A tudomány, a vallás és a művészet szemszögéből

„Igen: élni, míg élünk,/ Igen: ez a szabály. 

 De mit csináljunk az életünkkel,/ Ha fáj?” (Ady Endre) 

Mit lehet feltárni, elmondani a fájdalomról a kutató, az orvos, a pszichológus, a szociológus, a lelkész és a művész szemszögéből? Erről szólt a november 3–6. között a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott konferencia. Szervezője az orvosokból álló Szent Balázs Alapítvány, amely kétévente olyan hiányterületeket kíván lefedni, amelyekről külön-külön más rendezvényeken nem esik szó. Partnerei voltak a termet biztosító megyei tanács, a Studium Prospero Alapítvány és a MOGYE.

 

A többdimenziós panasz

„A fájdalom jel, egy kóros fizikai vagy lelki állapot jele, ebből kiindulva lehet felállítani a diagnózist, felderíteni az okot. Ha felszínesen közelítünk a kérdéshez, hajlandók vagyunk elbagatellizálni, különösen akkor, ha a mások fájdalmáról van szó, és végül nem jutunk el a célba. Ezért gondoltuk, hogy ez a nagyon szubjektív, de többdimenziós panasz megéri, hogy több tudomány, szakterület felől közelítsük meg”– hangzott el a szervezőbizottságot vezető dr. Szabó Mónika belgyógyász-diabetológus, egyetemi adjunktus bevezető szövegében, aki Adynak a mottóként kiemelt sorait idézte.

Ft. Szénégető István plébános, családpasztorációs lelkész közös imára kérte a konferencia közönségét, majd Pásztor Márk, a színművészeti egyetem hallgatója Karinthy Frigyes Dal a keresztcsontról című versét szavalta el.

Három magas szintű szakmai előadás során tekinthettek be a téma mélységeibe a szakemberek, a konferencián szép számban jelen levő orvostanhallgatók, rezidens orvosok. Prof. dr. Egyed Imre morfopatológus az agyvérzést szenvedett agy „horrorisztikus” képével hívta fel a leendő orvosok figyelmét arra, hogy kép formájában gondoljanak a fájdalomra, mert akkor elegendő komolysággal foghatnak hozzá az okok felderítéséhez. Dr. Szilágyi Tibor, a MOGYE élettanprofesszora a normális és kóros fájdalom élettani vonatkozásairól, dr. Falus András, a Semmelweis Egyetem emeritus professzora a fájdalom genetikai és immunológiai hátteréről beszélt. 

Az előadásokból a nem szakemberek számára is érdemes megjegyezni, hogy a fájdalom fontos szerepet tölt be immunrendszerünkben. Esetenként jól meghatározott oka van (például a testünk jelzi, hogy megsérült), máskor az ok ismeretlen. Eredetének helye szerint négy csoportba osztható: a szomatikus fájdalom, amikor a csontok, ízületek, izmok fájnak, a belső szerveinkből eredő, a fájdalmat vezető idegek károsodása miatt kialakuló (neuropátiás) és a lelki eredetű fájdalom. A heveny fájdalom villámcsapásszerű, szúró érzésként jelentkezik, az idült fájdalom szinte észrevétlenül és annyira alattomosan, lassan alakul ki, hogy megtanulunk együtt élni vele. Ahol kötőszövet fordul elő a szervezetben, fájdalomérzést keltő, észlelő nociceptoroknak nevezett receptorok (idegvégződések) találhatók. A fájdalmat a fizikai, kémiai okok mellett biológiai tényezők (például a szervezetükbe jutó kórokozók) és veleszületett fejlődési rendellenességek okozzák. Ezeket kizárva lehet gondolni a pszichikai tényezőre, ami orvosi szempontból a hosszan tartó stressz következménye lehet. A fájdalom komplex jelenség, nagyon sok mindentől függ, a beteg szenvedése és a fájdalomérzet nem egy és ugyanaz. A periférián váltódik ki, továbbítódása során nagyon sok átalakulást szenved, és az agykéregben tudatosul, ott történik a fájdalmat kiváltó tényező egységes képpé alakulása, és a veszély azonosítása. Sebészeti altatásnál ki lehet kapcsolni az agykérget, de ami alatta van, az működésben marad, ezért fontos, hogy műtét során minél kíméletesebben járjanak el a beteggel – jegyezte meg Szilágyi professzor. 

A világon a legtöbb ember derékfájással megy orvoshoz – idézett egyesült államokbeli statisztikákat Falus András professzor. Ezek szerint minden negyedik embernek van valamilyen fájdalma (hát, derék, ízületi gyulladás), a nők 17 százaléka migrénnel küszködik. A genetika nem sorsot, hanem hajlamot, valószínűséget jelent. Nemcsak az örökölt tulajdonságok döntik el, hogy a fájdalmakat mikor, hogyan érzékeljük, hanem a külső környezeti hatások, életkor, nem és sok más jellegzetesség is. Különbözőségünk fölveti a fájdalomcsillapító gyógyszerek személyre szabott megválasztását – hangzott el Falus professzor előadásában. 

 

Fájdalom és kultúra

A különböző kultúrák határozzák meg, hogy illik-e nyilvánosan kifejezni a fájdalmat vagy sem, Isten büntetésének tartják-e, amit tűrni kell, vagy biológiai válasznak, amit csillapítani – mondta Lukács Ágnes, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának szociológusa, aki a fájdalommagatartás és a kultúra kapcsolatát járta körül előadásában és a műhelymunka során is.

 A kínzások története hozzátartozik az emberiség történetéhez – hangzott el dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos előadásában, aki számba vette, hogy az emberi fantázia szinte végtelen volt abban, hogy kínzóeszközök sokaságával minél nagyobb fájdalmat, szenvedést okozzon a másik embernek. Intézményesített formában a fájdalomkeltés kínvallatás jogcímén az igazság felderítését és a büntetést szolgálta az ütlegeléstől és korbácsolástól, a deresen és rengeteg egyéb kínzóeszközön át a tüzes trónon való megégetésig, a karóba húzásig, a kerékbe törésig. 

Századok során a festészet és szobrászat nagyjai híres alkotásokban örökítették meg a bibliai, az életből vett és magát az érzés erősségét előtérbe helyező szimbolikus, expresszionista alkotásokon a fájdalmat – terelte a művészet felé a konferencia témáját dr. Salat Csaba, a Medisal igazgatója, sok ismert és kevésbé ismert képzőművészeti alkotás bemutatásán át. Hogyan formálható meg az agyagból a fájdalom különböző erősségét kifejező arc – mutatta be egy kisfilm Fekete Pál szobrászt munka közben, a humort is belopva a tanácskozás hangulatába, majd a népdal és a testbeszéd nyelvén szólva a Maros Művészegyüttes tagjai léptek színpadra.

 

Fájdalom a neurológiában 

– A szekció első előadójaként arról beszéltem, hogy mennyire mérhető, megfogható a fájdalom – számolt be a második nap eseményeiről dr. Szabó Mónika. Egy 2017-ben megjelent nagy összefoglaló következtetés szerint a jelenleg legmodernebb agyi képalkotó vizsgálatok sem tudják megfogni a fájdalmat. Marad tehát, hogy akkor van fájdalom, ha a beteg azt mondja, hogy fáj, ami felértékeli az anamnézist, a beteg kikérdezését. 

Dr. Madaras Sándor idegsebész az arc neuralgiás fájdalmairól szóló előadásában az arcidegzsábáról (trigeminus neuralgia) és más idegfájdalmakról szólt, kiemelve, hogy a beteg kikérdezése során milyen elemek vezetnek a diagnózishoz. Az idegszálon belül keletkező sajátos fájdalomról és kezelési lehetőségeiről dr. Orbán Kiss Károly ideggyógyász beszélt. Mi fáj, ha a fejünk fáj? című előadásában dr. Szatmári Szabolcs neurológus főorvos arra összpontosított, hogy a fejfájások 90 százaléka elsődleges fejfájás, aminek nincsen közvetlen szervi oka, és többségüknél valahol valami történik az agyban, amit nem tudunk kimutatni. A migrén például a nyugat-európai statisztikák szerint a legfontosabb életminőséget rontó állapot. Diagnózisában a betegek alapos kikérdezése a fontos, a kiegészítő vizsgálatok ugyanis csak kizárnak más kórisméket.

Dr. Szász József Attila neurológus főorvos a Parkinson-kórban szenvedőknél jelentkező fájdalomról tartott előadásában azt hangsúlyozta, hogy a parkinsonos beteg életminőségét nem is annyira a motoros elváltozások, a remegés rontja, sokkal inkább a nem motoros történések, mint a fájdalom meg a merevség. Bemutatta a legújabb kezelési lehetőségeket, amelyek egy része Vásárhelyen is elérhető, és videofelvételeket mutatott arról, hogy miképpen alakul a betegek állapota kezelés előtt, alatt és után. 

Nagyon izgalmas előadást tartott dr. Stephen Woodhams nagy-britanniai neurobiológus, idegkutató (Nottinghami Egyetem) az endocannabionid rendszerről és a fájdalomról. Az endocannabionid rendszer az idegrendszerünk része, ami fontos szerepet játszik a fájdalomérzés kialakításában. Ehhez a rendszerhez kötődik és hat a cannabis, a marihuána. Az ennek gyógyszerként való bevezetése mellett és ellen szóló érveket ismertette a későbbi műhelymunka keretében.

A szülési fájdalom gyógyszeres csillapításáról és annak ellenjavallatairól tartott műhelymunkát dr. Kiss Szilárd Leo szülész-nőgyógyász. A fiatalkorában csontrákkal küszködő Aczél Dóra számolt be arról, hogy a fájdalomélményt úgy dolgozta fel, hogy később a Yuppi-élménytábor alapítója és a Fájdallam című könyv szerzője lett. 

A Fájdalom a fogtól a szívig ülésen dr. Gerber Gábor magyarországi (Semmelweis Egyetem) professzor beszélt a fogorvosi székben átélt fájdalomról. Előadásában a nagyobb fájdalomtípusok kialakulását és a különböző betegségekhez való kötődését vette számba. Dr. Madaras Zoltán szemsebész főorvos a szembetegségekben jelentkező fájdalmakat csoportosította, és egy traumás szem műtéti megoldását vetítette ki. Dr. Horváth Adrienne gyermekgyógyász egyetemi előadótanár a fájdalomcsillapítás sajátosságairól beszélt a gyerme-keknél. Mivel a fájdalomskálák a beszélni nem tudó csecsemőknél nem működnek, ott a fizikai elváltozásokból kell következtetni a fájdalom természetére és erősségére. Dr. Kelemen Piroska belgyógyász főorvos a perifériás akut érszűkületben jelentkező fájdalomról és annak differenciáldiagnózisáról adott elő.

 

A fájdalomcsillapítás

Az ülésszakon dr. Lohinszky Júlia budapesti onkológus (Semmelweis Egyetem) tartott előadást, korábban pedig műhelymunkát a rákos betegek palliatív, támogató ellátásáról. Beszélt a fájdalom mellett megjelenő egyéb tünetekről, amelyek a beteg szenvedését okozzák, és arról, hogy ebben az állapotban már nem a gyógyítás, hanem a szenvedés enyhítése és a lehető legjobb életminőség biztosítása a cél. Egy egészen más típusú előadás keretében dr. Jakubovits Edit aneszteziológus, orvos hipnoterapeuta (Károli Gáspár Egyetem) a szuggesztió, illetve a hipnózis szerepéről beszélt a műtét körüli fájdalomcsillapításban. Dr. Nyári István idegsebész professzor (Semmelweis Egyetem) az arcidegzsába műtéti megoldásáról mutatott be összefoglalót és kisfilmet. Dr. Bauer Ferdinánd németországi radiológus mágneses rezonanciás képeket hozott, annak bizonyítására, hogy ily módon mennyire jól azonosítani lehet lágyrész, izom, agy eredetű konkrét szervi okokat, amelyek a fájdalom hátterében lehetnek, és amelyek a sima röntgenfelvételen, illetve CT-felvételen nem láthatók. 

A fájdalom az élőlény válasza a jelen lévő rosszra, segélykiáltás veszedelemben a másik ember, végső soron Isten felé – mondta ft. dr. Bakó Csongor István kórházlelkész, aki a fájdalom teológiai jelentéséről és jelentőségéről tartott előadást. Ezzel párhuzamosan dr. Kádár Annamária pszichológus műhelymunkája Az én meséim: a negatív történeteink átkeretezéséről szólt – mondta dr. Szabó Mónika. 

A színművész számára nem könnyű úgy átélni, megmutatni a fájdalmat, hogy az fájdalomérzetként a nézőben is létrejöjjön – mondta előadásában dr. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója. 

Különleges művészi élményt jelentett a Kultúrpalota előcsarnokában a kongresszus alatt látható fotókiállítás, amelynek képsorozatához szombaton este dr. Muzlinger Attila családorvos, a Gyergyói Fotóklub alelnöke fűzött tartalmas, színes, érdekes magyarázatot. A klub tagjainak (Ádám Katalin, Bartalis Előd, Buslig Barna, Elekes Károly, Erős Zoltán Levente, Farkas Zoltán, Hadnagy László, Jakab Lóránt, Mincsor Szabolcs. Munzlinger Attila és Noémi, Suciu Cristian) 27 művészfotón a fájdalom, a szenvedés művészi élményét, a fizikai, lelki, társadalmi és tudományos vonatkozásait mutatták be a születéstől egészen a halálig. Balázs Gáspár Emil különleges, egyedi stíluselemekkel, mély tartalmisággal írt szövegei a képeket fedő papíron voltak olvashatók, amit fel kellett lebbenteni, hogy ebbe az intim világba betekinthessünk. 

Kilyén Ilka A mindenségnek fáj dalom című vers- és népdal-összeállítása oldotta fel a művészet erejével az elhangzott előadásokat. Megható volt elmerülni a csángó népballadák, a mezőségi siratók, kalotaszegi kesergők, a kellemetlen betegségektől kínzott Arany János, a súlyos beteg Dsida Jenő fájdalomverseinek világában, ami nagyszerű záróakkordja volt a napnak. 

 

Túl a gyógyszereken

Alapvető emberi jogunk a diszkriminációmentes fájdalomcsillapítás – mondta dr. Feith Helga, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának jogász-szociológusa, aki a fájdalommal kapcsolatos jogi előírásokat vette számba. A betegen csak az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el, kínzó, kegyetlen, megalázó eljárásokat tilos alkalmazni. A súlyos beteg embernek joga van ahhoz, hogy az általa megjelölt személy mellette álljon – hangsúlyozta, és kitért a fájdalmat okozó orvosi műhibákra és következményeikre is. 

Egy előadás és a műhelymunka keretében dr. Kovács Judit aneszteziológus főorvos az intenzív terápiás osztályon fekvő kritikus beteg fájdalomérzéséről, öntudatlan állapot esetén ennek megállapítási és csillapítási lehetőségeiről beszélt. Mi fáj halál előtt, mit kell tenni a haldoklóval, miért kell megmondani, ha valaki menthetetlen állapotban van, miért nincs halálkultúrája a ma emberének, hogyan kellene még életében elbúcsúzni szeretteinktől, milyen jogai vannak a haldoklónak? – csak néhány téma abból a gazdag élet- és szakmai tapasztalatból, amit a doktornő szavai elárultak. 

A lelki fájdalmat is komolyan kell venni, ahogy a gyermek lelki lázát is, ez utóbbi igenis létezik, és a szülő odafigyeléssel, beszélgetéssel, a gyermekre szánt idővel gyógyíthatja. A lelki betegség kezelése hosszú folyamat, amiben a páciensnek is részt kell vennie, mert nem biztos, hogy egyszerűen csak az idő gyógyír lehet rá, ezért törődni kell lelki immunrendszerünkkel is. A test ugyanis nem független a lélektől, és fizikai betegség esetén annak lelki okaira is figyelni kellene – hangzott el többek között dr. Krizbai Tímea pszichológus (Sapientia EMTE) előadásában. 

Lépj túl a fájdalmon, éld át, úgyis hiába őrizgetnéd. Az a fontos, hogy határozott léptekkel indulj el oda, ahol lenni akarsz – a keresztény lelkiségben vizsgálta a fájdalmat előadásában T. Hajlák Attila István katolikus lelkész. 

A vasárnapi programot dr. Nagy Attila főorvos, költő zárta, aki saját versével oldotta a hangulatot, majd a Nyugat három nagy költőjét, a Babits Mihályt, Kosztolányi Dezsőt és Szabó Lőrincet kínzó betegségekről beszélt. Végül Ősz Domokos, a jellegzetes ősi örmény hangszeren, a dudukon játszott örmény népdalokkal nyerte el a közönség elismerését.

A szervezőbizottság orvos tagjai közül (dr. Germán Salló Márta, dr. Kelemen Piroska, dr. Lorenzovics László, dr. Madaras Sándor, dr. Salat Csaba, dr. Szatmári Szabolcs, dr. Száva Hunor) többen is elmondták véleményüket, benyomásaikat, és dr. Szabó Mónika köszönetet mondott a csapatnak, amelynek tagja volt Belényesi Gabriella (Philothea Klub) és Ladányi Emmánuel (MMDSZ) is. Megköszönte az önkénteseknek és a bevezetőben említetteken kívül a többi támogatónak is, hogy létrejöhetett a konferencia: a magyar kormánynak, a Bioeel, Medicode, Dora Medicals, Wörwaf Pharma cégeknek és a Rotary Club Tékának.