Több mint valószínű, hogy nem becézget többé meleg, verőfényes napokkal az ősz, s november 11-én, hétfőn téli pihenőre fordul az év kereke. Márton napja több szempontból is jeles nap a kalendáriumban.
Szent Márton megkereszteli édesanyját, Rumi Rajki István szobrászművész alkotása Szombathelyen
Több mint valószínű, hogy nem becézget többé meleg, verőfényes napokkal az ősz, s november 11-én, hétfőn téli pihenőre fordul az év kereke. Márton napja több szempontból is jeles nap a kalendáriumban. A katolikus egyház Szent Mártonra emlékezik, aki a római császár katonájából vált Istent szolgáló misszionáriussá, majd püspökké. A legenda úgy tartja, hogy a mai Szombathelyen, azaz Pannónia Savaria nevű városában született, s a franciaországi Amiens városában segítette a szegényeket. Szerénységében a ludak közé bújt, hogy ne találják meg, de azok éktelen gágogásukkal elárulták a rejtekhelyét, s 371-ben akarata ellenére püspökké szentelték. A pannonhalmi bencés apátságot az ő tiszteletére emelték, mivel más források szerint ott lett volna Szent Márton születési helye, akit Szűz Mária mellett Magyarország patrónusának tekintenek.
A rómaiak Aesculapiust, a gyógyítás istenét ünnepelték, és ludat vágtak november 11-én, mivel Mars isten szent madarának gágogása mentette meg az ókori Rómát a gallok támadásától. A protestánsok az egyház nagy reformátorának, Luther Mártonnak a névnapját ünnepelték.
A népi életben ekkor ért véget a mezei munka, s a cselédek béréhez hozzátartozott a liba is, amelynek húsából a Márton-napi lakomát csapták, s megkóstolták az újbort is. Később a Márton-napi vásár volt a télire szükséges zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszerek beszerzésének az ideje. Manapság, amikor az üzletek télen-nyáron tele vannak, ez a híres vásárosnap is elveszítette a jelentőségét.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
