Bemutatták az új iPad minit
Szokatlan időpontban, lényegében két esemény között rántotta le a leplet az új iPad miniről az Apple. Mint ismeretes, az almás vállalat szeptemberben mutatta be az új iPhone-okat, Apple Watchokat és AirPodsokat, amelyek azóta kaphatók is az üzletekben, vagy legalábbis előrendelhetők. Továbbá az elmúlt években az volt a szokás, hogy október végén, november elején tartanak egy másik eseményt is, ahol a professzionális laptopokat mutatják be, azaz a MacBook Prókat, ezen az eseményen szokták egyúttal leleplezni az egyes iPad variánsok újabb kiviteleit is. Ezen két esemény között az Apple pedig szép csendben bemutatta a hetedik generációs iPad minit.
A kis méretű tablet első változata még 2012 októberében, azaz 12 évvel ezelőtt látott napvilágot. Azóta viszont sok idő telt el, nemegyszer lehetett hallani azt is, hogy az egyre nagyobb telefonok miatt az Apple nem fog több iPad minit gyártani, aztán 2021 őszén, az iPhone-okkal együtt csak megérkezett a kis méretű táblagép hatodik generációja. Nemrég pedig bemutatták a hetedik generációt is, viszont ennek nem csináltak nagy hírverést, lényegében mindenféle esemény nélkül dobták piacra, az új minit mindössze egy sajtóközleményre méltatták. Ennek fényében pedig nem túlzás azt állítani, hogy ez az iPad – mindegyik kivitelt egy kalap alá véve – történetének legvisszafogottabb termékfrissítése, pedig van, amiről beszélni a hetedik generációs mini kapcsán.
A legfontosabb frissítés az, hogy a legkisebb Apple táblagép legújabb változata megkapta a cég A17 Pro processzorát, amelyet tavaly szeptemberben az iPhone 15 Pro és 15 Pro Max készülékekkel együtt mutattak be. A három nanométeres gyártástechnológiával készülő A17 Pro chip 19 milliárd tranzisztort és hat processzormagot vonultat fel, a maximális órajele pedig 3,78 GHz. A teljesítmény kapcsán azt is meg kell jegyezni, hogy a hatodik generációs iPad miniben még az iPhone 13-ban debütált A15-ös processzor kapott helyet, amely öt nanométeres csíkszélességgel készült, és legfeljebb 3,23 GHz-es órajelet vonultat fel 15 milliárd tranzisztor kíséretében. Ennek ismeretében kijelenthető, hogy a hetedik generációs iPad mini sebesség tekintetében köröket fog verni az elődjére a gyakorlati felhasználás tekintetében is, továbbá képes lesz futtatni az Apple saját fejlesztésű mesterséges intelligenciáját. (Bár utóbbi Európában továbbra sem érhető el.)
Az újdonság elérhető purple (lila), starlight (csillagfény) space gray (asztroszürke) és blue (kék) változatban is, színek tekintetében utóbbi számít újdonságnak. Továbbá az új mini támogatja az Apple Pencil Prót, valamint a legolcsóbb változata immáron nem 64 GB, hanem 128 GB belső tárhellyel érkezik. A készülék még támogatja a Wi-Fi6E és Bluetooth 5.3 csatlakoztathatóságot, illetve immáron az iPad mini is megkapta az USB-C aljzatot. Ezeken túlmenően a legtöbb specifikáció változatlan maradt. A kijelző sem változott, továbbra is egy 8,3 hüvelykes képátlójú, 500 nit fényerővel bíró Liquid Retina IPS LCD kapott helyet a tabletben, amely 2266x1488 pixel felbontású és a 3:2 képarányú. Maga a kijelző – sok felhasználó bánatára – 60 Hz-es képfrissítést kapott csak, tehát a 120 Hz továbbra is csak a drágább készülékek kiváltsága maradt.
Képalkotás terén lehet beszélni valamennyi fejlődésről, annak ellenére is, hogy a hetedik generációs iPad mini az elődjétől kapta meg mind a hátlapi, mind az előlapi 12 megapixeles optikát. Az előrelépést a képalkotás terén szintén a processzorban kell keresni, mivel az A17 Pro chipben komolyabb, Smart HDR 4 támogatású továbbfejlesztett hardver kapott helyet. Tehát a fejlődést nem az optikában kell keresni.
Változatlan maradt még a Touch ID, azaz a hetedik generációs iPad miniben is csak ujjlenyomat-olvasó van, az arcfelismerés ennél a típusnál nem elérhető. De van egy 10 óra böngészést vagy videólejátszást biztosító 19,3 Wh-os akkumulátor, valamint az alapcsomagban találunk még egy 20 W-os USB-C töltőfejet is. A töltőfej pedig egyre nagyobb ritkaság a tabletek dobozában is. A hetedik generációs iPad mini indulóára Romániában 3000 lej.
Az AI veszélyezteti a Wikipédiát
A Wikipédia az internet legnagyobb enciklopédiája, ahol az egyes cikkeket bárki szerkesztheti, éppen ezért nem lehet rá megbízható forrásként tekinteni, elvégre az egyes szócikkekbe bármilyen téves információt beleírhatnak a felhasználók, akár tévedésből, akár szándékos félrevezetésből. Ezzel együtt is a Wikipédia az a felület, ahonnan nagyon sokan gyűjtenek információt bizonyos témákról különböző projektekhez.
A népszerű felületet pedig nem kerüli el a mesterséges intelligencia (AI) sem. Ez lehet, hogy első olvasatra jó dolognak tűnik, hiszen számos információ gyorsan fel tud kerülni, ezáltal a felhasználóknak egy jobb élményt tud biztosítani az oldal. Azonban a gyakorlatban az AI-tartalmak nagymértékben ronthatják az enciklopédia minőségét. Ezzel tisztában vannak a Wikipédia működtetői is, akik már fel is vették a kesztyűt, olyannyira, hogy a 404 Media cikke szerint létrehoztak egy WikiProject AI Cleanup névre keresztelt kezdeményezést, amely azt a célt szolgálja, hogy leküzdjék a mesterséges intelligencia jelentette fenyegetést.
Ezzel együtt a Wikipédiánál azzal is tisztában vannak, hogy nem minden mesterséges intelligenciára épülő megoldás rossz, vannak olyanok, amelyek ténylegesen hasznosak. Ezek ellen nem is harcolnak, csak a rossz forrást használó, hallucinációkkal dúsított vagy az oldal minőségét általánosan rontó tartalmakat akarják kiszűrni annak érdekében, hogy az igazi Wikipédia nem jusson az orosz Wikipédia sorsára, ahol számos dezinformáció, hamis AI-tartalom és kormányzati propaganda is megtalálható.
A Wikipédia üzemeltetői úgy fogalmaznak, hogy vannak olyan AI-tartalmak, amelyek nagyon egyszerűen kiszűrhetők, erre egy példa: hogyha egy mondat úgy kezdődik, hogy „mesterséges intelligencia nyelvi modellként én…”, ezekben az esetekben az algoritmus csak átemeli a kigenerált szöveget. Az ezekre vonatkozó mintázatokat a Wikipédia szerkesztői megtanulták felismerni, ezáltal pedig könnyebb lesz észrevenni a problémás szövegeket. Ezzel együtt is minden bizonnyal nehéz küzdelemnek néz elébe a Wikipédia a mesterséges intelligenciával szemben.
Legalább kétéves lemaradásban van az Apple a mesterséges intelligencia terén
Már több mint két év telt el azóta, hogy a kínai OpenAI vállalat mindenki számára elérhetővé tette a ChatGPT-t, amely egy valóságos mesterségesintelligencia-lavinát indított el. Azóta minden gyártó azon dolgozik, hogy a kifejlessze a saját mesterséges intelligenciáját, és azt a lehető legjobb formában beépítse a termékeibe, eszközeibe. Elég csak a Google-re vagy a Microsoftra gondolni, amelyek valóságos versenyt futnak az idővel, hogy ki tud jobb AI-val előrukkolni, ki tudja jobban fejleszteni a technológiáját. Közben pedig idén februárban a Samsung bemutatta a Galaxy S24 modellcsaládot, amelyben már natívan helyet kapott a mesterséges intelligencia, ezt követően pedig egyre több telefongyártó tette meg ezt a lépést.
Mindezek fényében kijelenthető, hogy a világ egyik legnagyobb techvállalata, az Apple csak fut az események után. Közel fél évvel a nagy konkurens, a Samsung lépése után mutatták be az Apple Intelligence-t, a vállalat saját mesterséges intelligencia funkciócsomagját, azonban ez csak a bemutató volt, illetve akkor hangzott el az az ígéret, hogy a szeptemberben érkező IOS 18-ban már benne lesz az AI. Csakhogy nem volt benne, erre egészen október végéig kellett várni, ugyanis a mesterséges intelligenciás funkciók egy részét csak az IOS 18.1 hozta el, a továbbiak pedig majd csak valamikor a tavasszal érkeznek, persze csak az Egyesült Államokban, Európában majd csak egyszer, valamikor fog megjelenni az almás cég mesterséges intelligenciája.
Ez is alátámasztja azt, amit Mark Gurman, a Bloomberg szakírója publikált legfrissebb Power On nevű hírlevelében. Ebben arról van szó, hogy az Apple néhány munkatársa szerint a vállalat megközelítőleg két évvel le van maradva a mesterséges intelligencia fejlesztésével. Arról nem is beszélve, hogy a vállalat mesterséges intelligenciája csak azokon a termékeken fog futni, amelyek ehhez elegendő hardveres képességekkel rendelkeznek. Továbbá azt is fontos látni, hogy az Apple technológiája még nagyon gyermekcipőben jár. Mark Gurman arról is írt, hogy a vállalat belsős méréseket is végzett, ezek eredménye pedig kimondottan beszédes. A ChatGPT például 25%-kal pontosabb a Sirinél, illetve nagyságrendileg 30%-kal több kérdésre tud releváns választ adni.
Ezen tények fényében sem szabad temetni az Apple-t, erre a 9to5Mac hívta fel a figyelmet azzal, hogy megírta azt, hogy a vállalat rendszerint sikeresen tudott felzárkózni korábban azokon a területeken, ahol volt valamilyen lemaradása. Ezt alátámasztotta Mark Gurman is, aki egyetértett azzal, hogy az Apple most is képes lesz valamilyen módon felzárkózni a vetélytársakhoz. Erre az egyik módszer, hogy embereket alkalmaznak, akik az AI fejlesztésén fognak dolgozni, a másik módszer pedig az, hogy felvásárolnak több, mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó céget, és az így megszerzett tudást összegyúrják. Meg kell jegyezni azt is, hogy egyik megoldás sem áll távol az Apple-től.
