Több mint felére csökkent a székelyföldi turizmus forgalma

A sípályák már készülnek a nyitásra

A turizmus a koronavírus-járvány egyik legnagyobb vesztese, az ágazatnak az idei év kizárólag a túlélésről szólt. A járványhelyzet szülte korlátozások sajnos a hazai turizmust is térdre kényszerítették, a statisztikák szerint idén, a január–szeptember időszakban 55 százalékkal csökkent a Székelyföldre látogató turisták száma. A visszaesés leginkább a nagy kapacitású szálláshelyeket érinti, nekik több mint hatvanszázalékos forgalomcsökkenéssel kellett számolniuk, miközben a kis kapacitású szálláshelyek közel 37 százalékos visszaesésről számolnak be. A mindennapok tapasztalata tehát egyértelműen arra utal, hogy a turisták igyekeznek kerülni a kontaktust mind a személyzettel, mind pedig más turistákkal, ezért népszerűek a kisebb kulcsosházak, apartmanok. A székelyföldi turizmus terén tapasztalt forgalomvisszaesésről, valamint a közelgő síszezonról László Endrével, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnökével, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével beszélgettünk. 

A szakember Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai egységekre vonatkozó statisztikát is ismertetett, amely arról nyújt képet, miként alakult ezeknek az egységeknek a forgalma az idei év első felében. Mint mondta, különbséget kell tenni a kereskedelmi szálláshelyek, a vendéglátás és az utazási irodák között. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma átlagosan 36,8 százalékkal csökkent, és az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a nagy kapacitású szálláshelyeket jóval nagyobb mértékben érintette a visszaesés. 

– Ez gyakorlatilag előre vetíthető volt, már márciusban megfogalmaztuk, hogy ilyen körülmények között helyzetelőnyben lesznek a kis kapacitású szálláshelyek, villák, kulcsosházak, panziók. Míg a nagy kapacitású szállodák esetében a visszaesés 64,8 százalékos, a közepes kapacitásúaknál 48,4 százalékos, a kis kapacitásúaknál 36,8 százalékos, tehát utóbbiakat vették igénybe elsősorban a turisták. Ezen számok alakulását nagymértékben befolyásolta a márciusi, áprilisi kisesés, de még a májusi is. Júniusban kezdett fellendülni a turizmus, kevesebb volt az utazási korlátozás – mutatott rá a klaszter elnöke. Mint mondta, a kereskedelmi szálláshelyek kapcsán fontos megemlíteni, hogy egyetlen kormányrendelet sem tiltotta ezek működését, gyakorlatilag egy-két hónapig azért voltak bezárva, mert nem voltak turisták. Ezzel szemben a vendéglátásban tiltások korlátozták a tevékenységet. A vendéglátóegységek házhoz szállítással, teraszok üzemeltetésével, most pedig ezeknek a téliesítésével próbálják túlélni ezt a nehéz időszakot, azonban ezek véges lehetőségek. A Székelyföldet érintő statisztika szerint a vendéglátásban az év első felében átlagosan 33 százalék körüli visszaesést jegyeztek. 

– Itt is a nagyobb egységek számolnak nagyobb forgalomcsökkenéssel (átlagosan 40,5 százalékossal), a közepesek 32,2 százalékossal, míg a kisvállalkozásoknak 27,8 százalékkal esett vissza a forgalma. Viszont ami rendkívül drámai, az az utazási irodáknak a helyzete, hiszen esetükben átlagosan 60,5 százalékos visszaesésről beszélünk, a nagy irodáknál ez a szám 70,4, a közepeseknél 62,8, a kis irodáknak pedig szintén több mint ötvenszázalékos forgalomcsökkenéssel kellett számolniuk – ismertette a nemrég napvilágot látott adatokat László Endre. Az első fél évet, illetve a harmadik negyedévet is felölelő statisztika alapján idén a Székelyföldre érkező turisták száma 55,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Míg 2019-ben 753 ezer turista látogatott a Székelyföldre, idén január 1. – szeptember 30. között ez a szám 336 ezerre csökkent.

Minden támogatási lehetőséggel élni kell

Érdeklődésünkre, hogy a nagymértékű forgalom-visszaesés következtében mentek-e csődbe vendéglátásra, turizmusra szakosodott vállalkozások, illetve történtek-e tömeges elbocsátások, az elnök rámutatott: ebben a nehéz időszakban voltak bizonyos kedvező intézkedések, és azok a szálloda-, panziótulajdonosok vagy akár utazási irodák menedzserei, akik kihasználták a kormány által jóváhagyott támogatásokat, tudtak élni ezekkel a lehetőséggel, kissé könnyebben vészelik át ezt az időszakot. Azok, akik nem használták ki ezeket a lehetőségeket, bizony komoly gondokkal küszködnek. Mint mondta, fontos lépés volt – de sajnos nem mindenki vette komolyan – a forgalomkiesési bizonylatoknak a kiváltása, amit általában mind az uniós, mind pedig a kormányalapokból finanszírozott támogatások igénylésekor fel kell mutatni. A kiváltásnak véges határideje volt, először június, majd meghosszabbították szeptember15-ig, ellenben ezt követően is jelezték vállalkozók, hogy elmulasztották. 

– A Kereskedelmi Kamaránál azt a következtetést vontuk le, hogy nem mindenki bízott ezekben a támogatásokban, holott azt tapasztaltuk, hogy ezek működtek – tette hozzá. 

A klaszter elnöke szerint nem tudnak arról, hogy a három megyében csődbe mentek volna turisztikai vállalkozások, úgy tűnik, ha nehezen is, de igyekeznek túlélni. 

Mint mondta, német mintára októbertől be lehetett vezetni az úgynevezett rövidített munkaidőt, ezáltal a munkaadók, akiknek a tevékenysége visszaesett a járvány miatt, racionalizálni tudják az alkalmazottak munkaidejét, a fizetésbeli különbözetnek a 75 százalékát pedig az állam fedezi. Például egy nagy kapacitású szálloda esetében, ahol nyolcvan-száz alkalmazottat foglalkoztatnak, amennyiben ezt a lehetőséget kihasználva racionalizálják a munkaidőt, meg tudják tartani a személyzetet. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, sajnos félő, hogy a vendéglátásban dolgozó kiváló szakemberek, pincérek, tapasztalt szakácsok megelégelik ezt a helyzetet, és átprofilálódnak, majd amikor az élet visszatér a normális kerékvágásba, nem lesz, akivel dolgozniuk a vendéglátóegységeknek. 

– Mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy minden támogatási formát vegyen igénybe, hiszen a következő hat hónap is igen nehéz lesz – tanácsolta a klaszter elnöke.

Helyi szinten döntsenek a sípályák üzemeltetéséről

Lassan beköszönt a síszezon, a jelenlegi járványhelyzetben milyen körülmények között üzemelhetnek majd a sípályák, számíthatnak-e korlátozásokra a téli sportok szerelmesei? – kérdeztük a turisztikai klaszter elnökét. 

– November 26-án turisztikai desztinációs menedzsment vezetőtanácsi ülésre került sor a Madarasi Hargitán, ahová a Hargita térségében működő sípálya-üzemeltetőket, szállásadókat hívtuk össze tanácskozásra. Sajnos még nincsen kidolgozva egy központi utasítás a sípályák működésére. Egyelőre a romániai felvonósok szövetsége kidolgozott egy ajánlást, és eljuttatta a minisztériumhoz. Azt szeretnénk elérni, hogy a működési szabályok ne központosítottak legyenek, hanem régiós szinten, a megyei testületek döntsenek, azaz Maros megyében szülessen döntés arról, hogy a szovátai sípálya miként fog működni, illetve Hargita megyében arról, hogy a Madarasi Hargitán vagy Borszéken milyen körülmények között fogadják majd a sízőket, ugyanis ezek a helyszínek nem hasonlíthatók össze például a Prahova völgyével, sokkal kisebb tömeget vonzanak. Egyelőre tehát nincsen korlátozás, a hétvégén teszt üzemmódban működtek a Madarasi Hargitán a kisebb felvonók, a Kis Mihály és a Súgó pálya, működött a homoródfürdői Lobogó pályája. Bizonyára lesznek előírások, amelyeket be kell majd tartani, ellenben a sípályák esetében egyszerűbb a helyzet, hiszen mindenkin kesztyű van, általában legtöbben símaszkot hordanak, illetve a távolságot is lehet tartani, hiszen a felvonóknál eleve távol vannak egymástól a húzóeszközök – fejtette ki a szakember.