Színházi élmények a könyvünnepen

Elek apó, KAF, Márai és egy csipetnyi ízélmény

Az írott szó szerelmesei számára lassan elkezdődik a visszaszámlálás, hiszen néhány nap múlva harmincadszorra születik újjá Marosvásárhelyen az ország minden szegletéből és a határon túlról érkező könyvek békés, színes – kulturális élmények áradatát kínáló – birodalma. 

Ahogy minden évben, a rendezvénysorozatot ezúttal is több izgalmas színpadi produkció gazdagítja, amelyekre – egy kivétellel – még lehet jegyet váltani. Káli Király Istvánt, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár megálmodóját és főszervezőjét ezekről a programpontokról kérdeztük.

A világ Elek apó lélekszűrőjén keresztül

– November 14-én, csütörtökön délután 4 órától a Nemzeti Színház Kistermében A Székely Trupp ébredése című zenés irodalmi műsorral indul az idei könyvünnep színházi kínálata. Mit tudhatunk meg elöljáróban erről a különleges rendezvényről?

– Idén kettős Benedek Elek-évforduló van, 165 éve született, és 95 éve hunyt el minden gyerek Elek apója. A legnagyobb magyar meseíróként tartják számon, egyféleképpen Erdély szimbóluma is. Miután közel negyven évet élt Budapesten, és komoly karriert futott ott be, az impériumváltás után, szembemenve az Erdélyből Magyarországra tartó áradattal, hazajött, mert úgy érezte, hogy itt van tennivaló. Ahogy egy kicsit letisztult a helyzet, a húszas évek legelején elindította a Székely Trupp nevű mozgalmat, azaz maga köré gyűjtötte a tehetséges, fiatal írókat – Szentimrei Jenőt, Tamási Áront, Bartalis Jánost, akik állandóan mellette voltak, nem állandó tagokként pedig Tompa Lászlót, Nyirő Józsefet, Kacsó Sándort –, és Erdély vidékeit bejárva együtt terjesztették a magyar kultúrát, a magyar irodalmat. Emellett ő alapította az erdélyi magyar gyermekek Cimbora nevű folyóiratát. Miután Elek apó az örökkévalóságba távozott, a Székely Trupp lassan megszűnt. Benedek Elek egyenes ági leszármazottja, Bardócz Orsolya és a mellékági leszármazottak, nővére ükunokái – Benedek Huszár Botond, Benedek Huszár János és Sebestyén Aba – elhatározták, hogy újraélesztik ennek a mozgalomnak a szellemiségét. Műsorukban gitár-, furulya- és hegedűkísérettel – ez utóbbi hangszeren Komporály Béla játszik – elevenítik fel a kor hangulatát Benedek Elek megzenésített versei, prózai írásai és néhány olyan népdal által, amelyek tudvalevőleg Elek apó kedvencei voltak. Nagyon lelkesen készül a marosvásárhelyi fellépésre ez az öttagú csapat, és reméljük, sokakat érdekel majd, hogy milyen is lehetett a világ hangulata Elek apó lelkén keresztül szemlélve. Az előadásra még kaphatók jegyek, ezeket jelképes áron, 20 lejért lehet megvásárolni az in-time.ro honlapon vagy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház jegypénztárában. 

KAF-emlékkoncert születésnapi műsor helyett

– A péntek este kiemelt programpontja a tavaly december 30-án elhunyt költőóriás, Kovács András Ferenc emléke előtt tiszteleg.

– Kossuth- és József Attila-díjas költőnk idén lett volna 65 éves, ezt mindenképpen megünnepeltük volna. Váratlan eltávozása miatt sajnos már csak egy emlékműsorral idézhetjük fel a szellemiségét. Erdély két kiváló, Uniter-díjas művésze, Cári Tibor zeneszerző és Sebestyén Aba rendező vállalkozott arra, hogy egy koncert keretében méltó emléket állítson neki. A Bohócöröklét című előadás verseit Sebestyén Aba válogatta, és Cári Tibor zenésítette meg, a műsort a legkiválóbb marosvásárhelyi zenészekből álló Kortársak zenekar kíséri. A versek kiválogatása során több szempont érvényesült, elsősorban az, hogy az elhangzó alkotások egy igazi keresztmetszetét adják Kovács András Ferenc költészetének, másrészt az, hogy megzenésíthetők legyenek. KAF-nak rengeteg kiváló kiadott verse van, ugyanakkor több száz Lázáry René Sándor-vers maradt kiadatlan, így korántsem volt könnyű eldönteni, hogy a rendelkezésre álló életműből mi kapjon hangot. Akkora formátumú és ilyen műveltségű költő, mint ő, kevés született Erdélyben, ezt most érezzük igazán, hogy nincs már közöttünk. Az este 8 órától a színház Nagytermében meghallgatható emlékkoncertre még kaphatók jegyek az említett internetes elérhetőségen, illetve a színház jegypénztárában, egy jegy ára 30 lej.

Telt házas gyermekelőadás és kulináris élmény felnőtteknek 

– A marosvásárhelyi könyvünnep hagyományos forgatókönyve szerint a szombat délelőtti színházi produkció a legfiatalabb nézőkhöz szól, idén sincs ez másként.

– A Csíki Játékszín 11 órától adja elő a Nagyteremben Lázár Ervin csodálatos meseregényének, A négyszögletű kerek erdőnek a dramatizált változatát. Ezt a mesejátékot annyira várták a gyermekek, hogy egy nap alatt elfogytak a jegyek.

– Szombat délután 5 órától egy különleges rendezvény vár a felnőtt közönségre Irodalom és gasztronómia – Főzünk nektek irodalmat címmel.

– A konyhaművészet nem esik távol az irodalomtól, mi pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy néhány olyan író, aki, ha nem is megszállottja, de gyakorlója a gasztronómiának, hogyan tud főzés közben az irodalomra gondolni, arról beszélni. Erre a rendhagyó együttlétre a mindenkor sziporkázó Cserna Szabó Andrást, Szécsi Noémit és Vida Gábort hívtuk meg, a műsor levezénylésére pedig a humor jegyében Gáspárik Attilát kértük fel. Mind a négy résztvevő főzni fog, a nagyérdemű pedig megkóstolhatja a rendkívül izgalmas receptek alapján készült ételeket. Őszintén bevallom, hogy én egyiket sem ismerem, de mivel mind a négyen lelkesen ragaszkodtak ezekhez a receptekhez, feltételezem, hogy kiváló étkek, amelyek mindenkinek nagyon fognak ízleni. Mivel felszabadult, derűs alkotókról van szó, a vidám hangulat eleve garantált. Erre a programpontra is 20 lejért kapható jegy az említett elérhetőségeken.

Vallomás egy értékvesztett korról

– A színházi programkínálat zárómozzanata a szombat este 8 órakor kezdődő Hallgatni akartam című nagytermi előadás, a budapesti Vígszínház produkciója.

– Hegedűs D. Géza, az új nemzet színésze arra vállalkozott, hogy Márai Sándor nagy sikerű Egy polgár vallomásai című sorozata harmadik kötetéből kiválogatja az előadhatóknak érzett részeket, és ezekből egy önálló estet állít össze. Ez az első olyan kötet, amit Márai az emigrációban írt. 1950-es dátumot visel, de Márai már korábban nekikezdett, és 1944-ben a Naplóban azt írta róla, hogy „álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkodom”. A Hallgatni akartam-ban Márai a történetet az Anschlussnál kezdi, azaz Ausztria 1938-as bekebelezésénél, amely történelmi eseménnyel szerinte elveszett a klasszikus Európa. A kötet tulajdonképpen vallomás egy értékvesztett időszakról, ugyanakkor pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak. Hegedűs D. Géza azt vallja erről az előadásról, hogy színészként őt a morális lénynek a világhoz való drámai viszonya érdekelte, illetve az, hogy ezt minél tisztábban, pontosabban, árnyaltabban mutathassa meg a színpadon. Erre az előadásra 80 lejért lehet jegyet kapni. 

– Milyen egyéb programpontokat emelne még ki?

– Idén is igyekeztünk minden korosztályt megszólítani, megannyi gyerekklub- és fiataloknak szóló Underground-programból lehet válogatni, illetve az Irodalmi Kávéházban és a protokollteremben is folyamatosan lesznek rendezvények. Örvendetes, hogy ezúttal sokkal több a vásáron részt vevő kiadók saját programja, mint a korábbi években. Olyan nevekhez fűződnek ezek az irodalmi együttlétek, mint Borsodi L. László, Lövétei Lázár László, Szávai Géza, Tompa Gábor és még sorolhatnám. Az idei, számos interjút tartalmazó vásárlap pedig a korábbi 32 helyett 48 oldalas lesz. Összegzésképpen, három évtized tapasztalata alapján elmondhatom, hogy a könyvek között mások leszünk, több méltóság lesz bennünk. Úgy érzem, hogy egy olyan csodát sikerült a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárral megvalósítani, amiért érdemes volt élni és dolgozni.

*Fotó: Nagy Tibor (archív)