A természet kalendáriuma XLII.

Kalotaszegi mulatós éneket idézek. Ki tudja ma már, hogy bizony a szöveg eredetije mókásan arról szól, hogy honnan is került össze egy jó eke a XIX. század végén a Kárpát-medencében?

Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

„Szántani kén', tavasz vagyon,

a szerszámom széjjel vagyon…

S négy szép tulkom a vásárba,

Isten tudja, hol az ára.”

Kalotaszegi mulatós éneket idézek. Ki tudja ma már, hogy bizony a szöveg eredetije mókásan arról szól, hogy honnan is került össze egy jó eke a XIX. század végén a Kárpát-medencében?

„Ekém vasa készül Pesten,

a csoroszlyám Debrecenben,

kerekem van Kerekiben,

kerékszegem Szegedében,

kakas szegem van Tyukodon,

címervasam Nagyváradon,

kormánydeszkám Böszörményben,

eketalpam Turkevében…

Semmi sincsen ki egészen,

magam se vagyok még készen.”

Mint ahogy ez a tavasz sincs még készen. Minapi kép. A téli jázmin (Jasminum nudiflorum) még lombtalan ágain kénsárga virágait lepi el a növekvő hópárna.

Talán a C/2011 L4 m (Panstarrs) üstökössel érkezik. Március közepétől szabad szemmel is láthatjuk, s így csaknem tizenhat esztendő után ismét gyönyörködhetünk egy kométában: napnyugta után a nyugati égbolt peremén cibálja majd a napszél az üstökét. Március 10-én érte el napközelpontját, ekkor a Merkúr távolságán belülre került. Mi a távolodó, és reményeink szerint az erős napsugárzás hatására igencsak aktív üstököst figyelhetünk meg, talán egészen április közepéig szabad szemmel is.

József 19-én köszönt be. „Szent József kiosztja a madaraknak a sípokat” – tartják faluhelyt. Bizony, a harkályok és a cinegék már a párválasztással gondolnak: a kakaskák revirt foglalnak, innen etetik majd fészekaljukat a tojóval együtt. A csuszka is énekelni kezd. Bele-beleszól a csilp-csalp füzike, de az énekesrigó intonációja mindnyájukét felülmúlja. Pedzik a dalt már a seregélyek s az erdei pintyek, olykor már a barátka poszátát is hallani. Az őszapók vízparti füzesekben serénykednek. S korai órán felcsendül a pacsirta éneke is. Árokpartokon csaláncsúcsok hangolnak. Vörösbegyek éneklik rekedtre magukat.

„Ha szereted a tavaszi füvet,

finom cipellőd kerülgesse szépen;

ne taposs rá a hegyről lejövet,

őrizzen meg bennünket jóemlékben.

– Tavasz-hívó versében írta volt az éppen harmincegy éve elköltözött Jékely Zoltán –

A kerítés tövében kis virág

– neked adom; az idén az első;

s az utolsót is neked nyújtom át,

ha majd az ideje annak is eljő.”

20-án jómagam préselt virágot veszek elő. Féltve őrzött kincsem ez a jácint. Kossuth Lajos sírjáról – mauzóleuma csak később épült meg – hozta a millennium évében, 1896-ban dédnagyanyám, két évvel a turini remete halála után.

Aztán sorjáznak a tavasz ünnepei.

„Sándor, József, Benedek,

Zsákban hozzák a meleget.”

Benedek, 21. – tavaszi napéjegyenlőség, egyben a költészet világnapja; 22. – a vízé; 23. – a meteorológiáé.

Így érkezünk 24-én virágvasárnaphoz.

„A dombraszállt Nap gyújtó fényözönben

fürdette a parányi templomot;

s mint valami monumentális röntgen,

karcsú hajóján átvilágított.”

Jékely Zoltán versén átvilágító fény költözik át erre a kakasmandikóra is a képen. A Németkalap fölött, a Cinegetető felé vezető erdőszéli úton már virágoznia kell. Az apa, Áprily Lajos írta volt a Halálmadárban:

„…ennyi vággyal még sosem dalolt.

A karcsú ág is reszketett alatta,

némán figyelt a barna házikó,

s csudálkozó szemét reá nyitotta

a hóvirág s a piros mandikó.”

25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony. A néphagyomány szerint e nap kell a fákat oltani, szemezni. A Bánátban ilyenkor vörösbort ittak faültetéskor, hogy a fák
„vére” növekedjék. A Mezőségen kukoricát pattogtattak, hogy a rügyek kipattanását elősegítsék. És Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza haza a vándormadarakat is. Jönnek a gémek, a gólyák, nehézkes testükkel akár 1000 méteres magasságban. Alant repülnek a fecskék, ludak, récék. Éjjel érkezik a kakukk, a szalonkával és a kecskefejővel.

Idén nagypéntek 29-ére esik. 1944-ben e nap volt Marosvécsen az utolsó Erdélyi Helikon megnyitója. Kemény kastélykertjébe beint az Istenszéke, zimankós tavaszt üzen.

Kelt a 2013. esztendő március idusa után, mikor a Nap a Halak jegyébe lépett.

Maradok kiváló tisztelettel: