Túl az Óperencián fordult a kocka. A demokraták nemcsak az elnöki széket veszítették el, hanem a törvényhozás felső házában is ellenzékbe szorultak. A közvélemény-kutatók megint melléfogtak egy kicsit, mert érzelmeikre hallgatva alulértékelték Trump esélyeit, és figyelmen kívül hagyták az ősi emberi ösztönöket: a gyomor határozza meg a tudatot. Vagyis a pénz beszél, a kutya ugat. A covid utáni évek gazdasági hanyatlása kilátástalan helyzetbe sodort számos amerikai családot. Számukra a totojázó demokrata kormányzat csalódást jelentett. A csoszogó, orra bukó, az elnökjelöltek vitájában leszereplő Joe Bident kényszerből váltó Kamala Harris vigyora nem volt bizalomgerjesztő. A mutatvány félresikerült. Hiába zárták két hónapra karanténba a sajtó elől, hogy felkészítsék a nehézsúlyú ellenfelével való megmérettetésre, a választópolgárok számára könnyűnek találtatott. Miközben Trump a gazdaságilag, politikailag erős Egyesült Államokat vizionálta, Kamala a nők abortuszhoz való jogát lengette be. Trump a nehézségekért az illegális bevándorlókat tette felelőssé, Kamala a színes bőrű szavazókat próbálta magához csábítani. A keserű végeredmény: a megélhetési biztonság fontosabb, mint a demokratikus jogok lobogtatása.
Az Egyesült Államok elnöki széke biztos várományosának tudatában szerda hajnalban Trump „a keményen dolgozó amerikaiak millióinak” gyors változást ígért. Adócsökkentést, a határok biztosítását és a háborúk megállítását. Már-már az örök békét is belengette győzelmi mámorában. De ami jó Amerikának, szinte biztos, hogy minket nem boldogít. Az 1956-os forradalom évfordulóján nem feledkezhetünk meg a geopolitikai érdekből elmaradt amerikai segítségnyújtásról. A mostani, trumpi ukrajnai béketervötlet is csak arról szól, miként erősítheti az USA világhatalmi pozícióját. Bennfentes források szerint engedményeket tennének az oroszoknak cserébe azért, hogy gyengítsék az orosz–kínai kapcsolatokat, megakadályozva egy erős ázsiai hatalmi szövetség kiteljesítését. Nagyon valószínű, hogy a másfél évtizede autonómiáért küzdő oroszok lakta régiók külön jogi státust kapnak, esetleg nemzetközi ellenőrzés alatt. Ráadásul Ukrajna euroatlanti csatlakozásának terve is lekerülhet a napirendről.
A román politikusok egymás lábára taposva küldték gratuláló távirataikat a leendő elnöknek, attól félve, nehogy feketelistára kerüljenek, amiért tegnapig még „Biden kezét csókolgatták”. Közben a gyomruk görcsbe rándult, a transznisztriai enklávé két évtizede befagyasztott konfliktusára gondolva. Nekünk sincs miért nagyon örvendenünk a republikánus győzelem láttán. Trump már kampányában az ukrajnaiak anyagi és hadászati támogatásának csökkentését helyezte kilátásba, illetve ezek átruházását az Európai Unióra. Vagyis a mi pénztárcánk keserüli meg ezt a győzelmet is. Az amúgy is meggyengült, versenyképességet vesztett európai gazdaságra nehéz évek várnak. Az egyetlen menekülő terv csak az lehet, ha az EU-ba tömörült országok olyan gazdaságélénkítő intézkedéseket hoznak, mint amilyenről a közös piac alapító atyái álmodtak. Ne legyünk csatlósai, se játékszerei sem az orosz, sem a kínai, de még az amerikai érdekeknek sem.
