Már egy éve meglehet az a szoftver, amely kiszűri a ChatGPT-vel írt szövegeket
A mesterséges intelligencia számos téren megkönnyíti az emberek életét, hiszen rengeteg kérdésre megtalálható a válasz egy helyen, és nem igényel semmilyen erőfeszítést a felhasználók részéről, ahogyan előzetes tudás, komolyabb számítógépes ismeret sem szükséges hozzá. Az AI napjainkban gond nélkül meg tud írni egy e-mailt, szöveges üzenetet, illetve tudományos szöveget is. És éppen ez az, ami nagy problémát jelent az oktatásban dolgozók számára.
Hosszan lehetne beszélni arról is, hogy a mesterséges intelligencia nem egy esetben olyan forrásokra, szerzőkre, könyvekre hivatkozik, amelyek nem léteznek. Ennek az az oka, hogy az interneten talál egy említést egy adott szerzőről, és abból arra következtet, hogy az illető írt egy könyvet, tudományos esszét az adott témában. De nem ez jelenti a kihívást, sokkal inkább az, hogy napjainkban sokkal nehezebben felismerhető a plágium a szakdolgozatok és egyéb írott munkák esetében, ez pedig annak is az eredménye, hogy a mesterséges intelligencia által generált szövegek mind kifinomultabbak, mind jobban a felhasználóra szabhatók. A szűrés fejtörést okoz mind az oktatóknak, mind a munkáltatóknak, akiknek új módszereket kell találniuk arra, hogy meggyőződjenek, mi az, amit ember és mi az, amit az AI hozott létre.
Romániában az egyetemek rendelkeznek olyan szoftverrel, amely kiszűri a mesterséges intelligenciával generált szövegeket, azonban ezek nem teljesen pontosak, vagyis lehetnek olyan tartalmak, amelyek átmennek a szűrőn. Arról nem is beszélve, hogy a mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, ilyenformán nem kizárt, hogy rövid időn belül eljut arra a szintre, hogy teljesen hatástalanok lesznek vele szemben. A helyzetben rejlő komikum, hogy maga az AI is tisztában van azzal, hogy milyen mértékben lehet használni a benne rejlő potenciált csalásra. A HVG munkatársai kérték meg a mesterséges intelligenciát, hogy írjon egy bekezdést arról, milyen problémákat okoz az oktatás terén, a Google Gemini modellje pedig meg is írta, és pont azt írta le, amiről mi is említést tettünk.
Joggal lehet ezek után feltenni a kérdést, hogy de akkor az AI-fejlesztők miért nem avatkoznak be? Miért nem tesznek valamit, hogy ne jelentsen ekkora problémát a plágium? Ezzel kapcsolatban voltak és vannak fejlesztések. Például a ChatGPT fejlesztője, az OpenAI maga is létrehozott egy olyan rendszert, amely megjelöli a mesterséges intelligencia által generált szövegeket, továbbá egy olyan virtuális eszközt, amely észleli a csalást, pontosabban azt, hogy az adott szöveg nem egy hús-vér ember munkája. A dolog szépséghibája, hogy ezt nem adták ki, mert a vállalaton belül nem sikerült megegyezni abban, hogy jó ötlet-e. Feltehetően az vezetett az ellentétes véleményekhez, hogy lennének olyan felhasználók, akiknek ilyenformán nem érné meg az előfizetés, hiszen éppen azért költenek, hogy tudjanak csalni, plagizálni, ezt pedig az OpenAI-on belül is tudhatják. Azaz, ha teljes bizonyossággal ellenőrizni lehetne az AI-plágiumot, sokan lemondanák az előfizetést, profittól esne el a cég, ezt pedig nem akarják kockáztatni.
Erről a ki nem adott eszközről még a The Wall Street Journal is írt, cikkükben azt állítják, hogy ez nagyjából egy éve elkészült. Az OpenAI fejlesztése úgy működhet, hogy egy észlelhető mintázatot hoz létre, ahogyan a szavak és kifejezések követik egymást. Állítólag az eszköz működése nem volt hatással a chatbot által generált szövegek minőségére. Továbbá annyira kifinomult az ellenőrzőeszköz, hogy átfogalmazás esetén is észlelhető a chatbot lenyomata. Az amerikai lap arról is említést tesz, hogy a vállalatvezetők mintegy fele támogatta, hogy élesítsék az eszközt, ez azt eredményezte volna, hogy a felhasználók 30%-a elfordul a ChatGPT-től.
A The Verge arról számolt be, hogy a vállalatnál ennek ellenére sokan hisznek a módszerben, és más megközelítésből is vizsgálják a helyzetet, más ötleteken is dolgoznak, amelyek talán nem annyira ellenszenvesek a felhasználók számára. Azonban ezeknek egyelőre nem bizonyított a hatékonysága. Az egyik ilyen módszer a metaadatok beágyazása lenne, ez a megoldás viszont még nagyon kezdeti fázisban van, így megtippelni sem lehet az eredményességét.
Tehát az OpenAI azzal szembesül, hogy egyik oldalról ott van a félelem, hogy elveszítheti a felhasználóit, másrészt viszont ott van az egyre növekedő aggodalom, hogy a mesterséges intelligenciát plágiumhoz vagy akár munkahelyi csaláshoz használhatják. Az AI fejlődésének az is a következménye, hogy egyre nehezebben kiszűrhető, mivel egyre jobban személyre lehet szabni. A megoldás talán az lehetne, hogy nem csupán az OpenAI, hanem az összes többi vállalat, amely mesterségesintelligencia-modellt fejleszt, létrehoz egy ellenőrző mechanizmust, amellyel kiszűrhető, hogy kinek a munkája az adott szöveg. Ha mindössze egy cég gondolkodik rajta, akkor az a vetélytársak malmára hajtja a vizet, ha viszont mindenki meglépi ezt – az egyes felhasználók oldaláról nézve valóban népszerűtlen – döntést, akkor kiszűrhetővé válik a csalás.
Képek jelentek meg az iPhone 16-ról
Már nem kell sokat várni arra, hogy lehulljon a lepel az Apple idei telefonjairól, ugyanis szeptember első felében minden bizonnyal bemutatják az iPhone 16 modellcsaládot. Ennyire közel a bemutatóhoz pedig nem is meglepő, hogy megjelennek az első kiszivárogtatott képek a készülékekről. Az interneten jelent meg és futótűzként terjed a kép, amelyen az iPhone 16 dummyk hátoldala látszik. A dummy egy olyan készülék, amely belülről üres, azt a célt szolgálja, hogy a tartozékokat gyártó vállalatok tudjanak felkészülni az érkező készülékre, legyenek tisztában a pontos méretekkel, hogy például tokokat tudjanak gyártani hozzá. Tehát a dummy csak a váz, a hardver hiányzik belőle, a telefon működéséről, az Apple saját fejlesztésű mesterséges intelligenciájáról biztos adatok még nincsenek, azt leszámítva, amit a béta tesztelők tettek közzé.
Tehát az alábbi képen a sima iPhone 16 látható, amely eszerint az idén fehér, fekete, kék, zöld és rózsaszín (pink) lesz. A színek kontrasztosabbak, mint az előző években. Nem kizárt, hogy ez annak az eredménye, hogy több felhasználó is panaszkodott arra, hogy a kék szín az évek során egyre fakóbb lett, és az iPhone 15 esetében a fehér és a kék között csak egy nagyon halvány, árnyalatnyi különbség volt megfigyelhető.
A jelenlegi képek csak az iPhone 16-ra vonatkoznak, egyelőre a 16 Plus, 16 Pro és 16 Pro Max tekintetében még nem lehet tudni semmit. Annyi biztos, hogy méretükben nagyobbak lesznek, legalábbis a Pro széria. Az iPhone 16 Pro Max, amely a legnagyobb és egyben legdrágább, 6,7-ről 6,9 hüvelykre nő, míg az iPhone 16 Pro 6,1-ről 6,3-re. A sima 16 marad 6,1, a 16 Plus sem lesz nagyobb az elődmodellnél, az is marad 6,7 hüvelyk.
Arról is hallani, hogy mind a négy telefonba ugyanaz a processzor kerül, azaz az A18, csak a Pro modellek egy erősebb változatát kapják meg a chipnek. Az akkumulátorok terén pedig a 16 Plus kivételével mindegyik készüléknek növekedni fog a kapacitása. Továbbá mind a négy okostelefonba bele fog kerülni a Project Atlas kódnéven jegyzett kapacitív gomb is. Lényegében arról van szó, ami tavaly az iPhone 15 Pro és 15 Pro Max esetében debütált, viszont az olcsóbbnak számító 15 és 15 Plus nem kapta meg.
A végleges információkra már nem kell sokat várni, hamarosan minden kérdésre választ ad a bemutató és az első hivatalos tesztek.
