Tágul a kortárs művészet tere

Marosvásárhelyen is. Ezt a legutóbbi fesztiválesemények is pregnánsan jelezték. Mindenekelőtt a Forgatag Lét-lelet című kiállítása a Várgalériában és az Élesdi Művésztelep alkotóinak tárlata a 10. Szférán. Az egykori Predeal vendéglő viharvert terem- és folyosólabirintusában egyébként ennél jóval bővebb kínálat fogadta az érdeklődőket a rendezvény három napján, akciófigura-, filmplakát-, fotókiállítás, totemes concept design és interaktív installáció is „pukkasztotta” a jónépet. A szférás összejöveteleken különben nem a polgárpukkasztás volt a rendezők célja, hiszen a közönségük nagy többsége fiatal, és ők a legmeglepőbb újításokra is nyitottak, maga a kortárs művészet vonult fel ennyire színesen, változatosan, ötletgazdagon, kísérletező, konceptuális, netalán botránykeltő szándékkal is, ha úgy vesszük. Lehetne még sorolni a jelzőket, a kortárs művészet rendkívül sokféle. Persze abba, amit igyekeznek belepakolni, esetenként szélhámosság, kóklerség, svindli, szemfényvesztés is belevegyülhet, de igényesen, színvonalasan, eredeti módon is lehet, és így is kell ezt csinálni, közönség elé vinni. Tájainkon főként ez a tendencia érvényesül. És noha Vásárhely a művészetekben is eléggé hagyományőrzőnek bizonyul, a kísérletező, újító törekvésekben is aránylag korán voltak már úttörő kezdeményezései. Gondoljunk csak az innen indult, majd Magyarországra is átterjedt, utóbb Szárhegy révén visszahonosult MAMŰ-mozgalomra. A fél évszázados Szárhegyi Művésztelep a „klasszikusok” táboranyagának rendszeres marosvásárhelyi bemutatása után évek óta már a MAMŰ és a többi kortárs művészeti csoportosulás tagjainak műveit sorakoztatja fel telente a Bernády Házban. A galéria törzsközönsége, amely fiatalnak nemigen nevezhető, kezdetben idegenkedve fogadta a modern irányzatok jegyeit hordozó munkákat, az idő teltével mind nagyobb érdeklődést mutat e kiállítások iránt. A kortárs művészetek egyébként egyértelműen a B5 Stúdióban, illetve a K’ Arte Egyesület galériájában vannak jelen. Ezek eleve kis befogadó képességű színhelyek, tárlatnyitóik idején gyakran szűknek is bizonyulnak, annyi a kíváncsiskodó. Utóbb nyilván jelentősen csappan az érdeklődők száma, de volt már úgy is, hogy a kortárs művészet országosan elismert képviselője, Dan Perjovschi tárlata a Megyei Múzeum egymásba nyíló kiállítótermeit is megtöltő közönséget vonzott a Kultúrpalotába.

Nem kellett csalódniuk tehát a Lét-lelet címmel meghirdetett kiállítás rendezőinek sem, a Vásárhelyi Forgatag látogatói közül sokan megnézték a hat kiállító – Căbuz Andrea, Csóka Szilárd Zsolt, Herman Levente, Makkai István, Szabó Anna-Mária és Veress Gábor Hunor – alkotásait. A tágas Várgaléria kedvező teret teremtett a Változatok a csalhatatlan, egyértelmű valóságra alcímmel felvonultatott anyag kellő tálalására. Fénnyel és árnyékkal, inventív társításokkal, perspektivikus elrendezésekkel ügyesen elérték, hogy egyediségükben is hatásosan érvényesüljenek az alkotói szándékok, de együttesen is növelték a látvány erőterét, arra késztetve a nézőket, hogy átértékeljék, átgondolják a valóság és a művészet bonyolult viszonyát. Ebben a kurátor Ungvári-Zrínyi Katának is jelentős szerepe volt. Mennyire biztos, hogy azt látjuk, ami „van”? Mennyire befolyásolnak külső körülményeink vagy belső tényezőink a valóság megítélésében? Egyáltalán hol van a valóság? Ilyen kérdéseket indíthatnak el a látottak a nézőkben. Ezeket már a beharangozóban meghirdették a szervezők. A megfogalmazottaknál azonban jóval több dologban elbizonytalaníthatta a jelenlevőket az, amit láttak. Ami pedig a legfontosabb: a képeket, szobrokat, installációkat szemlélve senki sem maradhatott közömbös. Mint a kisgyermeki kíváncsiság, hogy „mi van benne”, a tárlatlátogatókban is felmerülhetett a kétség: Igazi betonszörny Herman Levente Noé projekt építménye? Végünk lesz, ha ránk zuhan a magasból Veress Gábor Hunor hatalmas vasüllője? Megvéd a naptól Makkai István fém szalmakalapja? És így tovább, ezekhez hasonló furcsa dilemmákat kelt a nézői tudatban a felkínált képi és plasztikai ötletkavalkád, amelyet a marosvásárhelyi közép- és fiatal művésznemzedék e hat markáns tehetségű egyénisége tárt elénk. 

Herman Levente és Szabó Anna-Mária az Élesdi Művésztelep alkotói csapatát is gazdagítja, ők a Szféra-kiállításon is bemutatkoztak. Erről azonban egy későbbi írásban jelezzük majd benyomásainkat.