Techuniverzum

Mennyit keres az Apple egy iPhone-on?

Egy-egy termék megvásárlásánál mindig felmerül a kérdés, hogy vajon mennyit keres rajta a gyártó? Azonban nemcsak a vállalat nyer a terméken, hanem mások is, mert például egy okostelefon esetében vannak olyan alkatrészek, amelyeket egy harmadik fél szolgáltat mint beszállító. Az iPhone-ok kijelzői például a Samsungtól származnak. Vagyis a képernyő révén már eleve keletkezik egy haszon, ami a dél-koreai gyártó pénztárcájába kerül, erre teszi rá az Apple a saját hasznát. Ha összeszámoljuk a beszállítóktól származó alkatrészeket, a saját vállalat saját gyártású alkatrészeit és a munkaórákat, kapunk egy összeget, ez mutatja, hogy mennyibe kerül egy egység elkészítése. Azaz a vállalat ennyiért kellene eladja a terméket, hogy nullában jöjjön ki, vagyis ne keletkezzen se veszteség, se nyereség. Viszont egy cégnek szüksége van profitra, hogy megmaradhasson, és tovább tudjon fejlődni. A kérdés az, hogy mennyit tesz rá, mennyit szeretne nyerni egy terméken? A Counterpoint Research piackutató cég azt számolta ki, hogy mennyit nyer az Apple egy iPhone 14 Pro Maxon.

Ez a készülék tavaly szeptemberben jelent meg, ez az Apple mind méretben, mind tudásban legnagyobb eszköze, így a legdrágább is. A készüléknek van 128, 256, 512 és 1024 GB-os változata is. Értelemszerűen az előállítási ár is változik a tárhely függvényében. A Counterpoint Research a 128 GB-os változatot vette alapul, vagyis a legolcsóbbat. Ez az Egyesült Államokban 1099 dollár – Romániában 6800 lej, viszont hivatalos Apple üzletlánc hiányában változik az ár. De maradjunk az amerikai árnál, mert még így is sokkolóan hangzik, hogy az Apple-nek mindössze 464 dollárjába kerül a készülék előállítása, vagyis a nyereség 635 dollár, azaz 135%-os profitkulccsal dolgozik ezen termék esetében. Bár hatalmas a nyereség, vannak olyan részletek, amelyek mellett nem lehet csak úgy elmenni. Az egyik ilyen, hogy az iPhone 14 Pro Max előállítási költsége 3,7%-kal magasabb, mint a korábbi csúcsmodellé, a 13 Pro Maxé. Csak a processzor, az A16-os Bionic chip 11 dollárral nagyobb költséget jelent az Apple számára, mint a 2021-es A15-ös változat. Ez azt jelenti, hogy a telefon előállítási költségének immár a 20%-át teszi ki a processzor a korábbi 18 helyett. Továbbá a 6,7 hüvelykes AMOLED kijelző is 1 százalékponttal drágult, ez is további 20%-ot tesz ki. Egy százalékkal többe kerül a kamerarendszer is, viszont egy százalékkal kevesebbe a mobilhálózati elemek. Azonban mindent egybevetve, az Apple-nek többe kerül egy csúcs iPhone előállítása, mint egy évvel korábban, ennek ellenére nem drágított. Lehet azt mondani, hogy ilyen profitkulcs mellett nem kell sajnálni, ami igaz is, de az infláció miatt gond nélkül bejelenthette volna a cég, hogy kénytelen árat emelni, hogy tartsa az előző évekbeli nyereségi szintet. Más szereplők éltek ezzel a techpiacon.

Egy másik érdekesség az iPhone 14 Pro Max árképzését tekintve, hogy jelentős eltérés van a különböző piacokra szánt változatok között. Például az amerikai régióban kapható változat 474 dollárból gyártható le, miközben vannak olyan piacok, ahol a gyártási költség 454 dollárra tehető. A különbség a mobilhálózati elemek környékén keresendő, a különbségek az antennarendszerben vannak, amelyek nemcsak technológiájukban, hanem értékükben is eltérnek egymástól.

Mégsem mehetünk el a több mint 600 dolláros nyereség mellett szó nélkül. Egy telefonon többet nyer az Apple, mint amennyit belefektet, akár ezt is lehetne mondani. Azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Ebből a nyereségből le kell vonni a kutatásfejlesztésre szánt összegeket, a szállítási és a marketingköltségeket. Utóbbi két tétel nagyban változik, annak függvényében, hogy hol élünk. Ugyanis az Apple Európában nem igazán él a reklámozás nyújtotta lehetőségekkel, ezzel szemben az Egyesült Államokban számos felületen hirdetik a termékeit. A szállítási költségek pedig változnak, mert nem elhanyagolható részlet, hogy hova kell szállítani Cupertinóból az iPhone-t. Lehet, hogy csak a szomszéd városba, de az is lehet, hogy éppen Marosvásárhelyre. Ez pedig hatalmas árbeli különbséget szülhet.

Ami pedig a kutatásfejlesztést illeti, ez talán a legdrágább része az egész folyamatnak. Rengeteg emberre van szükség, akiknek fizetést kell adni, és akkor még nem beszéltünk a gépek kopásáról, a kísérletben felhasznált nyers- vagy félkész anyagokról, amelyek további dollárokat jelentenek. Mivel pedig az Apple minden évben új processzort mutat be – és természetesen más komponensek is fejlődnek –, úgy kell számoljon, hogy a következő modell bemutatásáig megtérüljenek ezek a költségek is. Mindhárom tényező olyan részlet, amelyeket egy piackutató cég sem tud felbecsülni, illetve egységekre megfelelően leosztani, ezért nem becsülte fel a Counterpoint Research sem. Természetesen még így sem kell sajnálni az Apple-t, mert nem véletlenül a legértékesebb vállalat globális léptékben, viszont az is biztos, hogy a 635 dollár fele sem marad meg neki a számolás végére, talán a negyede sem.

„Világító” újdonság a Windowsba

Egyre több az olyan számítógépes kellék (billentyűzet, egér stb.), amely képes világítani. Ezekkel a gyártók elsősorban azokat a személyeket célozzák meg, akik szeretik a számítógépes játékokat. A színskála alapján nevezték el ezeket a kellékeket RGB-kiegészítőknek, azonban ezek az eszközök elég gyakran igényelnek harmadik féltől származó szoftvereket, amelyek – az olcsóbbak – hemzsegnek a hibáktól, arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben biztonsági kockázatot is jelenthetnek. Az amúgy sem egyszerű helyzetet bonyolítja, ha különböző gyártóktól származnak a kellékek. Ebben az esetben minden eszköz vezérléséhez külön alkalmazás szükséges. Ebben a káoszban szeretne rendet tenni a Windows 11.

A Microsoft egy olyan opciót szeretne beépíteni az operációs rendszerbe, amely lehetővé teszi, hogy a számítógép saját beállításaiból, vagyis a gépházból lehessen vezérelni a világító kellékeket. A Bleeping Computer írta meg, hogy a funkció egyelőre csak fejlesztői csatornán érhető el a Windows 11 kiadásában, és akkor is rejtett funkcióként, azaz magától még a fejlesztői módban sem jelenik meg, csak akkor, ha a programozó tudja, hogyan kell előhívni. Ha ez megtörtént a gépházban, a Személyre szabás menüpont alatt a Lightning (magyarul: világítás) opciót kell keresni, ahol az összes csatlakoztatott, világítani képes kellék felbukkan. Ezekre kattintva állítható be a fényerősség mellett az is, hogy milyen fényeffektusokat mutasson az eszköz, milyen sebességgel, milyen színben. Továbbá arra is van mód, hogy a Windows aktuális színeit tükrözzék a kellékek.

Arról, hogy mikor lesz a „földi halandók” számára is elérhető ez a funkció, a Microsoft egyelőre semmit nem közölt. Azonban alighanem még kell várni a bevezetésére, hiszen jelenleg a fejlesztői változatban is csak parancsok futtatása után jelenik meg. Megnyugvásra adhat okot, hogy már ebben a nagyon korai fázisban is szinte tökéletesen működik, ez pedig rövidítheti a várakozási időt. Több piaci elemző is úgy véli, hogy a nyáron elérhetővé válhat a funkció, amely egy szoftverfrissítéssel fog érkezni.