Születőben a Szovjetunió Múzeuma
Szinte tapintható sok orosz ember nosztalgiája a Szovjetunió iránt jó húsz évvel a kommunista birodalom összeomlása után is.
Szinte tapintható sok orosz ember nosztalgiája a Szovjetunió iránt jó húsz évvel a kommunista birodalom összeomlása után is. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a Volga menti Uljanovszknak – a bolsevik forradalmár, Vlagyimir Iljics Lenin (1870–1924) szülővárosának – vezetői egy gigantikus méretű projekt, a „Szovjetunió Múzeuma” létrehozását tervezik.
Valójában egy egész komplexumról van szó, benne több tucatnyi múzeummal és boltokkal, ahol a szovjet korszak szuvenírjait árusítanák, valamint egy „népek barátsága” parkkal. Valamiféle miniatűr Szovjetunió lenne ez egy óriási, 120 hektáros, 170 futballpályának megfelelő területen. A tervezet a kormány asztalán van – mondta el a dpa-nak Szergej Lakovszkij projektvezető.
A komplexum költségeit 60 milliárd rubelre tervezik, amelyet a kormány és a beruházók fele-fele arányban fedeznének. Lakovszkij, aki az uljanovszki idegenforgalmi fejlesztési központ igazgatója, azzal számol, hogy 2014 januárjában már meg is kezdődhetnek az alapozási munkálatok. A komplexumnak 2022-re, a Szovjetunió alapításának 100. évfordulójára kellene elkészülnie. A város azt reméli, hogy a Szovjetunió múzeumának köszönhetően az Uljanovszkba látogató turisták száma a jelenlegi évi 200 ezerről több mint egymillióra emelkedik.
A Moszkvától mintegy 900 kilométerre délkeletre fekvő Uljanovszk mindmáig a város híres szülöttének, az 1917-es „nagy októberi szocialista forradalom” vezetőjének eredeti nevét – Uljanov – viseli. A tervet mindazonáltal viták övezik Oroszországban. Lakovszkij elismerte, hogy az elképzelés mögül hiányzik az egységes történeti-ideológiai szemlélet, ami annak tudható be, hogy mindmáig nem történt meg a Szovjetunió változatos történetének tudományos feldolgozása. Ez azonban nem hátráltatja a munkálatok megkezdését – fűzte hozzá.
Arszenyij Roginszkij történész, a Memorial orosz emberi jogi csoport munkatársa arra figyelmeztetett, hogy a „nagy események” mellett „szégyellni való” dolgok is vannak a Szovjetunió történetében. Más szakértők is felhívták a figyelmet, hogy a múzeum ne csak olyan sikereket mutasson be, mint amilyen Jurij Gagarin, az első kozmonauta űrutazása vagy a hitleri Németország felett aratott győzelem volt. Az árnyoldalakat is meg kell jeleníteni, a hiánygazdaságtól Joszif Sztálin áldozatok millióit követelő vörösterrorjáig – mondják.
Az internetes fórumokon – beleértve a múzeumkomplexum honlapját – sokan rámutatnak, hogy a csillogó világvárostól, Moszkvától távolabb élő oroszok mindennapjaira még mindig a szovjet múlt nyomja rá bélyegét. Lenin teste – csaknem 90 évvel halála után – még mindig a Vörös téri mauzóleumban fekszik. Sok orosz számára ez annak a jele, hogy az ország még mindig nem „tette tisztába” saját történetét.
