Hozzászokhattunk már, hogy sztrádaépítés tekintetében a korlátlan ideig eltolható határidők országában élünk, de ami a napokban a dél-erdélyi pálya egy szakaszával kapcsolatban kiderült, az bebizonyította, hogy nem csak építeni tudunk ám rekordlassan, hanem tervezni is. Azért is fejlődik az életszínvonalunk rákmenetben.
A napokban jelentette be a szállításügyi miniszter, hogy augusztusban készülnek pályázatot hirdetni a Nagyszeben és Fogaras közti pályaszakasz tervezésére és kivitelezésére, a munkát 2024-re kellene elvégezni. Már ha sikerül megszervezni a licitet, mert az is szinte egy évtizedet tartott, mire a megvalósíthatósági tanulmányt összehozták. Ide ugyanis eredetileg gyorsforgalmi utat terveztek, arra készült is tanulmány. Aztán 2014-ben úgy döntöttek, hogy legyen mégis inkább sztráda, a rá következő évben le is szerződtettek egy céget a tanulmány módosítására. Ezt 2016 szeptemberére kellett volna elkészítse, de még mindig dolgozik rajta.
Normális helyeken öt esztendő leforgása alatt egy hetven kilométeres autópályának elkészítik az összes tanulmányát, a terveit, sőt, befejezik az építését is. A normálisan működő országok és szép hazánk között az egyik gyökeres különbség az, hogy nálunk bagóért lehet közberuházást megpályázni, és ennek az egyenes következménye az éveken át tartó tötymörgés. Mert a pályázati rendszerben az ár a döntő tényező, nem a minőségi és gyors munka. Itt is pontosan ez történt, a tervező olcsón vállalta el a feladatot, aztán minden lehetséges jogi és technikai kiskaput kihasznált, hogy fennebb srófolja a bevételét. És az időhúzásban segítő kezet nyújtottak neki az állami illetékesek is, mert ha már olcsón fogadták fel, legalább nem is fizették idejében, hadd legyen indoka húzni az időt.
Az ilyen „alapos” tanulmánykészítés után szinte borítékolható, hogy a tervezéskor kiderül, az eddig készült dokumentumok hajítófát sem érnek, s lehet kezdeni az egészet elölről. Újabb határidők, eljárások, egy hadseregnyi papírtologató vitéz, akit a civil világban kapusnak sem vennének fel sehova, degeszre keresi magát, de eredmény sehol, és az ilyen „teljesítményeknek” felelőse nincs. És a hab a tortán, hogy mindez nem egy sokadrangú útszakaszon, hanem egy európai szempontból is kiemelt fontosságú közlekedési folyosón történik, amely az ország legnagyobb munkaadóinak is fontos. Csak azoknak nem, akik négyévente körbeudvarolnak a szavazatainkért, a közbeeső években viszont privát birtokukként kezelik az országot.
