A természet kalendáriuma (CCLXXIV.)

Hűvös szeptembervégi este;

besüt a hold az ablakon.

Kezemben nagy-nagy piros alma,

őröl, mormol az idő malma,

duruzsolását félve hallgatom.

 

– veszem a szót Jékely Zoltán 1939-ben írt Szeptembervégi estejéből –

 

(…) Hideg széllel jönnek a házra

s hívnak a városszéli kertek.

A fákon ért szilvák sírása:

„Hát életünk egy nyárra terjed?”

A fűben alma-hulla erjed.

 

(…) Száraz kórók lábunkba marnak,

fázós, utolsó denevérek

szárnyukkal csillagot takarnak.

Sírkeresztek a lámpafények,

melyek a domboldalban égnek.

 

Hideg a kő, nem hull a csillag,

a kémények sűrűn pipálnak;

a Kollégyom körül latin-szag,

szaga bús tanulási kínnak

s száz régi enyedi diáknak.

 

Kántáló szép cselédleányok,

illatosak s örökre tiszták,

ó, nagymamák, ó, rőzselángok,

ánizsteák, gombák, puliszkák,

nélkületek velem mi lesz hát? (…)

 

A szokatlanul vastag felhőpárna borította hajnali ég néha kitisztuló peremén, napkelte előtt három fertályórával a Vénusz fényes fehéren trónol a keleti égbolton, hogy aztán szinte átmenet nélkül halványuljon bele az érkező fénybe. Égi útján lassan közeledik a Naphoz. A Mars éppen menekül utóbbi hajnali fénye elől az Oroszlánba. A hónap elején még jól szemrevételezhető kistestvérük, a Merkúr kelte órányit előzi a Napét, mostanra fénye elvész a pirkadatban.

Szeptember s október kézfogója. Környéke történésekben gazdag.

11 éve, 2006. szeptember 30-án költözött a vásárhelyi református temető cinterme közelébe a mezőségi táj hűségese, Sütő András.

25 éve október első hétvégéjén, az őszi madárvonulás időszakának közepén, a madárvédők Európa-szerte megrendezik a madármegfigyelő napokat.

26 éve, 1991. óta október 4-én, Assisi Szent Ferencre emlékezve ünneplik világszerte az állatok napját.

37 éve, 1980. szeptember 29-én Gyulafehérváron az örök életbe költözött Csíkszentdomokos nagy szülöttje, Márton Áron.

Azelőtt három évvel, 1977-ben, a bajkonuri űrkikötőből elindították az első többéves időtartamra tervezett űrállomást, a Szaljut-6-ot. Ezen az űrobjektumon lett űrhajós Farkas Bertalan hétnyi ideig 1980-ban, s ő próbálta ki az egyik legsikeresebbnek bizonyult magyar űreszközt, az űrhajósokat ért kozmikus sugárzást mérő Pillét.

38 éve, 1979 októberének első napján hagyta itt örökre ösvényeit Tulogdi János geológus, az erdélyi turistamozgalom nagy öregje.

60 éve, 1957. október 4-én megkezdődött az űrkorszak. Pályára bocsátották a Föld első útitársát, a Szputnyik-1-et, mely 96 perc alatt kerülte meg a Földet. Az 58 kg-os gömb nagyjából 3 hónapig üzemelt, majd a légkörbe érve elégett. A kozmoszból érkező bip-bip-bip-jét a rádióamatőrök is fogták, s nemsokára a rádióadók a pontos idő jelzésére átvették a máig használatos jelzést. Az ENSZ 2000 óta ünnepli a világűr hetét október 4. és 10. között.

78 éve, 1939. szeptember 30-án meghalt a kolozsvári születésű Sigmond Elek, a korszerű talajtan megteremtője. Úttörője volt a talaj foszforsavszükséglet-vizsgálatának s a szikes talajok javításának.

Azelőtt három évvel, 1936-ban halt meg a dési születésű Ilosvay Lajos vegyész. Hosszú időn keresztül a Természettudományi Társulat titkára, majd elnöke, 1925-től 1928-ig pedig az MTA másodelnöke. Szerkesztette a Magyar Chemiai Folyóiratot, később a Természettudományi Közlönyt. Korszakalkotó felfedezése: a villámlások hatására nitrogén-oxidok keletkeznek a levegőben, amelyek az esővel mosódnak a földkéregbe. (Világszerte ez a legfontosabb természetes utánpótlása a talajok N-veszteségének.) Másrészt e felfedezés egyik kiindulópontja az élet keletkezéselméleteinek.

132 éve, 1885. október 4-én született Gógánváralján Gaál Sándor fizikus. A ciklotron működési elvét 1929-ben dolgozta ki. A feltalálásért E. O. Lawrence 1939-ben kapott Nobel-díjat… Ugyancsak a világon elsőként dolgozta ki az első protongyorsító elméletét, ezért 1951-ben John Cockcroft és E. T. S. Walton vehetett át Nobel-díjat…

158 éve, 1859. szeptember 30-án született Benedek Elek. E nap 2005 óta a magyar népmeséé. 2006-ban a budai Mesemúzeum előtt, Kányádi Sándor kezdeményezésére, felállították az első Elek apó kútját. Immár öt ilyen kút áll a Kárpát-medencében. A legutóbbit 2017 júliusában avatták Kápolnásfaluban.

192 éve, 1825. október 5-én született id. Xántus János, a Budapesti Állat- és Növénykert megalapítója.

201 éve, 1816. október 3-án született Haynald Lajos érsek, botanikus. Erdélyi püspöksége alatt létesítette a csíksomlyói gimnáziumot és tanítóképzőt s a gyulafehérvári nőnevelő intézetet. Herbáriumát és növénytani szakkönyvtárát a Nemzeti Múzeumra hagyta, amely így Európa harmadik legnagyobb botanikai könyvtárával büszkélkedhetett. Közel félszáz növényt neveztek el róla. A legismertebb nemzetség a Schur által leírt dél-európai Haynaldia.

203 éve, 1814. október 5-én született Nagyszebenben Fuss Mihály flórakutató, lelkész. Haynald még erdélyi püspök korában bízta volt meg Erdély flórájának megírásával. A Nagyszebenben 1866-ban megjelent Flora Transsylvaniae tette ismertté nevét.

435 éve, 1582-ben október 4-ét közvetlenül 1582. október 15-e követte: a keresztény országok jó részében életbe lépett a Gergely-féle naptár.

506 éve, 1511. szeptember 29-én született Szervét Mihály, a kisvérkör első leírója. Korszakos felfedezését a Christianismi Restitutio című művében mutatta be, amelyben egyben bírálta Kálvin reformjait. Szentháromság-tagadó volt. Elvhűsége vezette végül máglyahalálához is. Követői Erdélyben az unitáriusok voltak. A magyar irodalom gyöngyszeme, Sütő András drámája, a Csillag a máglyán ebből a történetből táplálkozik.

1017 éve, Kr. u. 1000-ben lett a halottak szószólója is Szent Mihály arkangyal. Névünnepe szeptember 29. Szent István korától kultusza ma is tart a Kárpát-medencében. Kezdődött a kisfarsang ideje, a lakodalmak Katalin napjáig tartó őszi időszaka.

Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák – tartja egyik mondásunk. Igaza szinte megkérdőjelezhetetlen, akárcsak ezé:

 

Szent Mihálykor keleti szél

Igen komoly telet ígér.

 

Komor Dsida Jenő 1930-as Kalendárium szonettekben ciklusának Októberi darabja, Az erdélyi szüret dicsérete is:

 

A sors galád napok közé sodort.

Nincs semmi, semmi víg szüreti hang itt,

a szőlősgazda szomszédjára sandít

s a pinceszájra követ kőre hord.

 

Zárt ajtók mögött sír a lezuhant hit.

Unott, bús arccal szürcsölik a bort,

mely dohos pincék mélyében kiforrt

és gyűlöletet száz repedt harang szít.

 

Mikor majd égi igék zengenek

s közös szüret nagy, boldog mámorával

együtt mulatnak három nemzetek

 

s egymást hintik a könnyek harmatával –

Úristen, akkor én már hol leszek

s kiből fakad majd harsogó, vidám dal?

 

Reménykedve majdani közös szüretekben s akkori dalnokokban, Áron püspök, Elek apó, Szervét hűségével áldva és verve, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2017-ben, szeptemberben, Szent Mihálykor