Olcsó MacBook a láthatáron
A Bloomberg információi szerint még ebben a hónapban, tehát 2026 márciusában megérkezhet az Apple olcsó MacBookja, amelyet a gyártó már évek óta emleget. A legkülönlegesebb része az új laptopnak az lesz, hogy nem Intel processzor lesz benne – ahogy volt 2020 előtt az M-széria bevezetését megelőzően – de nem is az Apple saját fejlesztésű számítógépekbe szánt chipje vagy annak valamilyen lebutított, gyengébb változata, a processzor ugyanis ezen laptop esetében az iPhone-ból fog származni, már ha hihetünk a híreszteléseknek.
Az Apple pénztárcabarát laptopjának egyszerűen csak annyi lesz a neve, hogy MacBook, nem lesz utána semmilyen más név, mint ahogyan van jelenleg az Air és a Pro. Nem mellesleg már volt ilyen laptopja az Apple-nek, 2015-ben adott ki az almás vállalat egy szupervékony ultrabookot, 12 hüvelykes képátmérővel, amely ezt a nevet viselte. A bő tíz évvel ezelőtti eszköz azonban nem volt problémamentes, és népszerűnek sem lehet nevezni, minden bizonnyal ezért sem kapott utódot.
Most viszont a vállalat egy új megközelítésből futna neki a „csak simán” MacBook koncepciónak, és ezúttal az alacsony árcímkére helyezné a hangsúlyt. Ezt pedig az Apple úgy érné el, hogy nem Intel és nem is M-szériás lapkát építene be a laptopba, hanem az A18 Pro névre keresztelt chipet, amilyen az iPhone 16 Pro és 16 Pro Max készülékekben is van. Fontos megjegyezni, hogy ez a lapka jóval gyengébb, mint az M-széria legújabb tagjai, azonban még így is kitűnő lehet egy átlagos hétköznapi használathoz.
A Bloomberg szerint ebben a hónapban, tehát márciusban meg fog érkezni az újdonság, amelynek a képátlója valamivel 13 hüvelyk alatt lesz, egész pontosan 12,9 hüvelyket említenek. Korábban az olcsó laptop kapcsán lehetett hallani olyan híreszteléseket, hogy műanyag házat, külső borítást fog kapni, azonban úgy tűnik, hogy – szerencsére – erre mégsem kerül sor, és az almás vállalat a pénztárcabarát laptopját is alumínium házzal fogja kínálni, igaz, hogy a MacBook házát valamilyen újszerű gyártási technológiával fogják előállítani, ami elméletben olcsóbb. De ha őszinték akarunk lenni: egy átlagos felhasználót nem érdekel, hogy milyen technológiát alkalmazott a gyártó a laptopja összeszerelésénél, abban viszont nagyrészt konszenzus van a vásárlók részéről, hogy minőségibb az a termék, amely nem egy műanyag, hanem egy fémházban érkezik.
Az új MacBook ára, az eddigi információk alapján, 700 dollár körül alakulhat az Egyesült Államokban. Ez nagyságrendileg 3000 lejt jelent, azonban a vámok, a szállítás és az átváltás miatt egyáltalán nem lenne meglepő, ha a laptop végül Romániában megközelítené a 4000 lejt. Ugyanakkor van egy fontos kérdés az újdonság kapcsán: mi lesz a MacBook Airrel?
A kérdés azért is kimondottan aktuális, mert egyrészt az Apple azt közölte, hogy az Air a hétköznapi felhasználóknak szól, akik interneteznek, az Office-csomaggal dolgoznak, filmet néznek, és néha egy nem kimondottan megterhelő kreatív munkát is végeznek a laptopjukon. Azonban ugyanez az állítássor megállja a helyét a MacBook esetében is. Másrészt, ha a romániai ár valóban meg fogja közelíteni a 4000 lejt, akkor már kérdéses, hogy mennyire jó opció az új laptop, hiszen a MacBook Air indulóára kb. 5000 lej, tehát már nem olyan nagy a különbség. Mindezek fényében nagyon is benne van a pakliban, hogy a MacBook házon belüli konkurenciája lesz a MacBook Air 13 hüvelykes változatának. Természetesen a 15 hüvelykes, tehát nagyobb MacBook Airt nem fogja befolyásolni az újdonság, hiszen az a laptop főként azoknak szól, akik elsősorban alapdolgokra akarják használni az eszközüket, de szükségük van a nagyobb kijelzőre. Utóbbiban biztos nem a MacBook lesz a konkurencia.
Az Instagram szerint napi 16 óra használat nem függőség, csak problémás
Érdekes következtetésre jutott Adam Mosseri, az Instagram vezérigazgatója, aki egy kaliforniai bíróságon, ahol azzal vádolják a platformot, hogy káros hatással van a kiskorúak mentális egészségére, azt mondta, hogy a látszólag túlzott közösségimédia-használat nem egyenlő a függőséggel.
A tárgyalássorozat február második hetében kezdődött, előreláthatólag 6 hétig fog tartani, és precedensértékű lehet abban a tekintetben, hogy a techcégeket felelőssé tegyék a fiatalokra gyakorolt hatások miatt. A BBC beszámolója szerint erre a tárgyalásra érkezett meg Mosseri, aki az első, a bíróság előtt megjelenő magas rangú személy. Az Instagramot birtokló Meta ügyvédei azzal érveltek, hogy az ügy felperese – aki nem ismert a nyilvánosság számára – nem az Instagram, hanem más dolgok miatt szerzett sérelmeket az életében. A Meta szerint a bíráknak meg kell fontolniuk, hogy az Instagram valóban jelentős tényező volt-e a felperes mentális egészségi problémáiban. A cég szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy az illetőnek már jóval a közösségi média használata előtt is jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie az életében.
Az Instagram vezetője egyetértett Mark Lanier, a felperes ügyvédjének azon állításával, miszerint az Instagramnak minden tőle telhetőt meg kell tennie a felhasználók, különösen a fiatalok biztonsága érdekében. Ez eddig nagyon jól hangzik, azonban ezután jött az igazán érdekes rész, amikor Mosseri arról értekezett, hogy nem lehet megállapítani, mennyi Instagram-használat mondható túl soknak. Elmondása szerint ez személyes kérdés, mert van, aki többet használja az Instagramot, mint mások, mégis „jól érzi magát tőle”. A platform vezetője szerint fontos különbséget tenni a klinikai függőség és a problémás használat között, mondta ezt úgy, hogy több ízben utalt rá, hogy nem szakértője a függőségek területének.
Mosseri a napi 16 órás Instagram-használatot is csak problémásnak nevezte, nem pedig függőségnek. Érdemes belegondolni abba, hogy milyen következményei lehetnek annak, hogyha egy olyan felhasználótól, aki a napjának a kétharmadát a felületen tölti, egyszer csak elveszik a platformot; szinte biztosan kijelenthető, hogy megmutatkoznak az elvonási tünetek, illetve a függőség is. Ezt azon tényre alapozva is ki lehet jelenteni, hogy egyre több fiatalt érint a FOMO – Fear of Missing Out – vagyis, hogy valamiből kimaradnak, valamiből, ami éppen akkor történik az online térben, a közösségi médiában.
Az ügy kapcsán a BBC emlékeztet: a Meta – más közösségimédia-óriásokhoz hasonlóan – egyre több perrel szembesül, amelyeket családtagok vagy iskolák indítanak ellene az Egyesült Államokban. Mosserit a mostani meghallgatáson egy nagyobb tömeg várta, melyben tüntetők és a perben nem érintett szülők is voltak. Ők is azt állítják, hogy gyermekeik szenvednek a közösségimédia-függőségtől. Az ügyben később várhatóan Mark Zuckerberg Meta-vezért és Neal Mohant, a YouTube vezérigazgatóját is meghallgatják. A perek és azok eredménye kapcsán viszont továbbra is kérdés lesz, hogy mit lehet tenni a közösségimédia-függőség ellen? Lehet látni egyes országok részéről intézkedéseket, hogy a 15-16 év alattiak ne férjenek hozzá a közösségi médiához, azonban azzal is lehet találkozni, hogy ezeket a szabályokat kijátsszák, vagy nem egy esetben éppen a szülő a cinkos. Tehát, bár valóban szükség van a szabályozásra és a törvényes keretre, ezek mellett szükség lenne a megfelelő nevelésre és digitális felvilágosításra, valamint egy közösségi összefogásra, hogy akkor valóban senkinek ne legyen a 15-16 év alatti korosztályból közösségi médiás fiókja. Továbbá pedig szakképzett (iskolai) pszichológusokra is hatalmas szükség lenne, hogy segítséget tudjanak nyújtani azon fiataloknak, akik már függők, vagy azoknak, akiknek – ahogy Mosseri fogalmazott – problémás a közösségimédia-használatuk. Azonban kevéssé elképzelhető, hogy a közösségi platformok üzemeltetői ebben a folyamatban partnerek lesznek, és valóban arra fognak törekedni, hogy bezárják a kiskapukat.
