Színes kínálat az idén is

Június 23–25. között a 15. alkalommal tartják meg Mikházán a Csűrszínházi Napokat. A tavaly rendbe tett környezetben a színházat, kultúrát kedvelő közönség kellemes, hasznos hétvégét tölthet el a Nyárádmentén. Az alábbiakban, előzetesként, a 2017-es Csűrszínházi Napok kínálatából válogattunk.  

Az idei Csűrszínházi Napok június 23-án, pénteken 18 órakor kezdődik az iskolában, a hagyományossá vált képzőművészeti kiállítás megnyitójával. A szervezők ötlete az volt, hogy megpróbálják meghívni a megye kistérségeinek alkotóit, így esett a választás először a szovátaiakra, akik közül Bocskay Vince, Kuti Dénes, Kuti Botond, Sánta Csaba és a nemrég elhunyt Siklódi Zsolt munkáit láthatja egy helyen a közönség. 

19 órától a gyergyószentmiklósi Figura Színház Marie Jones Kövekkel a zsebében című tragikomédiáját adja elő. A darabban fellépő két színész, Jake – Kolozsi Borsos Gábor, Charlie – Moşu Norbert-László, tizenhat karaktert személyesít meg. A történet egy amerikai filmstáb írországi filmforgatását meséli el. Megismerheti a közönség többek között az elkényeztetett dívát, a toporzékoló rendezőasszisztenst, a helyi papot, az egyetlen statisztát,  akinek az élete szomorú fordulatot vesz… A státusproblémák, a társadalmi hierarchia, a globalizáció és az identitásvesztés aktuális kérdéseit körüljáró humoros, iróniát nem mellőző történet hollywoodi sztereotípiákat sorakoztat fel írországi környezetben, ám bárhol játszódhatna. Jelmeztervező: Török Réka, rendező: Csuja László. 

21 órától  a  soproni Petőfi Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Komáromi Jókai Színház, a mikházi Csűrszínház, a Forrás Színház, a Pesti Magyar Színház és a bécsi Europa Club közös  produkciójaként Ingmar Bergman Őszi szonáta című filmforgatókönyvéből készült színpadi játékot láthatja a nagyérdemű. A rendező Pataki András színházigazgató. Szereplők: Charlotte – Farkas Ibolya, Eva – Molnár Anikó, Viktor  – Vukosavljev Iván, Helena – Diószegi Imola, zenei vezető: Oberfrank Péter (Liszt-díjas érdemes művész), díszlet: Pataki András, jelmez: Szélyes Andrea. A rendező szerint lenyűgöző a történet. Minden benne van az életünkről, emberi kapcsolatainkról, családi viszonyrendszereinkről, boldogságunkról, boldogtalanságainkról. Képesek vagyunk-e az együttélésre, a megbocsátásra? Felül tudunk-e emelkedni sértettségeinken, akarunk-e őszintén beszélni egymással? Az Őszi szonáta az emberi lélek mélységét mutatja meg. Látszólag női darab, de mi, férfiak sem úszhatjuk meg, szembesülünk a történet kérdéseivel, aminek a vége: el kell jutnunk a szeretet katarzisáig.

Június 24-én, szombaton délben a Csűrszínház udvarán az új Mentor könyvkiadó (Káli Király István), illetve ismert marosvásárhelyi szerzők (Kovács Levente–Vajda György, Lokodi Imre, Spielmann Mihály és Székely Szabó Zoltán) mutatják be legújabb köteteiket. 

18 órától kiemelkedő élményt kínál a budapesti Nemzeti Színház kiváló művésze, Tóth Auguszta: Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária című önálló estje. Mezei Mária színésznő, érdemes és kiváló művész 1909-ben született Kecskeméten, bölcsészetet tanult, majd Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába járt. Néhány évi vidéki szereplés után 1935-ben a Belvárosi Színházhoz került, majd a főváros csaknem minden magánszínházában játszott. 1944 márciusától, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést. 1946-ban szerepelt újra a Belvárosi Színházban. Kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel, később önálló esteken Ady megzenésített verseit adta elő. 1949 után az Operettszínházban, a Vidám Színpadon, a Madáchban játszott, majd a Petőfi Színház után 1964-1970 között a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. A 30-as évektől a magyar filmgyártás egyik csillaga, a háború után többek között az Édes Anna, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Mici néni két élete, Tiltott terület című filmekben játszott. 1970-ben súlyos betegsége miatt visszavonult, 1983-ban Budakeszin hunyt el. Az előadás önvallomás, amelyben Mezei Mária Tóth Auguszta tolmácsolásában arra keres választ, hogy ki is volt tulajdonképpen a színművésznő, hogyan és miként emlékeznek az egykori dívára. Valójában milyen ember volt? Hogyan élte mindennapjait? Kit és hogyan szeretett? Boldog volt-e mint nő, mint ember, mint művész? Eleget tett-e a maga elé kitűzött, vállalt feladatának: szeretetben, szeretettel élni?

21 órától a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor színház művészei Carlo Goldoni Mirandolina című vígjátékát adják elő (fordította: Magyarósi Gizella). Egyike azon első daraboknak, amelyekben a női emancipáció hajnalát mutatják be. Ha mai szemmel nézzük, akkor a feminista irodalom egyik első alakja, úgy, hogy Goldoni maga nem is tudott semmit a feminizmusról, és nem is vallott ilyen jellegű nézeteket. A hétköznapok megfigyelésében talált rá Goldoni erre az „alakra”, és fontosnak tartotta, hogy megörökítse, megjelenítse az azóta is egyik leggyakrabban játszott drámájában. A független, a szabadságát megőrizni törekvő nő haláltánca az egyéni szabadság és társadalmi elvárások keskeny határán, úgy, hogy a tisztesség és becsület ne csorbuljon. A szabad nő az önmegvalósítást, ugyanakkor a szabad préda lehetőségét is magában rejti. A fogadója férfivendégei nem csak szálláslehetőséget látnak benne, hanem egy – akkor még úgy hívták – patronálandó nőt is, ami mára már teljesen mást jelent, vagyis áldozatot, prédát. Így küszködi át Mirandolina, a főhősnő magát ezen a maszkulin dominanciájú történeten, hogy tükröt mutasson a „nőgyűlölőknek”, azoknak, akik a nőt másodrangú embernek, ne adj isten, tárgynak képzelik.

A darab rendezője Csurulya Csongor, szereplők: Ripafratta lovag – Szűcs-Olcsváry Gellért, Forlipopoli őrgróf –  Dunkler Róbert, Albafiorita gróf –  Tóth Árpád, Mirandolina, a fogadósnő –  László Kata, Ortensia színésznő – Márton Réka, Dejanira színésznő – Varga Márta, Fabrizio, a fogadó pincére – Pál Attila. Díszlet/jelmez: Biró Boglárka m.v.

Június 25-én, vasárnap 11 órától gyerekeknek és fiataloknak szóló – de nem csak – előadás lesz. A Bekecs Néptáncegyüttes nemrég bemutatott Legendák kertjében című  táncos mesejátékát viszi színpadra Mikházán. A Székelyföldi Legendárium, amely közel 180 legendát és mondát tartalmaz,  a forrása az előadásnak.  A gyerekek előtt élőben bontakozik ki egy képzeletbeli meseország, a történelmen túli Székelyföld. Olyan történetekkel ismerkedhet meg a néző, amelyek földrajzi helyszínekhez, településekhez, történelmi személyekhez kötődnek. Az előadásban lesznek népi játékok, mondókák, rigmusok, ráolvasások, népdalok, népzene és nem utolsósorban néptánc, amelyek segítségével bekapcsolják a gyerekeket a történet alakításába, együtt barangolják be Székelyföldet (a tündérek és lüdércek világát) az előadókkal. Az előadásban felismerhető a Tündérek gyülekezőhelye (a Makfalván található Maka vára), a Paladomb tündérei  (Nyárádszentimre határában lévő domb),  Istenszéke, az Ördög-tó (a Libán-tető közelében) és a Gyilkos-tó mondája, legendája is. Rendező-koreográfus: Ivácson László.