Szenzációs lelet került elő Sóváradon

Nem várt leletre bukkantak a napokban a Maros Megyei Múzeum régészei Sóváradon, amely átírja a falu eddig következtetett történelmét.

Néhány napja beszámoltunk a Sóváradon folyó ásatásokról, amelyek során az ókori római katonai tábor maradványait kutatták, vizsgálták a régészek két szelvényben, egy szelvényt pedig a volt sóház épülete mellett nyitottak meg, hogy megállapítsák annak építési időszakát. A kéthetesre tervezett ásatás befejezése váratlanul kitolódott, ugyanis a tervezett utolsó napon, amikor a szelvényen az utolsó „simításokat” végezték az állagmegőrzés végett, egy újabb leletre bukkantak. 

Pánczél Szilamér régésztől megtudtuk: három méter mélységben egy, a korai vaskorszakból származó cserépedényt találtak, amely egyértelműen élelmiszer vagy gabona tárolására szolgált. A 80 centiméter széles és 50 centiméter magas edény nyakán kiégetés előtt ejtett hullámos benyomat díszítés található. A lelet egyrészt azért értékes, mert egészben maradt edényről van szó, azaz bár megrepedezett, nem hullt szét, minden része a helyén van. Az edény a Gáva-kultúra idején készült, amely a vaskor fontos edénykultúrájának számít a történelemben. Másrészt azért is egyedi a lelet, mert hasonló ritkán fordul elő, és ez teljesen átírja a falu őskori történelmét, pontosabban ezer évvel a rómaiak előttre tolja vissza azt, az edény korai vaskori település létére utal a későbbi katonai tábor helyén.

Az edényt teljes egészében kiemelték és a vásárhelyi múzeumba szállították, de a napokban átadják egy biológus munkatársnak további vizsgálatra. Gyulafehérváron van megfelelő felszereltségű laboratórium, ott átvizsgálják az amúgy üres edényt, és növényi maradványok, gabona nyomait keresik rajta, amelyekből információkat nyernének az akkori időszak étkezési szokásairól. Az 1960-as években zajlott első ásatások során kerültek már elő őskori cserépedények töredékei, de ezek keletkezésének idejét akkor nem határozták meg – közölt további részleteket Pánczél Szilamér régész.