Indulok Reményik Sándor Szent János-szobor című versének társaságában a tavasz közepének.
Az Istenbe s az őszbe elmerült.
És átnéz, messze néz át a kert fáin,
Kő-ajka zeng a déli verőfényben:
„Csak szeressétek egymást, fiacskáim.”
A legenda szerint Domitianus idejében a már öreg apostolt fortyogó olívaolajjal teli katlanba vetették, s János nemcsak hogy sértetlenül lépett ki belőle, de valósággal megfiatalodott. E jelenet látható a Nagy-Küküllő menti Muzsna szász templomának 1521-ből származó szárnyas oltárán is. János a tanítványok közt a legfiatalabb. A negyedik evangélium, három apostoli levél szerzője. A császár Patmosz szigetére száműzte, ott volt része azokban a látomásokban, amiket a Jelenések könyvében leírt. Már százéves lehetett, mikor Traianus uralkodásának idején meghalt – az apostolok közül egyedüliként természetes halállal.
Az olívaolaj a mediterráneumban a gabona mellett a legfontosabb termék mai napig. Főztek-sütöttek vele, használták gyógykenetként csípések, égések és más sebek kezelésére, testápoló szerként. A mécses kanóca is belemártózott. Az ókori Egyiptom halottkultuszában rituális kenetként használták, mint aminek hatalma van az élet fölött, mivel „egyesíti a tagokat, összeforrasztja a csontokat, s azokra visszanöveszti a húst”. Szent olajjal kenték föl – „tartósították” – a zsidók királyait, s e művelet az európai koronázási szertartásoknak is fontos mozzanata lett.
Az olajfa – Pallasz Athénének szent fája – termékenység- és tavaszpontjelkép volt. Héraklész olajfa buzogánya is tavaszpontjelkép. A bibliai vízözön-elbeszélés galambjának a csőrében lévő olajág a téli árvizeket felszárító meleg érkeztét hirdeti, de Jézust is az Olajfák hegyén fogják el ellenségei.
Mindez összefügg azzal, hogy az olajütés elsősorban tavaszi munka. Az olajbogyószüret novembertől márciusig tart, de mennél tovább marad a termés a fákon, annál magasabb lesz a magvak olajtartalma. Így a tavaszi pogány termékenységrítusokon már új olajat használhattak.
Az antik Rómában a tavasz zárónapja május 6. Ugyanakkor a csillagászati tavasz kellős közepe, 45–45 nap választja el mind a tavaszi napéjegyenlőségtől, mind a nyári napfordulótól.
381 éve e napon alapította Pázmány Péter bíboros az első tartósan működő magyar egyetemet – az ELTE jogelődjét – Nagyszombaton.
Ezen a – Pestre átköltözött egyetemen – tanult s később botanikát tanított az éppen 225 éve Pozsonyban született Sadler József is, az egyetem Központi Herbáriumának létrehozója. Ez a herbárium – sok vásárhelyi adat őrzője-rejtegetője – ma a Természettudományi Múzeum része.
157 évvel ezelőtt fejezte be földi pályafutását Alexander von Humboldt német természettudós, világutazó. Sokirányú tevékenységének legkiemelkedőbb gyümölcse az 1845–58 között megjelent Kosmos című munkája, melyben az ökológia alapjait fektette le.
Tavasz közepe. Bárányfelhők az égen. Virágzik már az eperfa is. A fehér- és feketeeper-fa (Morus sp.) az utak mentén. Leveleivel nem is oly rég még a selyemhernyókat táplálták. Ma már szinte csak memento mori.
Lassan virágba borul a görgényi nárciszrét is, mire égi vándorlása során május 9-én 11.12 és 18.42 óra között a Merkúr átvonul Napunk előtt. Ilyenkor a bolygó kicsiny fekete korongként látható, mely lassan araszol a Nap előtt. A Merkúron kívül csak a Vénusz pályája van a Földén belül, így csakis ők vonulhatnak el a Földről nézvést központi égitestünk előtt. Ritka esemény ez, a Merkúr esetében átlagosan tizenháromszor történik meg egy évszázad alatt. Jelen csillagászati időszakban a Merkúr kora májusi átvonulásakor a Nap látszó átmérője 1902 ívmásodperc, míg a Merkúré 12. Vagyis a Merkúr 158-szor kisebbnek látszik a Napnál.
367 éve, 1649. május 10-én született Désen Pápai Páriz Ferenc, a Pax corporis írója, a híres latin–magyar szótáríró. Gyulafehérváron, Marosvásárhelyen és Nagyenyeden, Lipcsében, Heidelbergben és Bázelben tanult. 1675-ben hazatérve Apafi Mihály fejedelem udvari orvosa és a nagyenyedi kollégium tanára lett, ott működött haláláig.
E nap ugyanakkor a madarak és fák napja a Kárpát-medencében. A világon először Chernel István szervezte meg, 1902-ben, Magyarországon. Alapgondolatát Herman Ottó így fogalmazta meg:
„ …évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.”
Vajon hány Kárpát-medencei iskolában ünneplik meg manapság e napot?
Árva gondolatomra ráfelel az árvácskák milliomnyi arca. A református temetőben öcsém gyűjtötte egykoron a különböző szín- és alakváltozatait. Hihetetlen formagazdagságuk késő őszig pompás szőnyeget varázsolhat köz- és temetőkertjeinkbe.
E virágtenger bűvöletében búcsúzva Tőled, kedve Olvasóm, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2016-ban, tavasz közepén, Olajban főtt Szent János napján
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
