Nincs ingyenebéd, mondja ki a mikroökonómia első tétele. Ez pedig egyre inkább visszaköszön az online térben is. A szolgáltatók ugyanis egyre kevésbé elégednek meg az emberek adataival, azzal, hogy személyre szabott hirdetésekkel tudják őket bombázni, konkrét anyagi bevételre is szert akarnak tenni az általuk kínált szolgáltatásokból. Persze a felhasználó választhatja azt, hogy márpedig ő nem fizet elő, viszont abban az esetben élvezhetetlenné válik az adott funkció. Elég csak a YouTube-ra gondolni, ahol már az sem ritka, hogy egy zeneszámot háromszor is megszakít az algoritmus, mert be kell dobni a reklámot. Arról pedig nem is beszélve, hogy egy hosszabb videó megnézése lehet, hogy másfélszer annyi időbe telik a beékelt hirdetések miatt. De vannak más példák is, mint például a DeepL online, mesterséges intelligencia alapú fordítóprogram. Ha nagyobb mennyiségű szöveget akarunk lefordítani, akkor egy idő után fogja kérni az előfizetést, ellenkező esetben nemes egyszerűséggel nem teljesíti a feladatot. A sorból pedig nem lehet kihagyni az OpenAI ChatGPT-t sem, amely akkor tud igazán jó válaszokat adni, ha előfizetünk rá.
Most pedig úgy tűnik, hogy a Google is belép a sorba, ugyanis a jövőben a mesterséges intelligenciás keresőfunkciók előfizetéses csomag részét képezhetik. Ha pedig őszintén, elfogulatlanul körülnézünk a keresőmotorok piacán, tapasztaljuk, hogy azt a Google magabiztosan uralja. Ebből következik az is, hogy az emberek jelentős része majd itt fogja igénybe venni a mesterséges intelligencia alapú keresést is, és ha kell, akkor fizetni is fog érte, mert a Google-t szokta meg. Erre még rátesz egy lapáttal az is, hogy valóban hasznosnak és intuitívnak ígérkezik a Google mesterséges intelligenciája.
A vállalat egy olyan MI-t (AI) fejleszt, amelynek az egyik fontos eleme a keresési generatív élmények nevű funkció. Magyarul arról van szó, hogy a keresési eredmények kiegészülnek a mesterséges intelligencia által írt szöveges válaszokkal. Ezt a szolgáltatást a Google már több mint egy éve bejelentette, de csak egypár kiválasztott feliratkozó kísérletezhetett vele. Csak az utóbbi időben kezdték el bevezetni egyre több felhasználónál. Ez nem azt jelenti, hogy most már bárki számára elérhető, viszont ezek után minden bizonnyal már nem kell sokat várni arra sem. A történetben viszont jöhet egy csavar, ugyanis a Google azt mérlegeli – a Financial Times értesülései szerint –, hogy fizetőssé teszi ezt a szolgáltatást. Ha hinni lehet az értesüléseknek, akkor egy 20 dolláros csomag részeként tennék elérhetővé, amit Google AI Premium néven vezetnének be, és a keresési generatív élmények nevű funkción túl tartalmazná a hozzáférést a Google chatbotjához, illetve Gemini Advanced hozzáférést is biztosítana.
Meg nem erősített információk szerint a Google azzal magyarázza a keresési generatív élmények nevű funkció fizetőssé tételét, hogy az nagy számítási kapacitást igényel, így több és erősebb szerverre lehet szükség. Jó hír azonban, hogy a hagyományos és a legtöbb ember által kedvelt keresési funkciót nem érinti ez a változtatás, az marad ingyenes.
Valamelyest érthető, hogy a Google fizetőssé tenné a keresési generatív élmények nevű funkcióját, viszont az már bosszantó részlet, hogy ha valaki előfizet, attól még találkozna hirdetésekkel. Azok eltüntetésére is tervez a Google egy másik, értelemszerűen több pénzbe kerülő csomagot, írja cikkében a Financial Times.
Egyelőre semmi nincs kőbe vésve, ezek jelen állás szerint feltételezések. Azonban az tagadhatatlannak tűnik, hogy a Google ténylegesen mérlegeli a keresési generatív élmények nevű funkció fizetőssé tételét, a végső döntésre pedig nagy valószínűséggel már nem kell sokat várni.
Néhol az Apple azért fizet, hogy legyen vége a lassításos botránynak
Hét évvel ezelőtt robbant ki a „batterygate” néven hírhedtté vált botrány, amely során régebbi
iPhone-modellek tulajdonosai azzal vádolták az Apple-t, hogy szándékosan korlátozta a telefonjaik teljesítményét, csupán azért, hogy a felhasználóknak ne legyen más lehetőségük, mint végül újat vásárolni. A vállalat elismerte a korlátozást, de azzal magyarázta, hogy mindössze az volt a célja, hogy a készülékek akkumulátorait kíméljék. Innen származik a batterygate elnevezés is. Azt nem tudni, hogy valóban jobban bírták-e az akkumulátorok, mint a korlátozás előtt, de az tagadhatatlan, hogy a gyártó valahogy „elfelejtette” említeni a lassítást, amikor az IOS 10.2.1-ben bevezette az új energiagazdálkodási rendszert. Az Apple végül bocsánatot kért az átláthatóság hiánya miatt, és 2018 végéig csökkentette az iPhone-ok akkumulátorcseréinek árát. Viszont – érthető módon – ez kevés volt a felhasználóknak, illetve a vállalat érvelése a bíróságokat sem tudta teljességgel meggyőzni. Érdekesség, hogy az Apple soha nem ismerte be, hogy hibázott, illetve újabb és újabb szinteken fellebbez, de nagyon úgy fest, hogy több mint 6 év elteltével már nagyon unja a batterygate ügyet. Éppen ezért időről időre komoly összegeket hajlandó arra áldozni, hogy az ügy végre lecsengjen. Nem korrupcióra, megvesztegetésre kell gondolni, hanem arra, hogy például kifizetett 500 millió dollárt egy, az Egyesült Államokban folyó csoportos per rendezésére. Továbbá nem is olyan régen Kanadában egyezett bele egy ottani csoportos kereset kifizetésébe, amelynek értéke 14,4 millió kanadai dollár. Ahhoz, hogy valaki kapjon az utóbb említett összegből, kanadai lakosnak kell lennie, és rendelkeznie kell egy iPhone 6, 6 Plus, 6S, 6S Plus és/vagy iPhone SE (első generáció) készülékkel, amelyen IOS 10.2.1, illetőleg annál újabb operációs rendszer fut. Az iPhone 7 és 7 Plus modellek tulajdonosai is igényt tarthatnak egy részre abból a 14,4 millió kanadai dollárból, amit az Apple kifizet, ha a készülékükre IOS 11.2 vagy újabb verzió volt telepítve vagy letöltve 2017. december 21-e előtt. Az ügyben eljáró Rochon Genova LLP ügyvédi iroda szerint minden érvényes követelést benyújtott felhasználó 17,5 és 150 kanadai dollár közötti kártérítést fog kapni. A kifizetések pontos összege nagyban attól fog függni, hogy hány kérelem érkezik. Fontos hozzátenni, hogy a perdokumentumok értelmében az Apple minden állítást tagadott, a megegyezés pedig nem azt jelenti, hogy a vállalat beismerte volna a vétkességét. Az említett összeg kifizetése viszont lehetővé teszi az Apple számára, hogy megússza a további pereskedéssel járó többletidőt, illetve költségeket, nem utolsósorban pedig kiküszöbölje a folyamatosan felmerülő negatív sajtóvisszhangokat, amelyek egészen biztosan nem tesznek jót a vállalat megítélésének. Vagyis a techóriásnak már csak azért is megérte, hogy a zsebébe nyúlt, mert ezzel el tudja kerülni az imázsrombolást. Továbbá pedig nem kell sajnálni őket, mert az összeg számukra aprópénz. Ne felejtsük el, hogy az Apple a vállalatok közül a legnagyobb mennyiségű készpénzen ül. Ezzel kapcsolatban pedig több vitás pletyka is napvilágot látott, melyek szerint a vállalat kifogyott az ötletekből, ezért nem tudja elkölteni a rendelkezésére álló pénzt, vagy legalábbis annak egy részét.
Ami pedig a batterygatet illeti, nem kizárt, hogy nem ez az Apple egyetlen ilyen vitás ügye. Vannak arról szóló híresztelések, hogy más termékek esetében is eljátszották a szándékos lassítást, vagy valamilyen problémát idéztek elő annak érdekében, hogy a felhasználók kénytelenek legyenek új eszközt vásárolni. Ez nem mentség számukra, de tisztában kell lenni azzal, hogy ebben a kérdésben nemcsak a cupertinói vállalat sáros, hanem más cégek is. A Samsung esetében hivatalos szervek is kimondták, hogy szántszándékkal szoftveresen lassították a régebbi telefonjaikat, valamint most is a közbeszéd és a felhasználói tapasztalat tárgya, hogy 2-3 éven belül a csúcskategóriás (egyben méregdrága) dél-koreai telefonok látványosan veszítenek a teljesítményükből.
