Tudomány, állam, nemzetközi szervek – ki döntsön a klímaváltozásról?

A klímaváltozás mérséklésének lehetőségeiről és társadalmi-politikai hátteréről beszélgetett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kolozsvári rendezvényén dr. Benoit Mayer, a Hongkongi Kínai Egyetem Jogi Karának docense és dr. Calum T. M. Nicholson brit-kanadai antropológus.

Klímaváltozás, tudomány és állam címmel rendezett nyilvános beszélgetést külföldi meghívottakkal az MCC április elején Kolozsváron. A jelenlevőket Bálint Orsolya, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának hallgatója köszöntötte, majd átadta a szót az előadóknak. Dr. Benoit Mayer éghajlat-, környezet- és nemzetközi jogot tanít Hongkongban, kutatásai pedig a nemzetközi és összehasonlító éghajlati jog különböző aspektusait vizsgálják. Dr. Calum T. M. Nicholson Cambridge-ben szociálantropológia, Oxfordban pedig migrációs tanulmányok szakon tanult, majd humánföldrajzból doktorált. Kutatási területei közé tartozik az éghajlatváltozás társadalmi következményei és a közösségi média hatása. Jelenleg az MCC és a Danube Institute vendégkutatója.

Mára világos bizonyítékok vannak arra, hogy az emberi beavatkozás okozza a klímaváltozást, és egyetértés is van abban, hogy mérsékelni kell azt. A szakemberek fokozatos átállásról beszélnek, hiszen a kibocsátás túl drasztikus csökkentése nehézségeket okozna a társadalomban. De ki döntsön a klímaváltozás kezeléséről, és mi szerint dől el, hogy melyik országban vagy régióban mi a teendő? A fő jelöltek erre az állami, globális és tudományos hatóságok – fejtette ki Benoit Mayer. Úgy véli, mindhárom intézménytípus releváns, és a jövőben a megoldást a három hatékony ötvözése jelentheti majd. Ugyanakkor mindegyik intézménynek vannak korlátai, problémái. A tudományalapú kormány nem demokratikus, a tudományos intézményeknek pedig nincs legitimitásuk a politikai döntések meghozatalához. Az államok önmagukban nem képesek globális kérdésekkel foglalkozni, míg a nemzetközi intézmények azzal a kockázattal szembesülnek, hogy kialakul az erős államok dominanciája a gyengébbekkel szemben. Mindegyikük ad bizonyos elemeket a megoldáshoz, de nem a végleges választ.

A felsoroltak közül az államok a leghatékonyabbak a politikai döntéshozatalban. Minden állam érdekelt az éghajlatváltozás mérséklésében, ugyanakkor megpróbálják kihasználni mások erőfeszítéseit. A nemzetközi együttműködések lényege, hogy mindenki kivegye a részét belőle – mutatott rá Benoit Mayer. A globális intézmények lényege, hogy a lehető legszélesebb körű együttműködést biztosítsák az országok között. Arra törekednek, hogy globális célokat határozzanak meg, emellett az államok szerepét is meg kell határozni, és elérni, hogy teljesítsék is a kitűzött feladatokat. Benoit Mayer kutatásai során arra jutott, hogy a tudományágak közül a közgazdaságtan tudja leginkább megjósolni a kibocsátás csökkentésének költségeit és társadalmi hatásait. Meg kell találni a gazdaságilag optimális megoldást a mérséklési folyamatokban.

Tehát a haladás érdekében mindhárom szinten szükség van a helytállásra, nem elég egyik intézmény sem önmagában. Sajnos a tudomány és politika közötti határvonalak elmosódnak, ezért is figyelhető meg manapság egy általános bizalmatlanság a tudományos intézményekkel szemben. Ugyanakkor az a jelenség is megfigyelhető, hogy az EU és a fejlett országok elvárják, hogy az általuk megfogalmazott stratégiák a világ többi részén is működjenek, miközben a gazdasági, társadalmi vagy akár kulturális körülmények ezt sok helyen nem engedik meg. Amíg nem fogadjuk el az értékrendbeli különbségeket, a tárgyalások is hiábavalók – fejtették ki a szakemberek. A jelenlegi állás szerint hosszú távon nem várható változás, nem születnek valódi válaszok a klímaváltozásra, viszont a tudomány, az államok és a nemzetközi szervezetek hármasa megtalálhatná a megoldást, ha sikerülne egyensúlyt teremtenie.

„Újabb tartalmas beszélgetéssel bővült az MCC programkínálata. A Fireside chat nevű rendezvényünket Franklin D. Roosevelt sikeres rádióműsora ihlette, amelyben milliós hallgatósággal osztotta meg gondolatait kora égető társadalmi problémáiról. A közvetlen hangnemű beszédek fireside chats (kandalló előtti beszélgetések) néven váltak ismertté” – fejtette ki Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója, majd hozzátette: a Collegium igyekszik Erdély minden szegletébe eljuttatni hazai és külföldi szakértőket, akadémikusokat, akik nyilvános beszélgetéseken érintenek közérdekű témákat, napjaink jelentős társadalmi kérdéseit.