A természet kalendáriuma XXIX.

Csipegő-csöpögő, elázott Somostető. Télelő fanyar-tiszta illata szál a platánok alatt. Szöszmötöl az ősz: aranypázsitot, rubintot, kénsárgát, halovány lilát, égő csipkebokor vörösét teríti szemem elé. Az illanó fénybe levelek leple leheli párasóhaját, hogy estére köddé sűrűsödve hirtelen gyapjasodjék rá a Bulevárdra.

A Bulevárd citromsárga levélpompája (a cikkíró felvételei)

Csipegő-csöpögő, elázott Somostető. Télelő fanyar-tiszta illata szál a platánok alatt. Szöszmötöl az ősz: aranypázsitot, rubintot, kénsárgát, halovány lilát, égő csipkebokor vörösét teríti szemem elé. Az illanó fénybe levelek leple leheli párasóhaját, hogy estére köddé sűrűsödve hirtelen gyapjasodjék rá a Bulevárdra.

Nyugati ostorfáinak négyes sora még égre tartja citromsárga levélpompáját, de az első hideg köd földre forrázza lombját. A vastag levélszőnyeg a trappoló lépteket is letompítja, hogy szinte, mint sűrű vásznakon keresztül érkezik minden hang. Lebegek a világ közepén. A fák törzsei – be megöregedtek, szinte alig ismerem fel őket – felém mozdulnak. Részegít ez a köd. Szabadulást egyet kínál: az ég felé. Hunyorogva megcsillan a Kassziopeia alfája. A magyar mondavilágban a Korcsma nevet kapta, ahova még az Atyaúristen is bejárt iddogálni.

25-e Kataliné: a kisfarsang zárónapja.

Ahogyan Katalin máma dirigálja,

Olyan lesz az új év egész januárja.

Ne higgyünk e csíziónak! Ennek inkább:

Ha Katalin kopog, a karácsony locsog.

Szent Katalint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. A középkor híres és tisztelt szentje volt, képét – kerékkel ábrázolva – számos képzőművészeti alkotás őrzi. A vízimolnárok tisztelték pártfogójukként.

Szerelmi jóslás volt a Katalin-ág-hajtatás. Az e napon vízbe tett meggyfaág karácsonyra kizöldül. De vigyázat! Csak szűz lánynak borul virágba!

27-én a Szűz csillagképben csodálhatjuk meg a Vénusz és a Szaturnusz együttállását. Látszó távolságuk a holdkorong átmérőjéhez mérhető. Kora hajnalban, két és fél órával napkelte előtt gyönyörködhetünk bennük a pirkadó keleti égen.

Az ember áll a ködben, hallgatja a Csendet. Fülel. Rég elfeledett emberek meséinek ködéből csillámlik csupán a folyó ezüstje.

…Radna kék szorosán túl

őskori vértezetben ül hegytrónusán

a sík felett magasan Erdély,

fején csillagkorona,

kezében gránit törvénykönyv

s lábánál ezüst ösvény: a Maros…

– írja verses útirajzában Ormos Iván. 29-én lesz száztíz éve születésének. Az Út az Istenszéke felét így folytatja:

S míg ózón sűrűn át

keletnek tör a dübörgő acéltest,

a völgy felett, opálos éjben

középkorra mered vissza

romja a solymosi várnak…

…hirtelen, mintha mennydörögne,

elfut alattam a branyicskai híd,

s alig később Kőműves Kelemen

zord falain világít a bolygó

hold lámpájának fénye.

(A versbe legutóbb Borbáth Ottilia lehelt életet az Erdélyi Helikon íróinak jubileumi ünnepségén a Budapesti MOM Kulturális Központ Kupolatermében e hónap 17-én.)

30-án, András napján a másik helikonistáról se feledkezzünk meg: 1981-ben e napon ült az öröklét holdfény-lámpású vonatára Molter Károly.

András zárja a hegedűt. Napját követően befejeződnek a zajos mulatságok. András, a halász, Kr. u. 60-ban halt vértanúhalált, Petrában keresztre feszítették. Keresztje szárait átlósan ácsolták össze. Az András-kereszt vasúti átjárók figyelmeztető jelévé szelídült mára. Vele köszönt be advent, a várakozás ideje.

Párválasztó szokások kötődnek napjához: a lányok férfiruhaneműt tesznek a párnájuk alá, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

Az első hó is ekkortájt hull le.

Fehér András rossz év, víg András víg év.

Így az egyik regula. A másik meg emígyen válaszol:

András napi hó a vetésnek nem jó.

Ezek az időjósló rigmusok is csupán bájos csacskaságok. Nem igazukért, ízükért szeretjük őket.

Kelt 2012-ben, mikor a Nap a Nyilas havába lépett.

Kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán