Törvényt sért-e, aki az utcán él?
Szabó Máté magyarországi ombudsman a Fővárosi Közgyűlésnél kezdeményezte, hogy a testület 60 napon belül helyezze hatályon kívül az életvitelszerű „utcán élést” büntető rendeletet, mivel az – szerinte – a hajléktalanság mint státus kriminalizálását jelenti.
Szabó Máté magyarországi ombudsman a Fővárosi Közgyűlésnél kezdeményezte, hogy a testület 60 napon belül helyezze hatályon kívül az életvitelszerű „utcán élést” büntető rendeletet, mivel az – szerinte – a hajléktalanság mint státus kriminalizálását jelenti.
Az országgyűlési biztos hivatala által az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény szerint az ombudsman a vizsgálatában megállapította: nem felel meg a jogállami követelményeknek az önkormányzatoknak adott, indokolatlanul tág felhatalmazás a „rendeltetésszerű” közterület-használattal ellentétes magatartások szankcionálására. Szabó Máté szerint az e felhatalmazás alapján született, a hajléktalanságot mint helyzetet szankcionáló fővárosi önkormányzati rendelet sérti az érintettek egyenlő méltósághoz való jogát, s emiatt kezdeményezte „az alkotmányosan aggályos” rendelkezések hatályon kívül helyezését.
Az ombudsman emlékeztetett, hogy az építési törvény ez év január elsejétől hatályos módosítása felsorolja a közterület rendeltetési köreit és lehetőséget biztosít arra, hogy önkormányzatok az adott település közterületének „rendeltetésétől eltérő” használatát szabálysértéssé nyilváníthassák. A Fővárosi Közgyűlés e felhatalmazásra hivatkozva május 17-étől rendeletben írta elő: szabálysértés miatt pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve erre a célra használt ingóságait a közterületen tárolja.
„Jogállamban a közterületen való szabad jelenlét a főszabály, a közterület szabadon – az önkormányzat hozzájárulása és engedélye nélkül – használható” – emelte ki az ombudsman.
Az építési törvény viszont a szabad közterület-használat kivételességét állapítja meg, ez pedig oda is vezethet, hogy az egyébként „ártalmatlan magatartások” is a tiltottak közé kerülhetnek. A fővárosi önkormányzat rendeletéről pedig azt írta: az önmagában az életvitelszerű „utcán élést” és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyzetet, köztük ingóságaik elhelyezését bünteti, azaz közvetlenül a hajléktalanság mint státus kriminalizálását jelenti. Márpedig az ombudsman szerint „az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos krízishelyzet, ami a legritkább esetben az érintett tudatos választása”.
Mindezek alapján Szabó Máté felkérte a belügyminisztert, kezdeményezze az építési törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását, a Fővárosi Közgyűlésnél pedig azt indítványozta, hogy 60 napon belül helyezze hatályon kívül a közterület-használatról szóló rendeletének alkotmányosan aggályos rendelkezéseit.
Szabó Máté a belügyminiszternek javasolta azt is, hogy vizsgálja meg: „lehetséges volna-e egy olyan garanciális törvényi keretszabályozás kialakítása, amely rögzítené az önkormányzatok közterület-használattal kapcsolatos hatásköreit” – olvasható a közleményben.
