Így szól a szeptemberre rendelt csízió az 1480-ból származó Nagyenyedi kódexben. A kalendárium negyvenöt veretes sorban ismerteti az esztendő jeles napjait.
Így szól a szeptemberre rendelt csízió az 1480-ból származó Nagyenyedi kódexben. A kalendárium negyvenöt veretes sorban ismerteti az esztendő jeles napjait. Meghökkentő képek, pedig nem akart mást a névtelen szerző, mint a kor szokása szerint felsorolni az észben tartandó napokat, gyakran csupán őrszóval utalva egyik-másik jeles napra. Fejtsük meg mi is ezt a szürrealista szeptembert!
Szent Egyed apátot a naptárban Szent Imre követi, aki tudatosan zárkózott el az utódnemzéstől. Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg egy vadkan öklelte fel a bihari Igfon-erdőben vadászat közben. Egyes források halála napját szeptember 7-re teszik.
Nyolcadika Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számon tartott ünnepünk. Az alábbi, Balassa-strófára szedett énekünk egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát:
„Ma született e világra
Egy ékes kisasszonyság,
Kinek kebléből bimbózik
Fölséges nagy uraság.
Fellegek és az egek közt
Ma tartatik vigasság.
Az angyalok énekelnek,
Zengenek a muzsikák.”
Követi szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalása. A régi katolikus naptár három Szent Kereszt ünnepet tartott számon. E három ünnepnap szinte hajszálra harmadolja az évet: január 6. vízkereszt napja, május 3. pedig a Szent Kereszt megtalálásának napja.
Szeptember 18-án gyilkolták meg Szent Lambertet valamikor a VII. században. A frank birodalomban Lambert halálát az erőszakos térítés miatt feltörő feszültségek okozták. Érdekes adalék, hogy a katolikus egyház csak 1969 óta ünnepli újra a szenteket haláluk napján.
Máté apostol és evangélista névünnepét már a legkorábbi vértanúakták is szeptember 21-ére tették. Rómában a XI. századtól ez a nap a hivatalos emléknapja. Szeptember 21. még a Szűz jegyébe esik, de már közel a Mérleg hava és véle új határnap: az őszi napéjegyenlőség napja.
„Máté, akit Lévinek is hívtak, a hagyomány szerint az első evangélium szerzője. Adószedő és vámos volt Kafarnaumban... Az adószedő és a vámos elengedhetetlen kelléke volt a mérleg. Az ószövetségi idők fizetőeszköze a súlyra mért nemesfém volt. A később használatos pénzegységek nevében fennmaradt a régi súlymértékek, például a tálentum neve. De a pénzérmék súlyát is ellenőrizték, hiszen a csalást leggyakrabban az érmék körülnyírásával (nemes-fémtartalmuk csökkentésével) követték el. Kafarnaum, ahol Máté működött, határváros volt Heródes Antipász és Fülöp részes-fejedelmek római oltalom alatt álló országocskája között. Mérleg és határváros: ez lehetett az a két evangéliumi mozzanat, amely Mátét illetően a jelképekre fogékony (s a hagyományokra is ügyelő) korai naptárszerkesztőket befolyásolta.” – olvashatjuk Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.
24-e Szent Gellért napja. A Gellért-hegy szobrával és legendájával magasodik a vén Duna fölé, szinte közepén a Kárpát-medencének.
Kozma és Damján a korai egyház két vértanú szentje. A szíriai Cirusban szenvedtek mártíromságot a diocletianusi üldöztetések alatt 303-ban. Ikertestvérek voltak, és mindketten a gyógyítást választották élethivatásul. Ünnepük szeptember 27-e. Az orvosok, felcserek és borbélyok védőszentje volt Kozma, a patikusok patrónusa pedig Damján.
28-a Szent Mihály arkangyal napja. Nevének jelentése: „Kicsoda olyan, mint Isten?” Ő harcolt a sárkánnyal és angyalaival, s az égből levetve nagy győzelmet aratott rajtuk. Ő vitatkozott az ördöggel Mózes testéről, mert az elő akarta adni a testet, hogy Isten gyanánt imádják a zsidók. Ő veszi át a holtak lelkét, és az örvendezés paradicsomába vezeti őket. Hajdan a zsinagóga fejedelme volt; ma az Úr az egyház fejedelmének állította. Mint mondják, ő sújtotta csapásokkal az egyiptomiakat, ő választotta szét a Vörös-tengert, ő vezette a népet a pusztában, és ő vezette be őket az Ígéret Földjére. A szent angyalok seregében ő Krisztus zászlótartója; az Úr parancsára majd ő öli meg az Olajfák hegyén az Antikrisztust. Mihály arkangyal szavára támadnak fel a halottak, s ő mutatja meg az ítélet napján a keresztet, a szögeket, a lándzsát és a töviskoronát.
E félszáraz, szinte trópusi meleg őszkezdeten az egész Kárpát-medencében a termikus kiegyenlítődés hatására lelassul a levegőtömegek mozgása, s az egyre fokozódó hőkisugárzás eredményeképpen a hőmérséklet fokozatosan csökkenni kezd. A Keleti- és a Nyugati-Kárpátok közé szorult hegyközi medencék éghajlata ilyenkor a legkellemesebb. Miközben a törökmogyoró bozontos kupacslevelei közül hullani kezd az ez évi termés, a bükk-kupacsok nyár végi estéken halk koppanással engedik el eddig rabságban tartott makkjaikat, s a cserszömörce barna-vörös szőrös terméságazata ledobja magjait a földre, a vad iszalag pedig hólabdától elirigyelt szőrös terméscsoportjait hengergeti a reggeli napfényben, néhol a díszberkenyék téglapirosa házasodik másodvirágzó lila akác (Wisteria sinensis) fürtökkel, s az elárvult kőfalon repkények örökzöldje színesülő vadszőlőlevelekkel harcol minden meghódítható kiszögellésért.
Mérlegre kerül az idei nyár az érés és a begyűjtés határán. Csalni itt már nem lehet. A természetben is ki-ki tálentumát most csillantja fel igazán.
Maradok ez ősz eleji zsongásban, kiváló tisztelettel:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
