a normális kerékvágásba 

– A napokban megnyitották az éttermeket. 

– Megszenvedtük az éttermek bezárását, de még mindig könnyebb volt, mint az a három hónap, amikor a fürdővállalat teljesen be volt zárva. Március 16-án, a születésnapomon rendelte el Iohannis elnök a szükségállapotot, hazaküldtük a vendégeket, bár azokban a napokban a fertőzésveszély hírére a szállóvendégek jó része hazament. Mivel az emberek többnapos, -hetes kezelési programra jöttek, azzal az ígérettel küldtük el őket, hogy ha újraindul az élet, folytatjuk a félbehagyott kezelési eljárásokat. Március 16-tól június 15-ig a tevékenység teljesen leállt, ebben az időszakban a katonai rendeletekkel szabályozták az életünket, betiltották az éttermek, gyógyászatok működését. 

Bár a szállodákat nem zárták be, a gyógyüdülőhelyen – Szovátán, Kovásznán, Félixfürdőn – senki nem megy szállodába, ha étkezni sem tud, gyógykezelést sem kap. Ide gyógyászati céllal jönnek a vendégek, s ha már itt vannak, enni és aludni is kell. Tehát június 15-ig a tevékenységünk szünetelt, az alkalmazottainkat előbb kéthetes pihenőszabadságra küldtük, hiszen márciusban még nem lehetett tudni, meddig fog tartani a járvány. 

– Június 15-től megengedték, hogy kinyissanak a teraszok és a strandok. 

– Ezzel alternatívát tudtunk biztosítani, június 19-től megnyitottuk a Medve-tavat, visszahívtuk az alkalmazottainkat a kényszerszabadságról, megnyitottuk az éttermek teraszait, és kezdtük újranyitni a szállodákat: a Szovátát és a Brădeţet, mert a volt Făget, amit most Ursinának neveznek, akkor még felújítás alatt állt. Június 19-én beindult az élet, bár nagyon megváltoztak az üdülési szokások, a költekezési mód. A vendégeink a bizonytalanság miatt nem hónapokkal előre foglalták le a szállást, csupán egy-két nappal hamarabb a tervezett időpontnál. Azonban lépésről lépésre kezdtünk visszatérni a normális kerékvágásba. A júliusi időjárás nem volt kedvező, de az augusztus már jó volt. Ám a veszteségen, amit a három hónapos kimaradás okozott, már nem lehetett segíteni. A Román Fürdőszövetség, hogy a kormánnyal partnerként tudjon tárgyalni, kimutatásokat készített, amiből látszik, hogy a tavalyinál mintegy 60%-kal volt kisebb a foglaltság, a bevétel, a gyógyturizmus mindenféle gazdasági mutatója. 2019 kiváló év volt mind bevétel, mind beruházás szempontjából. Egész évben használni lehetett az üdülési csekkeket, és ez nagyon fellendítette a turizmust. A gyógyturizmus esetében kb. 15-20% között nőtt a szállodák foglaltsága. Idén is arra számítottunk, hogy mivel Szováta „menő hely”, és nagyon sok beruházás történt mind a magánszférában, mind köztulajdonban, még jobb évünk lesz, de sajnos most 60%-on állunk. 

Soha ilyen korán nem nyitottuk meg a Medve-tó strandot, mindig június utolsó napjaiban szoktuk megtenni, de most, ha a törvény megengedte, nyitottunk, hogy legyen okuk a vendégeknek idejönni, és próbáljuk meg a dolgozóinkat minél hamarabb visszahozni a három hónapos kényszerszabadság után. 

A Covid nem játék

– Mint említettem, márciusban két hét pihenőszabadságra küldtük az embereinket, majd teljesen felfüggesztettük a tevékenységet… 

– Hány alkalmazottról van szó?

– 276-tól kezdtük el a visszaszámolást, volt egypár nyugdíjkorhatár előtt álló alkalmazottunk, őket elküldtük nyugdíjba. Ott voltak a Făget szálló megnyitása céljából alkalmazott emberek, akiket a másik két szállodában tanítottunk be, hogy nyitáskor legyenek felkészültek. Ők voltak a második kategória, akiket úgymond feláldoztunk. Végül 213 embert küldtünk kényszerszabadságra, a többi kb. hatvanat elbocsátottuk. Természetesen segítettünk nekik bekerülni a munkanélküliek nyilvántartásába, és ahogy lehetett, nagy részüket vissza is vettük. Június 15-étől 204 embert hoztunk vissza, azóta mindhárom szállodánk működik, pár napja pedig megnyitottuk az éttermeket is. Most már lehet bent étkezni, természetesen a távolságtartási és egyéb előírások betartásával. Nemsokára be kell zárnunk a strandokat, és a jövő évi strandszezonig azok jönnek, akik kezelésre érkeznek. 

A gyógyászatunk is beindult, de a tevékenység korlátozott, mert nem lehet a belső medencéket használni, sem a sós, sem az édesvizűeket. Holott a járvány elején azt mondták a szakemberek, hogy ott, ahol sós víz van, nincs vírus, mint ahogy ott sincs, ahol a vizet klórral kezelik. Van elekroterápia, masszázs, sós vizes kádfürdő. Ezért kellene most, amikor a kültéri tevékenység leszűkül, hozzáférhetővé tenni a beltéri szolgáltatásokat. Most ezért folyik a harc. A fürdőszövetség magára maradt, mert az éttermek megnyitása előtt az egész ország valünk tartott, de miután az ún. HoReCa (Hotel, Restaurant, Catering) elérte a célját, nem érdekli a medencék sorsa. Pedig a gyógyturizmust nem kellene megölni, hiszen immunerősítő hatása is van, az erős immunrendszerű ember pedig ellenálóbb a vírusokkal szemben. Nem beszélve arról, hogy sok betegséget, mielőtt krónikussá válna, meg lehetne előzni gyógykezeléssel, és ha ezt a kezelést az állam finanszírozná, sokkal kevesebbe kerülne, mint a kórházi ellátás. 

– Hogyan látja a jövőt?

– Szerintem szeptember 15. körül megengedik a beltéri medencék működtetését. A kétlépcsős megoldás is elfogadható lenne. A döntés a hatóság kezében van, úgy tűnik, értik, miről beszélünk, értik, hogy 400 ezer ember kenyerét mentették meg azzal, hogy éttermeket nyitottunk, de azt is meg kellene érteniük, hogy még kb. 70 ezer ember munkahelye van függőben a gyógyászatok miatt. Ha nem lesz gyógykezelés, nem fognak menni az éttermek és a szállodák sem. Úgy érzem, jó irányba haladunk, de ha netán újra megszorító lépéseket kell tenni, akkor sem szabad az életet leállítani. Nem lehet tönkretenni a gazdaságot, mert akkor nem tudjuk meglépni azokat a védekezési lépéseket, amelyeket a járvány megkövetel.