Színes kínálat

Június 29-én 18 órától nyitja meg kapuit a Csűrszínház az immár 16. Csűrszínházi Napokon. A hagyományhoz híven a rendezvénysorozat képzőművészeti tárlattal indít. 18 órakor a nyárádszeredai Zereda alkotótáborban készült művekből nyílik kiállítás. Ezt követően 19 órától Marosán Csaba kolozsvári színművész Arany János-estjét láthatják. 

Az előadás betekintést nyújt Arany küzdelmeibe is. Bátor humorának egyik példája a Vörösmarty Mihály Szózata alapján írt pamfletje, amivel a kiegyezés után azoknak üzent, akik „enyhén elfelejtették a magyar identitásukat”: „Hasadnak rendületlenül/ Légy híve, ó magyar!/ Bölcsődtől kezdve sírodig/ Ezt ápold, ezt takard”. Ferenc József 1866-ban érdemkereszttel tüntette ki Arany Jánost, amit ő semmiképpen nem akart elfogadni, hiszen ezzel Bécs mellett tette volna le a voksát, ő pedig Deák Ferenc híve volt. Az érdemkeresztet viszont nem lehetett visszautasítani, és éppen akkor postázták neki, amikor betegeskedett. Halála után került elő ez a négysoros: „Hasfájásban szenvedek/ Érdemkeresztet küldenek/ Ha csak egyet tojhatnám/ Száz keresztért nem adnám”.

Az esten elhangzik majd Lackfi János A walesi bárdok alapján született kortárs átirata, és a Mátyás anyja mai változata A fekete router címmel, majd az is kiderül, hogy Déry Tibor szerint „Arany jobban tud magyarul, mint Shakespeare angolul, Arisztophenész görögül”, Ottlik Géza pedig úgy véli: „utánozni ma Aranyt értelmetlen és lehetetlen próbálkozás lenne, de tanulni nagyon is lehet és kell: nyelvi tisztaságot, formai gondosságot, nevelői felelősséget a költőknek és az igazi művészet elmélyült élvezését a kedves olvasónak”. Az előadáson az „ismeretlenebb”, „viccesebb”, „játékosabb” Aranyt mutatják be. Iskolában tanult versek is elhangzanak. És megszólalnak a költő életének mélypontján írott versek is, mint például az 1848-as időszakban vagy a lányának halálát követő időben születettek. Majd az előadók a humor eszközével pillanatok alatt fel is oldják a nyomasztó hangulatot. Az előadás arra törekszik, hogy a diákok számára is vonzóvá tegye Arany verseit, megmutatja a költő „játékosabb oldalát” – mondta az előadásról Széman Emese Rózsa rendező. 

Pénteken 21 órától a budapesti Nemzeti Színház társulata Szergej Medvegyev Fodrásznő című művével szerepel. Az előadást Viktor Rizsakov rendezte. A boldogság után vágyódó nő sorsának egyetemes problémáit fogalmazza meg a kisemberek tragédiáját gogoli groteszkséggel ábrázoló drámai szöveg. A derűbe, a szeretetbe csomagolt fájdalom, amely a rendező, Viktor Rizsakov színházi nyelvének egyik jól felismerhető sajátossága, az emberi vágyak és a rideg valóság között feszülő ellentmondást emeli költői szintű látomássá. Az előadás minden korosztály érzékeny rétegét képes megszólítani, részvétre és életének újragondolására késztetni. Az előadás rendezője a kortárs orosz színházi élet egyik emblematikus figurája, a Kiszlorod (Oxigén) elnevezésű színházi mozgalom elindítója. A szakmai zsűri döntése alapján a Fodrásznő nyerte 2010-ben a X. POSZT legjobb előadásának díját, a címszereplő Szűcs Nelli pedig a legjobb női alakítás díját kapta a Maszk Színészegyesülettől.

Előadják: Szűcs Nelli, Trill Zsolt, Tóth László, Kristán Attila. Díszlet és jelmez: Viktor Rizsakov. Fordító és dramaturg: Kozma András, rendezőasszisztens: Kolics Ágota. 

Június 30-án, szombaton Dsida Jenő Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak, a Szugyicky István által szerkesztett-rendezett összeállítást adja elő Bogdán Zsolt érdemes művész és Csutak Réka, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészházaspárja, valamint Kovács Éva Poór Lili-díjas szatmárnémeti színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a szatmárnémeti Harag György Társulat közös produkciójaként. 

Olyan pódiumelőadás, ahol nem a Dsida Jenő által írt verseket szólaltatják meg, hanem Dsida Jenő a Bogdán Zsolt hangján beszél hozzánk. Mi a különös ebben? Máskor is kiáll egy színész és mondja Kányádit, Szilágyi Domokost, Arany Jánost stb. Ezúttal mégsem ez történik. Előttünk áll a Dsidába oltott Bogdán Zsolt, és megmutat egy Dsida Jenő nevezetű diákot, egy Dsida Jenő nevezetű lelkes fiatalembert, egy Dsida Jenő nevezetű szerelmest, egy Dsida Jenő nevezetű boldog, máskor elesett polgárt, színházi nyelven egyéniséget, megmutatja a költő lelkét. Nehéz ezt megértenie annak, aki nem hisz, nem tud a lélek létezéséről.

Ezen az estén ismételten kiderül, hogy Dsida költészete soha ki nem aknázható tárna, az idők végtelenségéig kitartó lelki-szellemi ásványokkal. A színművész leszállt ebbe a tárnába, és nagy boldogságban hozott fel ezüstöt, aranyat, úgy, hogy minden aktusa mögött ott állt az Úr. Ilyen az az emberi jelenlét, ahol az Úr, az örök rejtőzködő és örök jelenlévő besegít. Nem a megfoghatatlan, a titokzatos tehetség jelenlétéről beszélek, hanem az „Ő” jelenlétéről Bogdán Zsolt mögött, akinek szeretetsugarában ragyogunk mindannyian, a művészeket körülvevő közönségkoszorú is. És, ha már választ keresünk arra, ki szólal meg ezen az estén, észre kell vennünk, hogy a mi lelkünkben, a néző lelkében visszhangra talált szavak szólalnak meg. Bogdán Zsolt, Kovács Éva, Csutak Réka a hallgató lelkében vihart kavar, torokszorító, könnyes vihart, önvizsgálatra késztető vihart, szellemet, lelket megtisztító vihart. Pedig nem időszerű kérdéseket vetnek fel, még kevésbé adnak választ időszerű kérdésekre, ahogy ezt mondani szokták. Az itt elhangzó kérdések és válaszok az életet éltető lélek kérdései és válaszai, amelyek idő- és térhatárokon túliak, mégis az emberséges lét alapjai. A fájdalomhozó mulandóságról valóban szó esik, de amihez Dsida hozzáér, az nem mulandó.

A Nyílt sebe vagyok a szíven szúrt világnak című pódiumest bátran, hol összekötő, hol gondolatot, verset el- vagy szétválasztó szerepben alkalmaz színpadi mozgást. Színpadi helyzetek, jelenetek, kellékek jelennek meg, és szervesülnek az előadással. Megpróbálják a kottatartókat is kellékesíteni. Bogdán Zsolt Dsida-szövegmondása úgy szólal meg, hogy nem provokálja a hallgatót, nem uszít, nem lázít, nem politizál, de lelkiismeret-vizsgálatra készteti a hallgatót, 

vagyis eléri azt a megvilágosító lámpagyújtogatást, amit emberi szó elérhet a lélek titokzatos hajlékában. Bogdán Zsolt Dsida-szavai ezen az estén lélektől lélekhez hajolva mondanak igent szépre, jóra, tisztára – írja az előadásról Czirák Csaba. 

A Csíki Játékszín június 30-án, szombaton Mikházán 20 órai kezdettel játssza Tamási Áron színművét, a Csalóka szivárványt. A Csalóka szivárvány filozofikus színpadi mű, többrétűen hatja át a kettősség motívuma. Az ember nem elégszik meg a sorsával, több akar lenni, mint ami, szeretné túllépni önmaga korlátait. Tamási arra figyelmeztet, hogy ez a törekvés a lelki egyensúly, az önazonosság elvesztéséhez vezethet. A falusi gazda, Czintos Bálint fia leérettségizett. Az öröm enyhíti, de el is mélyíti az özvegy férfi fájdalmát, hogy ő nem tanulhatott. Egykori iskolatársa, Kund Ottó látogatása küldi át Czintost a szivárvány alatt. A filozófus vízbe veti magát vendéglátója öltözetében, így Czintos új életet kezdhet valaki másként.

Szereposztás: Czintos Bálint, falusi gazda: Veress Albert Kálmán, Czintos érettségizett fia: Borsos Tamás e.h., Samu bácsi, öreg rokon és mindenes Czintosnál: Fülöp Zoltán, Rózsa Néni, Samu bácsi felesége: Zsigmond Éva Beáta, Aba, Samu bácsi félárva unokája: Gál Ede. Tibád úr, kereskedő a faluban: Kiss Ernő, Zsuzsanna, Tibád úr úrilánya: Sándor Anna, Kund Ottó, megszomorodott filozófus: Budaházi Attila, Kundi Kund, Czintos úri alakban: Veress Albert, Duka Vendel, vasműves és kovács a faluban: Lőrincz András Ernő, Viola, Duka felesége: Bartalis Gabriella Ibolyka, Duka leánya: Ráduly Beáta, Virág úr, nyugalmazott őrmester: Giacomello Roberto, Fecske, levélhordó a faluban: Pap Tibor, János, szolgalegény Czintosnál: Puskás László, Berta, János kedvese, kisegítő Czintosnál: Bokor Andrea, Bálintka, Kundi Kund és Zsuzsanna fia: Gál Áron. Tervező: Parászka Máté, rendező: Parászka Miklós. 

A vasárnap délelőtti műsor változott, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház meghirdetett előadása helyett Póra Zoli és a Stone Hill együttes lép fel Mikházán gyermekdalokkal. Az előadás 11 órakor kezdődik. 

Helyfoglalás a 0744-394-186-os telefonszámon, jegyvásárlás a helyszínen.