Szokásjog kontra realitás
2024-01-16 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Van esélye Klaus Iohannisnak az Európai Tanács elnöki székére?
Az már nem kérdés, hogy új elnöke lesz az Európai Tanácsnak, azaz az Európai Unió azon intézményének, amelyik a tagországok állam- és kormányfőit tömöríti. Ez azt követően vált biztossá, hogy a jelenlegi elnök, Charles Michel bejelentette, képviselő-jelöltként indul az európai parlamenti választásokon, és emiatt júliusban át kell adja a székét az Európa Tanácsban, még akkor is, ha a mandátuma novemberig szólna. A szokásjog úgy tartja, hogy ebben az esetben az veszi át az intézmény vezetését, aki a legrégebb óta állam- vagy kormányfő. Ilyen értelemben időszakosan Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke vehetné át az irányítást. Viszont ő még csak nem is reagált a hírre, továbbá az elemzők egybehangzó véleménye szerint esze ágában sincs lemondani a miniszterelnöki tisztségről, pedig ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ET elnöke lehessen. Mivel pedig ilyen nagy a csend a téma kapcsán, a karmelita kolostorban előkerült a sorban második rangidős személy, aki betölthetné a szokásjog értelmében a tisztséget: Klaus Iohannis, Románia államfője.
Az államelnök, akinek idén amúgy is lejár a mandátuma, már rég nézegeti, hogy miként folytathatja politikai karrierjét, hiszen nem szeretne parkolópályára kerülni. Ez a lehetőség pedig kiváló lenne számára, ezzel egy időben pedig átadhatná ideiglenesen a választásokig Nicolae Ciucă volt miniszterelnöknek, a Nemzeti Liberális Párt vezetőjének, a szenátus elnökének az államfői széket. Ugyanis, ha az éppen aktuális államfővel történik valami, akkor a szenátus elnöke tölti be a helyét. Ez az eseménysorozat egyszerre kedvezne Iohannisnak és Ciucănak, hiszen előbbi hátradőlhetne, hogy megvan a folytatáshoz szükséges helye, utóbbinak pedig megnövekedhetnének az esélyei az államfői választásokon, ugyanis a közvélemény-kutatások alapján a harmadik helyen szerepel népszerűségét tekintve, Mircea Geoană és Marcel Ciolacu után.
A gond csak az, hogy egyáltalán nem úgy tűnik, hogy Klaus Iohannis nevét suttognák a brüsszeli folyosókon, mint aki akár csak ideiglenesen is átvehetné az Európai Tanács vezetését. Erre a múlt héten a Nemzeti Liberális Párt szóvivője is utalt, amikor azt mondta román hírtelevízióknak, hogy az államfő esélyei finoman szólva sem nagyok. Balogh Levente újságíró a Marosvásárhelyi Rádió kérdésére arra is rávilágított, hogy az EU-ban még az sincs letisztázva, hogy ideiglenes elnököt keresnek vagy valakit egy teljes mandátumra, azaz kétszer 2,5 évre.
Klaus Iohannis esetében már régóta lehet hallani különböző spekulációkat, hogy hol képzeli el a jövőjét, illetve azt rebesgetik, hogy „bejelentkezett” a NATO főtitkári tisztségére is, azonban a nyugati országok sokkal komolyabb jelöltekkel bírnak ezekre a magas tisztségekre, arról nem is beszélve, hogy a román államfő nem méltó erre a feladatra – vélekedett a Marosvásárhelyi Rádiónak Balogh Levente. Az újságíró arra alapozza ezt az állítását, hogy Klaus Iohannis tízéves államfői mandátuma során nem tudott semmi kiemelkedő eredményt felmutatni, már amennyiben nem számoljuk a szállóigévé vált „Jó napot, PSD!” mondatot, amikor nemcsak a szociáldemokraták, hanem a magyar közösség ellen is uszított az államfő a koronavírus-járvány teljében.
Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő lapunknak úgy vélekedett, hogy Klaus Iohannis nevének bedobása az Európai Tanács elnöki tisztségére nem más, mint kacsa, amivel a brüsszeli közvéleményt akarják tesztelni, hogy az hogyan reagál a román államfő nevére. Az EP-képviselő arra is rávilágított, hogy nagyon komoly pártérdekek húzódnak meg amögött, hogy ki milyen tisztséget kaphat az Európai Unióban. A legfontosabb tisztség az EU-ban az Európai Bizottság elnökéé, és amennyiben a választásokat követően az Európai Néppárt lesz a legnagyobb frakció a parlamentben, akkor teljes joggal állíthat jelöltet a Bizottság élére. Viszont ez azt is jelenti, hogy a további tisztségek, akár az Európai Parlament elnöki, akár az Európai Tanács elnöki tisztsége más pártoknak fog jutni. Elképzelhetetlen, hogy az Európai Néppárt két ilyen jelentős tisztséget megkapjon – húzta alá Vincze Lóránt.
Fontos kérdés, hogyha mégis – akár csak ideiglenesen – Klaus Iohannis lenne az Európai Tanács elnöke, az hogyan érintené Romániát. Ha a román külpolitikát nézzük, elmondható, hogy a tisztség betöltése nem járna különösebb haszonnal az ország számára, hiszen Románia az európai uniós fősodorhoz tartozik, elfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket a nagy tagállamok tesznek, mondta lapunknak az EP-képviselő. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy az Európai Tanács elnöke a kompromisszumok embere kell legyen, ez pedig azt jelenti, hogy kevésbé tudja bevinni a tárgyalóasztalhoz azokat a javaslatokat, amelyek az ő, vagyis az ő országának az előnyeit szolgálnák.
Összességében nézve hiába reménykedik Klaus Iohannis, hogy ő lehet az Európai Tanács elnöke, illetve az ország lakossága sem kell ezért haragudjon az Európai Unióra, hiszen a tisztség lényegében semmilyen teret nem adna arra, hogy a nemzeti célokért lehessen harcolni.
