2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Egy szülőszoba előtt játszódik, és a férfi–nő kapcsolatrendszer útvesztőjén vezet végig Csányi Sándor új, egyszemélyes vígjátéka, amelyet a marosvásárhelyi közönség a 21. Bernády Napok gálaestjén, október 27-én, a Kultúrpalota nagytermében láthat. 


Egy szülőszoba előtt játszódik, és a férfi–nő kapcsolatrendszer útvesztőjén vezet végig Csányi Sándor új, egyszemélyes vígjátéka, amelyet a marosvásárhelyi közönség a 21. Bernády Napok gálaestjén, október 27-én, a Kultúrpalota nagytermében láthat. A Hogyan értsük félre a nőket? című produkciónak nemcsak előadója, hanem szerzője is a vásárhelyiek körében főként filmes alakításokból ismert, kedvelt színész. Telefonos interjúnkban először az új darab megszületéséről kérdeztük.
– Volt egy kis időm a nyáron, és arra gondoltam, megpróbálkozom a darabírással. A Hogyan értsük félre a nőket? a klasszikus stand-up comedy elemeiből építkező, 70 perces műsor. Az alaphelyzet: egy jövendő apa a szülőszoba ajtajában döbben rá arra, hogy nemcsak a gyermekekkel nem tud bánni, hanem a nőkkel sem. Kétségbeesve próbálja megérteni a másik nemet, amelynek képviselői valahogy mindent másképp tesznek, mint a férfiak.
– Kinek szól az előadás?
– A húszas generációtól az ötvenes–hatvanasokig mindenkinek. A férfi–nő összeférhetőség, összeférhetetlenség, a „mitől mászunk egymás agyára?” elég hálás téma, amiben szinte valamennyi korosztály magára ismer. Az előadás egyik fél mellett sem foglal állást, inkább megpróbálja mindkét nem hülyeségeit felmutatni.
– Első alkalommal mutatkozik meg egy darab szerzőjeként. Mennyire jelentett kihívást a szövegírás?
– Egyrészt nagyon, másrészt viszont stand-up comedyt sokkal könnyebb írni, mint klasszikus értelemben vett színdarabot. Itt nem kell sorsokat ütköztetni, szerkezetileg tagolni, hiszen, bár több vicces karaktert is kitaláltam, valamennyien egyedül vannak a színpadon. Tulajdonképpen ez nem más, mint sztorik egymásutánja. A színpadi és filmes szerepeimhez is rendszerint igyekszem hozzátenni valamit magamból, a munkának ezt a kreatív részét mindig nagyon szerettem, most pedig sokkal nagyobb tér jutott erre, mint az előre megírt daraboknál.
– A magyarországi közönség négyszer láthatta már a produkciót, és még hátravan három fellépés a marosvásárhelyi előtt. Mennyire változik estéről estére az előadás?
– Izgalmas kísérlet kitapasztalni, hogy mire fogékonyak igazán a nézők. Van úgy, hogy megírok valamit, azt hiszem, hogy vicces, aztán a közönség nem nevet rajta, úgyhogy kiveszem a produkcióból. Máskor meg valami, amit nem tartok túlságosan humorosnak, működik a nézőtéren. Hofi Géza fellépések előtt rendszerint mindenkinek vicceket mesélt, a takarítónőnek, az igazgatónak, a büfésnek. Azt hitték, kedvességből teszi, de ő erre azt mondta: én ilyenkor dolgozom. Ha valamelyik viccén valaki nem nevetett, azt kivette a produkcióból. Az én előadásom is folyamatosan változik. Ha látok, hallok, olvasok valamit, ami felkelti az érdeklődésem, megpróbálom felhasználni, de a nézők döntik el, hogy megmarad-e az előadásban. 
– Egy öt éve műsoron tartott stand-up comedy, a Férfiagy – avagy nincs itt valami ellentmondás? kapcsán azt nyilatkozta, hogy a poénok között mindig kell lennie egy-két mélyebb mondatnak, amit a sajátjának érez, úgymond hazavisz a néző. Érvényes ez az új darabra is?
– Picit hangsúlyosabban is, mint a Férfiagynál. Egy stand-up comedy mindig a nevetésről szól, ugyanakkor fontos, hogy legyen benne két olyan pillanat, amikor kilépünk ebből az állapotból, elgondolkodunk. Utána lehet újra nevetni. Megpróbáltam az előadásba belefoglalni, hogy mit gondolok a világról, a mostani életritmusról, az emberekről, arról, hogy mennyire élünk családban. Mindezt persze vicces formában.
– Van-e olyan mozzanata a produkciónak, ami a leginkább bejött, a nézők kedvencévé vált?
– Igen, de nem szeretném elárulni. Kíváncsi vagyok, mennyire működik ez Marosvásárhelyen.
– Nem először jár nálunk, két évvel ezelőtt a Vásárhelyi Forgatagra hozott el egy szintén egyszemélyes produkciót. Mit tapasztalt, milyen a marosvásárhelyi közönség?
– Sok helyszínre, ahol felléptem, nem emlékszem. Marosvásárhely nem tartozik közéjük. A vásárhelyi közönség tiszta, teli van lelkesedéssel, gyermeki örömmel és szeretettel fogadja a színházat. A drámára is fogékonyak az itteni emberek, de a vígjátékon is jókat derülnek. Tapasztalatom szerint nagyon jó itt játszani.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató