A természet kalendáriuma XLIV.

Mikor a föld vérétől pezsdült erdő a kontyát mind lebontja, lengetve piros pántlikákat így zeng a tavasz friss heroldja:

Ha áttörnek az ibolyák/ Az elhalt, régi lombon

Mikor a föld vérétől pezsdült

erdő a kontyát mind lebontja,

lengetve piros pántlikákat

így zeng a tavasz friss heroldja:

„Május van!... S szemzett rózsarügyként

foganj meg már egy szívbe oltva

s bús bogáncsként tengő életed

legyen az öröm csipkebokra.”

De gonosz csőszök a régi búk,

most is mögöttem sántikálnak

s szűz várakozással megdobbant

szívektől visszaráncigálnak.

Lásd – ispilángi rózsaágra

tilalmas nékem itt hajolnom.

Istennek szánt rügyeimet hát

magamban mind, mind visszaoltom.

Induljunk áprilisnak a majdnem elfeledett Finta Zoltán Kis virágénekével. Nagyajtán született, az Erdélyi Helikon munkatársa volt. Sajátos zenéjű versei Erdővidék üzenete.

De milyen az ispilángi rózsa? Egyesek ősi, pogány kori kultusz emlékét sejtették benne. Nagyon ragaszkodott e szó magyarságához Pósa Lajos is, „a magyar gyermekirodalom megalapítója, ki birokra kelt volna avval, aki az ispilángnak legősibb magyar származását tagadásba vette volna” – írta volt 1914-ben Herman Ottó. Ő tisztázta véglegesen a szép hangzású szó német eredetét.

Ich spiel ein,

Ich spiel ein,

Ich spiel einen Rosenkranz

– kezdődik a gyerekversike, benne az „ich spiel ein” a szászok ajkán „ich spiel án”-nak hangzik, s ez alakult át a magyar gyerekek fülében ispilánggá.

Míg Finta április 7-én született, a természetet értőn szerető román költő Jászvárosban 1937-ben e napon dalolta át magát Rapszódiáiba.

Erdőcském, mily gyönyörű vagy,

Ha ritkán sző be árnyék,

S a könnyű szél a fák alatt

Csak alig fújdogál még...

Ha áttörnek az ibolyák

Az elhalt, régi lombon,

És míg a sűrűt járom át,

Kísér megannyi gondom.

Ha gyöngy lepi el utadat,

S a napsugár bejárja;

Erdőcském, mily gyönyörű vagy,

És mint én, olyan árva...

George Topîrceanu Dalát Bajor Andor szólaltatta meg magyarul.

Illattal felel reá az 1965-ben Áprily Lajos Ibolyája Visegrádról.

Már nem látlak meg kerti fű között,

kék kelyhedet bárhogy kínálhatod.

Fáradt szememre fátyol költözött.

Dúsan, dúsabban add az illatod!

Emlékszem illatokra – réved, talán az 1906-os Székelyudvarhely áprilisába vagy talán Marosvécs kastélykertjébe Szemlér Ferenc: 

Emlékszem fénylő illatokra, például a korai

nárcisz égő, ámulatba ejtő fiatal

lüktetésére serdülő-kori tanulóasztalok

közepén – bodzák fehér tányér-virágai

fanyar szagára tavaszodó kert-kőfalak még

hökkentő hűvösében – bazsarózsák mindent

elöntő édes áradására napsütött füves

virágágyások kellős közepén – jól emlékszem bizony

a gyöngyvirágra is, amelyet vegyszerekkel

oly megtévesztő módon másolnak manapság –

a jázmin tömött bokrait se tudnám elfelejteni,

az orgonákat sem, amit boroszlán néven

emlegettünk volt egykor, sem pedig a méhek

kedvenc fehér fürtjét: a korai akácot – mert én

mitsem felejtek el és mindenre emlékezem,

– de csak emlékszem, mert gyilkos, gonosz öregség

vad öklével naponta zúzza széjjel rejtett

szagló-idegem érzékeny sejtjeit, –

többé talán már föl se foghatom valódi kedves

illatait vagy ártó szagait a párolgó világnak –

emlékeimből élhetek csupán, ha még

egyáltalán élni engedtetik nekem.

Ebben a botladozó tavaszban ma a Csereerdő dűlőjébe az Unomál alá vinnélek el Téged, kedves Olvasóm.

A pipaccsal rokon odvas keltike virágozik ott. Nevezik likas írnek, Szent György-búzának, tavaszi gerezdeskének is. Tejnedv nélküli, 10–30 cm magas növény. Gömb alakú gumója idővel odvasodik, innen a neve. Izokinolin alkaloidái erősen mérgezőek. Gumókivonatát korábban féregűzésre, menstruációs zavarok gyógyítására alkalmazták. Központi idegrendszert bénító hatású, nyugtatókban fordul elő, de csak orvosi ellenőrzés mellett használható. A homeopátiában légúti gyulladások, reuma, emésztési gyengeség ellen alkalmazzák.

Kékesszürke szárán levelei hosszabb nyélen ülnek, kétszer hármasan osztottak. 10-20 virágból álló, végálló fürtjeiben a virágok lilásak, bíborlilásak, vagy éppen krémfehérek, hosszú sarkantyúkkal. A két színváltozat együtt fordul elő.

Ma búcsúzóul odvas keltikék virágszőnyegét terítve eléd,

Maradok kiváló tisztelettel:

Kiss Székely Zoltán

Kelt 2013-ban, az Ébredés havába toppanva