Igaz, hogy a vak tyúk is talál néha szemet, de hogy mikor, arról nem szól a népi bölcsesség. Azt viszont sejteni lehet, hogy nem éppen időben. Ezt – az „udvarnéppel” mindegyre szembekötősdit játszó, megnyilvánulásaikkal gyakran az említett szárnyasra emlékeztető – oktatásügyi főilletékeseknek sikerült is alátámasztani a minap.
Igaz, hogy a vak tyúk is talál néha szemet, de hogy mikor, arról nem szól a népi bölcsesség. Azt viszont sejteni lehet, hogy nem éppen időben. Ezt – az „udvarnéppel” mindegyre szembekötősdit játszó, megnyilvánulásaikkal gyakran az említett szárnyasra emlékeztető – oktatásügyi főilletékeseknek sikerült is alátámasztani a minap. A Hivatalos Közlönyben március közepén jelent meg a miniszteri rendelet, melynek értelmében az állami egyetemek felvételiztetéskor nem vehetik többé figyelembe a középiskolai jegyeket. Na ez az a bizonyos „szem”, amire jó lett volna hamarabb rábukkanni. Köztudott, hogy a középiskolákban zajló oktatás nem általánosítható. A diákok teljesítménye, illetve a követelményrendszer szempontjából is sok az eltérés a tanintézetek között, könnyen előfordulhat, hogy egy „nagylelkűbben” osztályozó iskola első tanulója egy erősebb tanintézetben legfeljebb jó közepes. Egyértelmű hát, hogy a négy év során szerzett jegyek számonkérése az egyetem kapujában méltánytalan, igazságtalan helyzetet teremt. Az ezt orvosolni hivatott rendeletet az illetékesek első nekifutásra úgy értelmezték, hogy a felsőoktatást biztosító tanintézeteknek ezután kötelességük felvételi vizsgát szervezni, majd „finomítottak”: a tudásmérés nem kötelező, a vizsgát az érettségin nyújtott teljesítmény is helyettesítheti. Egy bukaresti hírügynökség tegnapi tudósítása szerint viszont kötelező lesz a szóbeli vagy írásbeli vizsga, amelyet a tanügyminiszter szerdai nyilatkozatában valóban „bátorít”, ugyanakkor kijelenti, hogy az egyetemek az érettségi eredményekre is alapozhatnak a felvételi lebonyolításában. Újra teljes tehát a zűrzavar, az már csak hab a tortán, hogy a módosítás időzítése sincs összhangban az előírásokkal. A törvény értelmében az egyetemeknek fél évvel a felvételi előtt ki kell dolgozniuk és engedélyeztetniük kell a diákválogatás módját, a szigorításra vonatkozó rendelet viszont mindössze három-négy hónappal előzte meg a nyári gólyaszelekciót. Ez is bizonyítja, hogy mifelénk nem érdemes tiszteletben tartani a határidőket, legalábbis a tanügy mozgékony „talaján” nem.
Ha a tavalyi érettségi eredményekre gondolunk, akár legyinthetnénk is minderre. Mert ha idén is hasonlóképpen teljesítenek a ballagók, és kétszer annyi lesz a felsőoktatásban meghirdetett helyek száma, mint a felvételiző, szinte mindegy, mit kérnek jövendő diákjaiktól az egyetemek. Érettségi diplomával a hátsó zsebben úgyis mindenki helyet talál valahol.
